Mit egyenek a focidrukkerek Afrikában?

MTI-HÍR

Biltong – Ami a hazai focimeccseken a szotyola, az Dél-Afrikában a biltong. A rendkívül népszerű snackhez használt különféle húsokat – jellemzően marhát, de nem ritka a kuduantilop vagy a strucc sem – vékony csíkokra vágják, fűszerezik, majd a napon kiszárítják.

Boerewors – az afrikai ország „parasztkolbásza” (neve is ezt jelenti). A marhahúsból készült fűszeres kolbászt grillezik, majd fűszeres szósszal, például a maláj eredetű blatjanggal szervírozzák. A boerewors – mint számos német és holland rokona – utcai árusoknál is kapható hosszúkás zsemlében, ezt boerie rollnak hívják.

Bobotie – kemencében sült marha- vagy birkahús, amelyet számos fűszerrel ízesítenek, majd egy tojásalapú keverékkel leöntenek. Ez a főként Fokvárosban élő indonéz közösség tradicionális fogása. Eredetileg a dél-afrikai holland közösség számára érkezett rabszolgák élelmezését szolgálta.

Braai – az afrikaans szó grillt, barbecue-t jelent. A közös sütögetés az ország minden etnikai és társadalmi csoportjában „nemzeti sport”. A parázson sült különféle finomságokat néhány pohár sörrel öblítik le.

Bunny Chow – az angol szó jelentése „nyúlkaja”. A dél-afrikaiak számára indiai jellegű curryt jelent, amelyet kenyérbéllel körítenek, hogy autentikus módon kézzel - azaz pontosabban jobb kezünk három ujjával - lehessen megenni. Durban indiai-óceáni kikötővárosból származik abból az időből, amikor a fekete dokkmunkásokat még nem engedték be az éttermekbe.

Chakalaka – apróra vágott zöldségekből – hagymából, paradicsomból, sárgarépából, zöldpaprikából és fehérbabból – készült kísérő.

Koeksuster – fonott fánk, amelyet cukorsziruppal leöntve kínálnak.

Kudu – ennek a nagytestű antilopnak a húsát számos módon készítik el Dél-Afrikában. Egy másik rokon kérődző, a vándorantilop és a strucc húsa is gyakran szerepel a menüsorban, de sok helyen találkozhatunk krokodil-, zebra- vagy zsiráfhússal is.

Melktert – vajas tésztakéregbe töltött tojásos, tejes krém, amelyet fahéjjal ízesítenek. Neve szó szerinti fordításban tejtortát jelent.

Mopane Féreg – a sivatagos, száraz területek lakóinak fehérjeforrása ennek a molyféle lepkének a szőrös, ropogós hernyója, amelyet olajban sütve vagy szárítva fogyasztanak. Leggyakoribb kísérője a paradicsomszósz.

Pap – sűrű kukoricaleves, a dél-afrikai élelmek egyik legfontosabbja. Az amerikai kontinensről származó gabonaféle az országban korábban termesztett cirok helyébe lépett. Hússal és más zöldségekkel gazdagítják, helyi szokás szerint szintén kézzel fogyasztandó. Utcai árusok gyakran kínálnak pap en vleist (azaz papot és húst), ebben az esetben grillezett hús és chakalaka gazdagítja a fogást.

Potjiekos – gulyásféle, amelyet speciális fémedényben hosszú órákon át főznek szabad tűzön.

Rooibos – a vörös fokföldi rekettye friss hajtásaiból élénkítő tea készül, amely nem tartalmaz teint.

Rusk – vastag és kemény keksz-, vagyis inkább édes kétszersültféle, amelyet az országba érkező fehér pionírok útieledelként vittek magukkal, mivel rendkívül sokáig megőrzi a minőségét. Általában teába vagy kávéba mártogatva fogyasztják.

Shisa Inyama – zulu nyelven egyszerűen meleg húst jelent. Nem ételféle, hanem a braaihoz hasonló grillparti, amelyre a résztvevők piknikalapon viszik a húst.

Sosatie – a dél-afrikai saslik csirke- vagy vörös húsokból.

Smilies – azaz „mókamester” afrikaansul. A városi argó így nevezi a vízben előfőzött, majd roston sütött birkafejet, mivel annak a sütés során láthatóvá válik a fogsora, „vigyorog”.

Ulusu – órákon át főzött pacal fűszeres szósszal szervírozva.

Umqombothi – helyi kosza eredetű, cirokmalátából és kukoricából főzött sörkülönlegesség, kissé savanykás ízzel.

Vetkoek/Amagwinya – afrikaans, illetve zulu nyelven az utcán árult fánkot hívják így. Kapható sós és édes változatban is.

Walkie Talkies – a vicces elnevezés előfőzött, majd grillezett csirkefejet és -lábat jelent.