Nincs új a perzselő nap alatt

Megint itt a nyár, a szabadság, a vakáció, a nyaralások időszaka, ilyenkor mindenki igyekszik a szokásosnál több időt tölteni a szabadban, lehetőleg valamilyen vízparton. A fürdés, pancsolás és különböző vízisportok mellett a legkedveltebb időtöltés a napozás. A barna bőr divat lett az elmúlt évtizedekben, ahogy a napozás ártalmaira figyelmeztető cikkek írása is.

De nem csupán a divat miatt süttetjük a hasunkat. A szakemberek szerint a napozás és a barna bőr iránti olthatatlan vágyunknak mélyebb, lelki okai is vannak. Számos, a témával foglalkozó pszichológus szerint a napozás, mint szabadidős tevékenység gyakran az új kapcsolatok kialakításának igényével is összefügg. Ilyenkor a szokottnál nyitottabbak vagyunk, könnyebben és gyorsabban kötünk ismeretségeket, jobban kihasználjuk a helyzetek kínálta flörtölési lehetőségeket. A napbarnított, egymás testét pásztázó fiatalok zöme azonban ritkán gondol arra, hogy a napsugár öregít a legjobban és leggyorsabban, s amit ma úgy tűnik, ingyen kapnak a természettől, annak az árát később esetleg kamatostul kell visszafizetniük.

Szögezzük le: nem a napfénnyel általában van a gond. A napfényre minden porcikánknak szüksége van, még a lelkünknek is. Nem véletlen, hogy egy olyan északi országban, mint Finnország, ahol az évi napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, az emberek sokkal gyakrabban szenvednek a depressziótól, mint az életvidám, napsütötte mediterránumban. Nehéz hát elhinnünk, hogy ez az éltető erő, a ragyogó Nap akár komoly veszélyforrás is lehet! Pedig így van.

Ózonpajzs, sugárzás

A Földünket 15-35 km magasságban körülvevő óriás napernyő, az ózonpajzs létfontosságú a földi élet szempontjából. Ez a vékony és - mint ahogy mára kiderült - sérülékeny légköri réteg védelmezi a bolygónkon élő sok milliárd élőlényt a nap káros sugaraitól. A gigantikus napernyő azonban az elmúlt évtizedekben foszladozni kezdett és napjainkra nagymértékben elvékonyodott - ahogy mondani szokás kilyukadt. Ezért a folyamatért mi magunk, pontosabban az általunk használt CFC (klorofluorokarbon) gáz is felelős, amit korábban széles körben használtak hajtógázként a háztartási-kozmetikai spray-kben, valamint kedvező tulajdonságú hűtőközegként a fri-dzsiderekben. (A légkörbe emelkedő gáznemű CFC fény hatására elbomlott, s reakcióba lépve a magasban található ózonnal azt folyamatosan pusztította.) A lyuk kiterjedése egyes mérések szerint megközelíti az Egyesült Államok méretét, s ezen a résen keresztül ma már olyan káros sugarak (pl. az UVC sugarak) is elérik a Föld felszínt, melyek korábban soha. Megváltozott a Földre jutó sugarak aránya és összetétele ezáltal, ma más a Nap biológiai hatása, mint az korábban volt. A földet érő napfény sugarai három fő csoportba sorolhatók:

Infravörös tartomány, ez melegíti fel a vizeket és a levegőt.

Látható fény tartománya. A Földet elérő napsugarak döntő többsége tartozik ide.

Ultraibolya tartomány. (UV*) Mindenekelőtt ez hat a bőrre.

Az ultraibolya (UV) sugarakat az egyre rövidülő hullámhosszuk alapján a szakemberek további három tartományra osztják, az UVC (200-280 nm), az UVB (280-315 nm) és az UVA (315-400 nm) sugarakra. A legrövidebb UVC sugarakat az ózonréteg (már, ahol még ép) döntő többségükben elnyeli, ezért nem érik el a Földet.

Az UVB azonban már eléri a felszínt, sőt a sugárzás mértéke egyes adatok szerint évente két százalékkal emelkedik. Az UVB sugaraknak köszönhetjük a leégést és a DNS láncot károsító hatása révén a rosszindulatú daganatok kialakulásában is szerepet játszik, amellett hogy ismert az immunrendszert gyengítő hatása is.

A harmadik és egyben leghosszabb tartományba eső UVA sugarak teszik a bőrt a fényre érzékennyé. Az UVA sugarakat sokáig „jó“ sugaraknak, azaz a bőrre veszélytelennek tartották, ám a további kutatások kimutatták, hogy hatásukra szabadgyökök keletkeznek a szervezetben. Az UVA sugarak okozzák a bőr ún. „fényöregedését“ is, ami nem azonos a természetes öregedéssel. Fényöregedés folyamatának azt a jelenséget nevezik, amikor az UVA sugarak hatására a bőr mélyebb rétegeiben olyan visszafordíthatatlan károsodás következik be, amelynek következtében a bőr elveszti rugalmasságát, víztartalmát, megvastagszik, a ráncok elmélyülnek. A fényöregedés hatása csak évek múltán jelentkezik, azonban a védelem nélkül napon töltött órák-napok hatása mind-mind összeadódik. A JVA okozta fényöregedési folyamat visszafordíthatatlansága miatt is javasolja nagyon sok bőrgyógyász, hogy lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjunk a tűző, erős napon.

Belső védelem

A Nap káros sugarai ellen valamennyi élőlény kénytelen védekezni valamilyen formában. Mi emberek meglehet védtelennek tűnünk a tollat-szőrt növesztő állatokkal összehasonlítva, de azért nekünk is van valami a tarsolyunkban, ami több-kevesebb oltalommal szolgál számunkra.

A bőr sejtjei képesek bizonyos fokú regenerálódásra, a napsugaraknak által károsított, sérült DNS-eket a szervezet az éjszakai pihenők alatt igyekszik kijavítani. A regenerálódási folyamatnak azonban vannak korlátai is, a megújulni képtelen sejtek rendszerint elhalnak, vagy ami veszélyesebb, módosult formában élnek tovább. Immunrendszerünk figyel ezekre a károsodott sejtekre, s mint idegen elemeket elpusztítja azokat, hogy osztódva később ne okozhassanak rákos megbetegedéseket. Sajnos az imént leírt védelmi vonal korántsem tökéletes, különösen a megváltozott sugárzási körülmények hatásait kompenzálja nehezen. (ut)