A csecsen terrorista befolyásosabb Gorbacsovnál

Kit tartanak ma a legbefolyásosabb száz embernek Oroszországban? A lista élén értelemszerűen Vlagyimir Putyin elnök neve olvasható - az érdekességet azok jelentik, akik utána következnek, vagy éppenséggel nem is szerepelnek a felsorolásban. A reprezentatív minta alapján készült felmérést kedden közölte a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap. Borisz Jelcin volt elnök - utolsóként - éppen hogy csak rákerült a listára, Mihail Gorbacsov szovjet ex-államfőt pedig egyáltalán nem sorolják a befolyásos személyiségek közé az orosz polgárok. Érdekesség, hogy Aszlan Maszhadov, a csecsen szakadárok vezetője viszont az 53. a névsorban, maga mögé utasítva számos "hivatalos" politikust és közéleti személyiséget is. A legszembeötlőbb Vlagyimir Usztyinov legfőbb ügyész "menetelése": a korábban nem túl jelentősnek tartott figura most az előkelő 13. helyre került. Igaz, az utóbbi időben a sajtóban egyik legtöbbet emlegetett közéleti személyiséggé vált: kulcsszerepet játszik a Kurszk atom-tengeralattjáró katasztrófája okainak tisztázásában, ő képviseli a vádat Szalman Radujev hírhedt csecsen hadúr bűnperében, és az sem mellékes, hogy az ügyészség az utóbbi időben pénzügyi szabálytalanságokat tárt fel több minisztériumban és állami szervnél - elsősorban olyanoknál, amelyeknek élén még Jelcin alatt kinevezett vezetők állnak. Putyin után Alekszandr Volosin, az elnöki apparátus vezetője következik a listán, bár a posztját még Borisz Jelcin alatt elnyert Kreml-tisztségviselő közeli menesztését szinte tényként kezeli az orosz sajtó. A harmadik legbefolyásosabb orosz címével Mihail Kaszjanov miniszterelnök dicsekedhet, őt Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, és Szergej Ivanov, a védelmi tárca feje követi. A lista elején a legtöbben a Kreml, a kormány, és más fontos állami intézmények vezetői közül szerepelnek, bár a 11. helyre került a nagy társadalmi és politikai befolyással rendelkező orosz ortodox egyház feje, II. Alekszij moszkvai patriarcha. Jurij Luzskov - a pártpolitikusként Putyint támogató - moszkvai polgármester a 15. helyet nyerte el. A nem Kreml-párti politikusok a lista közepén-végén szerepelnek: Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök a 43., a két liberális pártvezető, a Jobboldali Erők Szövetségének élén álló Borisz Nyemcov a 70., a Jabloko tömörülést vezető Grigorij Javlinszkij pedig a 78. helyen áll. Őt eggyel előzi meg az orosz politika "fenegyereke", Vlagyimir Zsirinovszkij, a csak nevében liberális demokrata párt szélsőséges megnyilvánulásairól elhíresült vezére. A gazdasági vezetők és pénzemberek igen jó helyeket foglalnak el: közülük a legnagyobb befolyással rendelkezőnek a hetedikként felsorolt Anatolij Csubajszot tekintik honfitársai - a Jelcin-korszak reformközgazdász-politikusa ma az orosz állami áramszolgáltató monopólium csúcsvezetői posztját tölti be. Az ortodox egyházfő mögött a 12. helyen Roman Abramovics olajmágnás áll, ő a legfiatalabb, 34 esztendős orosz "oligarcha": vagyonát 1 milliárd 400 millió dollárra becsüli a Forbes magazin, és jelenleg Csukcsföld kormányzói címét is viseli. Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajvállalat elnöke a 22., a leggazdagabb orosznak tartott Vlagyimir Potanyin nikkel-, és alumínium-báró pedig a 34. a fontossági sorrend alapján. Csak a 43-44. helyen áll viszont - Nyikolaj Akszjonyenkóval, a pénzügyi hanyagság gyanújával a közelmúltban eljárás alá vont vasútügyi miniszterrel holtversenyben - Alekszej Miller, az orosz gázipari óriás, a Gazprom elnöke. Az ő Kreml-beli kegyvesztettségéről és esetleges távozásáról is hírek röppentek fel az utóbbi időben. Egyáltalán nem szerepel a listán a Gazprom első elnöke, Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnök, jelenlegi kijevi orosz nagykövet. Borisz Berezovszkijt, a Jelcin-korszakban hatalmas gazdasági és politikai befolyásra szert tett, Putyin alatt viszont privatizációs visszaélés gyanújával eljárás alá vont, ezért ma Franciaországban élő pénzembert a 46. legbefolyásosabb személyiségeként tartják számon az emberek Oroszországban.