A kormány újabbnál újabb szociális csomagokkal rukkol elő, az elemzők szerint azonban valójában csak azt osztja vissza rendkívül igazságtalan módon, amit az egyszerű alkalmazottaktól, vagyis a lakosság nagy részétől beszed.
A kormány újabbnál újabb szociális csomagokkal rukkol elő, az elemzők szerint azonban valójában csak azt osztja vissza rendkívül igazságtalan módon, amit az egyszerű alkalmazottaktól, vagyis a lakosság nagy részétől beszed.
Peter Kažimír pénzügyminiszter tavaly és idén is azzal büszkélkedhetett, hogy nagyjából 1,9 milliárd euróval több pénzt folyt be az államkasszába a tervezettnél. Az erőjelzések szerint ez a trend az elkövetkező három évben is folytatódik, az elemzők évente 1,5 milliárdos pluszbevételre számítanak. Ennek oka pedig egyszerű: az állam évről évre egyre több adót hajt be.
Az államkassza adóbevételei idén így csaknem 38 százalékkal haladják meg a tíz évvel korábbit, a járulékokból befolyt összeg pedig idén és tavaly is nagyjából 8,8 százalékkal nőtt. „Ez elsősorban természetesen a gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhető, hiszen jóval több embernek van munkája, miközben a bérek is nőnek, vagyis az ezek után fizetett adókból és járulékokból származó bevételek is nagyobbak” – nyilatkozta Tibor Lőrincz, a Tatra banka elemzője. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt az adóbehajtás hatékonysága is.
A Tatra banka elemzői szerint az adóbevételek növekedéséhez azonban az egyszerű alkalmazottak megadóztatása járult hozzá a legjelentősebb mértékben. Míg ugyanis az alkalmazottak száma és a fizetések nőttek, az ezek után fizetett adóból leírható tételek nem változtak. A személyi jövedelemadóból tavaly így 2,7 milliárd euró folyt be, miközben a cégek által fizetett társasági adó 2,6 milliárddal járult hozzá az adóbevételekhez. „A vállalkozások által befizetett adó a gazdasági válság 2008-as kirobbanását követően csaknem 50 százalékkal esett vissza, és nagyobb elmozdulás a gazdaság mostani fellendülése során sem tapasztalható” – állítják a Tatra banka elemzői. Szerintük a személyi jövedelemadóból befolyt összeg növekedési üteme az elmúlt időszakban a bérek és a foglalkoztatás növekedési ütemét is felülmúlja. „A kormány többször is növelte a járulékplafont, ami a bérek növekedése nélkül is többletbevételt hozott volna. Ráadásul több éven keresztül nem emelték a létminimum összegét, márpedig az adómentes alapot a létminimumból számítják ki, vagyis ha ez utóbbi nem nő, a nagyobb átlagbérből több adót kell fizetni” – mondta Lőrincz.
Az alkalmazottak helyzete idén a Hayek Alapítvány szerint is romlott. „Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét. Míg tavaly az összes járulék és adó kifizetését követően a teljes bérköltség 47,25 százaléka maradt az alkalmazottnak, idén ez 47,01 százalékra csökkent” – mondta Tomáš Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője. (mi, TASR)
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.