Egzotikus országok kockázatai

A világ különböző tájain más és más veszély fenyegeti az utazókat, ezért okos dolog, ha kiderítjük, hol, milyen trópusi betegségek vannak. A szlovákiai turisták körében oly népszerű Dél-Európában gyakoriak a gyomor- és bélrendszeri fertőzések, még a tífusz és a paratífusz is, valamint a fertőző májgyulladás, a hepatitis lehetősége sem zárható ki. Többfelé, ahol gyakoriak a fertőző betegségek és ahol antibiotikumokat és egyéb gyógyszereket túl sokat használnak, netán ezek recept nélkül is kaphatók, az ezen gyógyszerekkel szemben ellenálló élősködő- és baktériumtörzsek mindenütt jelen vannak, ezért az általuk okozott fertőzéseket nehéz kezelni.

Általános az a tendencia, hogy minél nagyobb kulturális és éghajlati eltérést tapasztal az utazó otthoni körülményeihez képest, annál valószínűbb, hogy valamilyen betegség megtámadja. Ez egyaránt igaz télen és nyáron. A svájci és finn vizsgálatok tanúsága szerint a földközi-tengeri partvidékre utazók közül 57 százalék, illetve 54 százalék esik át valamilyen fertőzésen.

A vízvezetékek szennyeződése általában a rossz közműellátottsággal, a vízforrások közelében történő szemétlerakással, a szennyvíznek az ivóvízbe kerülésével, ipari vagy mezőgazdasági szennyező anyagokkal függ össze. Még ha a vezetékes víz tiszta is a forrásnál, nem mindig az, amikor a csaphoz ér. A változó vízellátás mindig gyanúra adhat okot. Ha megbízhatatlan eredetű a víz, és rövid kiránduláson vagyunk, ne igyunk csapvizet vagy más vizet. Legjobb meleg italokat vagy ismert márkájú palackozott és dobozos italokat venni, mert a palackozótelepen a nemzetközi szabványnak megfelelően kezelik a vizet. A széndioxidot tartalmazó italok savasak, és nagyobb biztonsággal fogyaszthatók. Ügyeljünk arra, hogy a palackokat a jelenlétünkben nyissák ki, és a peremük tiszta és száraz legyen.

A forralás mindig beválik

A forralás mindig jó módszer a víz tisztítására. Néhány szállodában kérésre hoznak forralt vizet inni, amivel fogat is moshatunk. A kis hordozható merülőforralók jól jönnek megfelelő feszültségű áram esetén, amennyiben kis mennyiségű vizet szeretnénk forralni. Az ismeretlen eredetű italokat ne fogadjuk el. A jég éppen olyan szennyezett, mint a víz, amiből lett, így nem ajánlatos az italba tenni, hacsak nem tudjuk biztosan, hogy tiszta. Inkább jégen hűtsük az italt.

Az alkohol a gyógyászatban lehet fertőtlenítő hatású, de a víz sterilizálása céljából nem lehet rá hagyatkozni. Az etanol a leghatékonyabb 50-70 százalékos koncentrációban, mert 20 százalékos töménység alatt baktériumölő hatása elhanyagolható. A 95 százalékosnak feltüntetett szesz valójában nem tartalmaz 47 százaléknál több alkoholt. Vigyázzunk a metil-alkohollal, mert az rendkívül mérgező, és sohasem szabad ivóvízbe keverni!

Óvakodjunk a medúzáktól

A medúzák, tengeri darázsok, hólyagmedúzák, polipok, hidrák, tengeri rózsák, tengeri csalánok és korallok az űrbélűek (Coelenteratae) csoportjába tartoznak. Ezeknek az élénk színű és gyönyörű álltatoknak a tapogatóin számtalan méregkapszula (más néven nematosysta-csalánszerv) található, amelyet az állat kiürít, amikor egy arra úszó személy hozzá ér. Sok esetben ilyenkor nem történik más, mint hogy viszkető kiütések jelennek meg a bőrön, de némely medúza csípésének komolyabb hatása is lehet.

Amilyen gyorsan csak lehet, a tapogatók részeit el kell távolítani a bőrből anélkül, hogy a csalánszerveket még több méreg kibocsátására ingerelnénk. A háztartási ecet és a hígított ecetsav ezt kellőképpen meggátolja.

A dobozmedúza csípése esetén érleszorítót kell alkalmazni, hogy késleltessük a méreg felszívódását, amíg a beteg beér a kórházba. Súlyos esetekben azonban újraélesztésre (szájon át lélegeztetés és szívmasszázs) is szükség lehet, mivel a mérgezésnek nagyon komoly következményei lehetnek. A dobozmedúza ellenmérgét jelenleg Ausztráliában gyártják. (ut)