40 éve rendelkezik Kína atombombával

1964. október 16-án pekingi idő szerint délután 3 órakor, a Takla-Makán sivatag keleti csücskében, az azóta hírhedté vált Lop Nor sóstó körzetében felrobbantották az első kínai atombombát - megszületett a világ ötödik nukleáris hatalma. A helyszín, a kísérleti telep szovjet segítséggel épült, csakúgy mint a Peking közelében létesített atomkutató központ, amelynek munkáját - tanácsadói minőségben - Jevgenyij Vorobjov, a szovjet akadémiai atomenergia intézet egyik vezető munkatársa irányította. A kínai kutatóközpont 1959 végén már több, mint 6 ezer főt foglalkoztatott. Ugyancsak szovjet segítséggel kezdték meg a kínai uránkészletek feltárását és hasznosítását is. Az 1950-es évek végén a Szovjetunió már közel járt ahhoz, hogy átadja Kínának teljes atombomba gyártási technológiáját. A szoros szovjet-kínai nukleáris együttműködés nagyjából 1950-től 1958-ig tartott. Miután az 1960-as években a szovjet-kínai viszony fokozatosan megromlott, a két nagyhatalom nukleáris együttműködése is véget ért. A kínai tudósok megszerzett ismeretei viszont elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy az ázsiai ország az atombomba után 1967-ben már felrobbantsa első hidrogénbombáját is.