Mikor jár kártérítés a légi utasoknak?

Járattörlés, késés, túlfoglalás

Néhány éve jelentősen nőttek a légi utasok jogai. Ma már számos olyan helyzet adódik, amikor a légitársaságok kártérítést kötelesek fizetni. Az egyik ilyen, ha valamilyen ok miatt törlik a járatot. Igaz, hogy az utast a légitársaság köteles átfoglalni egy másik gépre (például a következő járatra), de a kártérítés ennek ellenére jár. Kivéve, ha az eredeti időponthoz képest 3 órán belül megérkezik az utas a célállomásra, ez esetben az összeget felezheti a légitársaság. Járatot gyakran törölnek, kereskedelmi okok miatt, személyzeti probléma miatt – ilyen esetekben jogosult az utas a kártérítésre is. Késésnél is járhat kompenzáció, ilyenkor azonban európai út esetén három óránál hosszabb késéseknél lehet jogos a panasz, a tengerentúli járatoknál 4 órás késénél igényelhetjük a kártérítést. Ha rövid csatlakozási idő miatt nem értük el a járatot, és e miatt csak több órás késéssel érkezünk a célállomásra, akkor is jár a kártérítés.

A nagy légitársaságok sokszor túlfoglalják a járatot, azaz több jegyet adnak el, mint amennyi hely van a gépen. Ilyenkor – ha nem jön be a légitársaság számítása, hogy néhány utas nem jelenik meg, vagy lekési a csatlakozást – ha valaki nem fér fel a gépre, akkor szintén kártérítésre jogosult. Ilyen esetben a légitársaság önkénteseket is keres, akik hajlandók későbbi géppel utazni – de ők is megkapják a kártérítést.

Számos légitársaság a gyakorlatban visszautasítja a kártérítési igényt késésnél, mondván, erre nem vonatkozik a szabály. Ám számos bírósági ítélet kimondja, hogy a nagyobb késésnél ugyanazok a szabályok érvényesek,mint a járattörlésnél, azaz akkor is jár a 250, a 400 vagy a 600 eurós kompenzáció.

Mikor nem jár kártérítés?

Számos olyan helyzet van, amikor a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, csak segítséget várhat az utas. Ezek az úgynevezett rendkívüli körülmények (vis major) okozta járattörlések, késések. Ezeket a légitársaság nem tudja befolyásolni. Ilyen például az időjárási körülmény (köd, vihar, erős szél, hóvihar), a sztrájk, vagy a súlyos műszaki hiba is.

Kártérítés összege, + tipp

A kártérítés az utazás távolságától függ, 1500 kilométernél rövidebb utaknál 250 euró, 1500-3500 km közötti utazásoknál 400 euró, a 3500 km-t meghaladó utazásoknál pedig 600 euró. A kártérítést mindig az utas kapja, függetlenül attól, hogy ki vásárolta a jegyet. Ha szolgálati útra megy, és valamilyen baj van az út során, akkor ön kapja a kártérítést, nem a cég, amelyik megvette a jegyet. Ha szeret utazni, akkor megkérdezheti a légitársaságot, hogy készpénz helyett kaphat-e utazási utalványt. Ez általában 30–50 százalékkal nagyobb keretet biztosít, és így újra utazhat, ingyen. Például egy Európán belüli járattörlésnél 250 euró helyett 350 eurós utalványt ad a légitársaság. Ezt az ő járatain lehet felhasználni, akár több utazásra is, vagy drágább jegy esetén csak a különbözetet kell kifizetni.

Amit minden utasnak meg kell adni

Függetlenül attól, hogy mi miatt késik a gép, vagy mi okozta a járat törlését, a légitársaság köteles az utasoknak megfelelő asszisztenciát biztosítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2–4 óránál hosszabb várakozás esetén már italt, meleg ételt, és telefonálási lehetőséget kell adni az utasnak. Ha pedig még ennél is hosszabb a várakozási idő – például mert törölték a csatlakozó járatot –, akkor szállást is kap az utas. Ezek a juttatások a kártérítéstől függetlenül járnak.

Mely légitársaságokra érvényes?

Az uniós szabály – a rendelet hivatkozási száma 261/2004/EK – minden unióból induló utazásra érvényes, függetlenül attól, hogy a fuvarozó nem uniós légitársaság. Visszaútnál azonban már csak az unióban bejegyzett légitársaságoknál érvényesíthetjük a kárigényünket. Mindig az a légitársaság a felelős, amelyik a járatot üzemelteti, azaz ha Delta-s járatszámmal utazik, de a KLM gépével repül, akkor a KLM a felelős légitársaság baj esetén.