<p>A legolcsóbb repülőjegy nem minden esetben jelenti azt, hogy valóban a legolcsóbb megoldást választottuk. A spórolás hevében ugyanis sokan megfeledkeznek az olyan részletekről, amelyek végül sokkal költségesebbé teszik az utazást. Így könnyen beleeshetünk egy olyan csapdába, hogy 100 eurós spórolás reményében megvásároljuk a legolcsóbb jegyet, kombinációt, ám végül akár 300-350 euróval többe kerül az út. Mire ügyeljünk, és melyek azok az esetek, amikor megéri kockáztatni?</p>
Hogyan ne spóroljon?
SZABÓ LÁSZLÓ
Egy olvasónk levélben a következőket írta: „Az ősszel New Yorkba szeretnék utazni bevásárolni. Egyik ismerősöm mesélte, hogy Londonból nagyon olcsón el lehet jutni az amerikai városba. Így arra gondoltam, hogy nemcsak a bevásárlás során spórolok, hanem már a repülőjegyen is. Pozsonyból fapadossal megyek Londonba, majd onnan folytatom az utamat. Így megközelítőleg 100 eurót spórolok. Az első szakasz menettérti ára ugyanis – mivel sikerült akciós jegyet vennem – csupán 49 euró, már csomaggal –a London–New York és vissza szakaszért 219 eurót fizettem. Milyen kockázatai vannak egy ilyen megoldásnak? Milyen jogaim vannak, ha esetleg elkésem a kapcsolódó járatot? Köszönöm a választ!”
Az alapeset
Az olvasónk gyakorlatilag a lehető legveszélyesebb és legkockázatosabb megoldást választja – 100 eurós megtakarítás reményében. Csakhogy a végén sokkal drágább lesz a jegy, mintha a Budapestről vagy a Bécsből induló nemzeti légitársaságok átszállós vagy közvetlen járatainak valamelyikére foglalna jegyet. Ezek a repülőjegyek most az őszi idényre már 350-400 euróért megvásárolhatók.
Az olvasónk által vázolt eset azt jelenti, hogy fapadossal indul Londonba, és az angol fővárosból nemzeti légitársasággal folytatja útját. Ez óriási kockázatot jelent, már az utazás során is, de még ennél is kedvezőtlenebb, hogy a megtakarítás elmarad. Kedvező esetben csak 200-300 eurós többletköltsége lesz, de akár 1000 euróba is kerülhet ez a megoldás. A fapados légitársaságok ajánlatait nem szabad kombinálni nemzeti légitársasággal. Ugyanis az utasnak csak akkor vannak jogai késés, törlés vagy a csatlakozó járat lekésése esetén, ha a repülőjegy a célállomásig szól, azaz a két szakasz (szegmens) nem külön-külön jegyen (szerződésben) szerepel. Merthogy minden egyes repülőjegy egy szerződés. Így ha a Pozsony–London szakaszon késik a gép, és így lemarad a tengerentúli járatról, akkor újra meg kell venni a repülőjegyet a London–New York szakaszra. Ez pedig nagyon sok pénzbe kerül közvetlenül az utazás előtt. Akár 600-900 euróra is hághatnak a költségek. A légitársaságtól ez esetben semmi segítséget nem kap, ugyanis ön késte le – saját hibájából – a csatlakozó járatot. Szintén kényelmetlen megoldás, hogy míg a fapados London Stansted repülőterén landol, addig a „csatlakozó” járat Heathrow-ról indul, így az utazás a két repülőtér között újabb költséget von maga után.
Ha egy jegyen – azaz pl. a British Airways járatára váltott volna jegyet, Budapest–London–New York útvonalra, akkor egyrészt nem kell utazgatni a két repülőtér között, másrészt bárminemű késés, gond esetén biztos lehet benne, hogy a légitársaság megoldja azt. Szükség esetén szállást is biztosít, a várakozás során italokat és meleg ételt is ad, sőt, bizonyos esetekben még kártérítést is adhat (600 euró). Így ha a budapesti járat késik és nem éri el a New York-i gépet, akkor azonnal helyet kap a következő járatra, természetesen ingyenesen. A várakozási idő függvényében pedig további segítségre, szolgáltatásokra számíthat.
Tehát míg a fapados kombináció esetében mindenről saját magának kell gondoskodnia, minden felmerülő költséget ki kell fizetnie, addig a nemzeti légitársaság átszállós ajánlatai során biztos lehet benne, hogy baj esetén segítenek, nem lesznek újabb költségek. Arról már nem is beszélve, hogy nagyon kényelmetlen megoldás ez, kétszer kell besorakozni a check-in pulthoz, Londonban fel kell venni a csomagot, majd újra feladni, és a transzfer sem kényelmes – főleg akkor nem, ha óriási dugó van a London környéki autópályákon.
A poggyász
A másik probléma olvasónk esetében a poggyász. Ha bevásárolni indul, akkor valószínűleg tisztában van vele, hogy az amerikai városban nagyon kedvező áron kaphatók a ruházati és az elektronikai cikkek. Így várhatóan nagy poggyásszal tér vissza. A New York–London szakaszra két darab, egyenként legfeljebb 23 kg-os csomagot adhat fel, összesen 46 kilogrammot. A meglepetés azonban az utolsó útszakaszon várja, itt ugyanis maximum 15 kg-os poggyászt adhat fel. Ha erről megfeledkezik, akkor Londonban a fapados járat pultjánál hidegzuhanyként érheti a hír, hogy minden egyes plusz kilóért 15 eurót kér a légitársaság. Így ott a helyszínen akár 465 eurót is elkérhetnek ezért felárként.
Nemzeti légitársaság esetén az ilyen fel sem merülhet, itt természetes lenne, hogy New Yorkból egészen Budapestig szállítják a poggyászt – ingyenesen. A kétszer 23 kg-ot meghaladó túlsúlyért azonban itt is felárat kérnek.
Megéri kockáztatni?
A válasz egyértelműen nem. Sose kombináljon fapados járatot fapadossal vagy nemzeti légitársasággal, mert az óriási kockázatot jelent. Nemcsak azért, mert mindent az utasnak kell megoldani, hanem azért is, mert ennek árát is ő fizeti. És szinte biztos, hogy végül annyi plusz költség merül fel, hogy azon akár már business jegyet is vásárolhatott volna a célállomásra – még nagyobb kényelemben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.