Vélemény

55 ezer Celsius-fok – ez a hidrogénbomba

Észak-Korea azt állítja, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. Független szakértők ezt ugyan nem tudták megerősíteni, de nem tartják elképzelhetetlennek, hogy igaz.
MTI

2017. szeptember 7. 16:40

Ha valóban így történt, akkor Phenjan hatalmas előrelépést tett a fegyverkezés terén, és még közelebb került ahhoz, hogy az Egyesült Államok területét fenyegető nukleáris fegyvert fejlesszen ki.
 
55 ezer Celsius-fok
A hidrogénbomba sokkal nagyobb pusztításra képes, mint az atombomba, amelyet eddig kizárólag az Egyesült Államok vetett be Japán ellen a második világháború végén. Hidrogénbombát eddig sohasem vetettek be, az első sikeres kísérleti robbantásokat az Egyesült Államok hajtotta végre az ötvenes években Ivy Mike és Castle Bravo névre keresztelt bombáival, majd a Szovjetunió is szert tett ilyen tömegpusztító fegyverekre. Ezek hatóereje 10 ezer kilotonna fölötti volt, azaz több százszor nagyobb, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáké, amelyek összesen legalább 200 ezer ember életét oltották ki.
 
73 méter mély kráter
Az eddigi legnagyobb hatóerejű, 15 millió tonna TNT pusztító erejének megfelelő Castle Bravót víz alatt robbantották fel 1954. március 1-jén, és nem csak három korallszirtet tarolt le, illetve 55 ezer Celsius-fokra hevítette a hőmérsékletet az óceán fölött, de a robbanás a 200 kilométerre fekvő Marshall-szigeteket is megrengette. A hét kilométer átmérőjű tűzgolyó 73 méter mély krátert vágott a zátonyon, a gombafelhő 100 kilométer magasra szállt és a radioaktív hamu Ausztráliába és Japánba is eljutott. Emellett egy, a kísérletről mit sem sejtő japán halászhajó legénysége sugárbetegséget kapott, mivel a robbantás közelében hajóztak. A fentiek elkerülése érdekében az 1960-as évek óta a kísérleti robbantásokat föld alatt hajtják végre.
 
Szakértők úgy vélik, hogy a hatodik észak-koreai földalatti nukleáris kísérleti robbantás hatóereje legalább 140 kilotonna volt, hétszer-nyolcszor nagyobb a Hirosimát (15 kilotonna) és Nagaszakit (20 kilotonna) letaroló bombákénál. A kiváltott első földrengés 6,3-as erősségű volt, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb kísérleti robbantása.
    
A Nap erejével
Míg az atombombák működési elve – az atomreaktorokéhoz hasonlóan – a maghasadáson alapul, addig a hidrogénbombát vagy más néven termonukleáris bombát egy atombomba gyújtja be, és energiájának döntő többsége az atomi részecskék egyesüléséből, magfúzióból származik. A csillagokban – köztük a Napban – is ilyen módon keletkezik energia. Emiatt robbanásának ereje sokkal nagyobb az atombombáénál. A hidrogénbombát azért is nevezik termonukleáris bombának, mert nagyon magas hőmérséklet kell a fúzió beindításához. Egy hagyományos hidrogénbomba kétfázisú: először felrobban egy maghasadáson alapuló atombomba, amely akkora hőt termel, hogy a második szakaszban beindítja az adott hidrogénizotóp fúzióját.
 
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"287353","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"417"}}]]
    
Elfér egy rakétán
A Japánra ledobott atombombák a jelenlegi nukleáris fegyverekhez képest hatalmas méretűek és viszonylag kis erejűek voltak, repülőgépekkel szállították őket a célpontok fölé. Ezzel szemben a kifinomult technológiával előállítható hidrogénbomba elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy interkontinentális rakéta csúcsán.
 
A hidrogénbomba megtalálható a legkomolyabb nukleáris arzenállal rendelkező öt állam – az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína – fegyvertárában. Hidrogénbomba létrehozásán más országok is munkálkodhatnak, és az is előfordulhat, hogy egyesek titokban már szert is tettek a technológiára, annak ellenére, hogy a világ legtöbb országa arra törekszik, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverek terjedését. (MTI)
Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
A 2021-es felmérést a polgárok legnagyobbrészt interneten töltötték ki (TASR-felvétel)

Csökkenés helyett létszámbeli stabilizációt hozott a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdése

havazás illusztráció

Havazásra, hóátfúvásokra és alacsony hőmérsékletre figyelmeztetnek

kozeg

Fotók: Veszélyes kozmetikumokat találtak az ellenőrök – az egyik egy babatermék

rendőrség

Fának hajtott egy sofőr Feketenyéknél

188 tanítási nap vár a diákokra az idei tanévben

Mit tegyen a szülő, ha pozitív a gyermeke tesztje?

komárom

Bővült a Selye János Gimnázium tornaterme

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.