Gyakorlati útmutató jogainkhoz

FELDOLGOZÁS

A légi közlekedésben néhány órás késés szinte napi jelenség, de egyre gyakrabban találkozunk azzal is, hogy törölnek egy-egy járatot. Mire van joga az utasnak? Ezek a jogok csak a menetrend szerinti, vagy a charter járatokra is érvényesek? Az Európai Unió jogszabályban garantálja a légi utasok jogait. A 2005. február 17-én életbe lépett törvény minden olyan járatra vonatkozik, amely az EU valamelyik országából indul, vagy ott landol. Az előírások nemcsak a nemzeti légitársaságok gépeire érvényesek, hanem a fapadosokra és a charter járatokra is.

Ha nem engedik fel az utast a fedélzetre (ez általában túlfoglaláskor fordulhat elő, amikor a légitársaság több jegyet ad el a járatra, mint amennyi hely van valójában), és az utas nem mond le önként a helyéről, a légitársaság köteles anyagi kártérítést fizetni. Ennek összege 250 euró, ha az út rövidebb mint 1500 km; 400 euró az unión belüli hosszabb távokra, vagy ha az út 3500 km-nél rövidebb; 600 euró az unión kívüli utakra, illetve ha az út több mint 3500 km. Ha az utas ezt nem fogadja el, akkor a szolgáltatónak fel kell kínálnia egy alternatív megoldást, hogy az ügyfelet a választott helyszínre mégis eljuttassa. Ezen felül minden esetben köteles ételt, italt, telefonálási lehetőséget, esetleg szállást biztosítani a repülőtéren rekedt személynek.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy az illetőnek a check-in pultnál, az utasfelvételkor felajánlják, hogy Párizsból Budapestre csak némi kitérővel juthat el: nem a közvetlen járattal, hanem például Milánón, vagy akár Oslón keresztül. Ilyen esetben az utas a kifizetett turistajegyéért a sokkal nagyobb kényelmet biztosító business classon kaphat ülőhelyet, és némely légitársaságtól esetleg még anyagi kártérítést is. Aki szeret repülni, annak megéri elfogadni ezt az ajánlatot. A gyakorlatban ez csak a nemzeti légitársaságok esetében működik, mivel a fapadosok nem kínálnak átszállás

Ha törlik a járatot, akkor is választhat az utas: vagy visszakapja a pénzét, vagy elfogadja az alternatív javaslatot, azaz másként, esetleg más időpontban jut el az úti célig. Ha egy nemzeti légitársaság törli a járatát, akkor a légi szövetségeknek köszönhetően az esetek nagy részében még aznap eljuttatja az utast a célállomásra. A fapadosok esetében ez nehezebb, hiszen gyakran csak napi egy járatot üzemeltetnek, a következő sokszor csak másnap indul, így arra a járatra foglalják át a jegyet. Ilyen esetben szállást és étkezést is köteles biztosítani a légitársaság. Kötelesek felajánlani az anyagi kártérítés lehetőségét is. A kártérítést az utas által választott módon kell rendezni.

A leggyakrabban felmerülő gondot a repülőgép késése jelenti, ez főleg a nyári hónapokra érvényes, ekkor ugyanis a legtöbb légitársaság a menetrend szerinti járatok mellett chartereket is üzemeltet, és a gépek rotációs rendben működnek, azaz a járat előbb elmegy például Rómába, majd a visszatér Pozsonyba, egy visz egy járatnyi utast Londonba, majd ismét vissza. Ha a Rómában kell vesztegelnie néhány órát a gépnek, akkor a londoni járat is késni fog. (A baj csak az, hogy a check-in minden esetben az eredeti időpontban van. Azaz ha az interneten megnézzük a reptér oldalát, és látjuk, hogy késik a gép, akkor sem lehet kimenni később, mert már nem veszik fel az utast a járatra, nem tud bejelentkezni.)

Ugyanez az oka annak is, hogy sokszor a szép idő ellenére is több órás késéssel érkeznek. Ha késik a gép, és az utas időben bejelentette magát a check-in pultnál, a légitársaság köteles biztosítani az alapvető ellátást: meleg vagy hideg ételt – a késés időtartamától függően –, italt; lehetőséget kell biztosítani, hogy az utas használja a távközlési berendezéseket, hosszú késés esetén pedig meg kell téríteni a szállás költségeit.

Ha a késés meghaladja az öt órát, a légitársaság köteles felajánlani, hogy visszatéríti a jegy teljes árát.

Az ilyen eshetőségek miatt érdemes minden esetben alaposan áttanulmányozni jogainkat, melynek teljes szövegét lapunk 14. oldalán olvashatja. (szl)