A vállalatok és az alkalmazottaik közötti partnerség sokáig inkább csak üres frázis volt. A munkavállalók többnyire az állásinterjún vagy a céges partikon hallottak róla. A gyakorlatban azonban a munkáltatóé volt a döntő szó, aki az elégedetlenkedő alkalmazottakat nagyon gyorsan emlékeztette arra, hogy rengeteg más ember pályázik a helyükre.
Végre előnyben az alkalmazottak
Az elmúlt időszak fejleményeinek köszönhetően mára azonban ez a fenyegetés már okafogyottá vált, amit legjobban az Egyesült Államokban figyelhetünk meg. Az ottani munkavállalók fokozatosan rájöttek arra, hogy a heti 80 vagy több órás munkaidő nem fenntartható. Ennek köszönhetően pedig létre is jött egy új kifejezés, a „csendes kilépés” (angolul quiet quitting), ami nagyjából annyit tesz, hogy nem vesszük annyira komolyan a munkánkat, és csak annyit dolgozunk, amennyit feltétlenül kell. Időközben az európai országok, mint például az Egyesült Királyság, sőt Portugália is továbblépett, és a négynapos munkahétért lobbiznak, amelynek az előnyei között szerepel szerintük a nagyobb hatékonyság és a munkavállalók elégedettsége. A munka és a magánélet egyensúlya, valamint a rugalmas munkaidő szintén nyilvánvaló előnyök. És ha a munka iránt érdeklődőknek még ez is kevés, akkor a cégek teljesítménybónuszokkal vagy a cégben szerzett részesedéssel próbálhatják magukhoz csalogatni őket. A fent említett tényezők a szlovákiai munkaerőpiacot sem kerülik el, amit csak tetéz az alacsony születési arányszám és a képzett munkaerő elvándorlása. A munkáltatóknak ezért Szlovákiában is teljesen más érvekkel kell előrukkolniuk az új alkalmazottak keresésekor, és az egyenrangú kapcsolatról szóló frázisokat a gyakorlatba is át kell ültetniük.
És mindezt persze őszintén is kell gondolniuk, ellenkező esetben a jó hírnevüket nagyon gyorsan tönkretehetik, ráadásul már nem csak a negatív ügyfélértékeléseken keresztül. A közösségi oldalak, valamint a speciális honlapok már részletes áttekintést nyújtanak a cégekről, és ez alatt nem csak az anyagi juttatásokra vonatkozó információkat értjük. A jelentkezők megtudhatják például azt is, hogyan oldja meg az adott cég a konfliktusokat, hogy a magasabb fizetésért kénytelenek lesznek-e feladni a magánéletüket, vagy hogy az állásinterjún mosolygó igazgató valójában nem kiabál-e a beosztottakkal a reggeli megbeszélésen.
Persze, ez esetben is érvényes, hogy egy-két negatív értékelés még nem fog lerombolni egy céget. Ha azonban megugrik a számuk, a munkáltatóról olyan negatív kép alakulhat ki, amit már nehezen vagy csak tetemes költségekkel lehet korrigálni. A magas inflációra és energiaárakra való tekintettel, ezt a többletkiadást sok vállalat nem engedheti meg magának, ezért inkább megelégszenek egy tapasztalatlan vagy akár alkalmatlan jelölttel is.
Hogy ez végül mennyi pénzükbe kerül, azt csak ők tudják. A cégvezetőknek azonban nem szabadna meglepődniük, ha a vállalatuk versenyképessége, valamint a bevételeik emiatt idővel elkezdenek csökkenni. Nehéz megjósolni, hogy ez már egy olyan új korszak kezdetét jelenti-e, amelyben a vállalatok nemcsak az ügyfelek, hanem a munkavállalók hiánya miatt is csődbe juthatnak. Az azonban tény, hogy a munkavállalók távozásával kapcsolatos fenyegetések új értelmet nyernek, és ezúttal már a munkáltatók kezdhetnek el aggódni.
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.