Talajcsere vagy -fertőtlenítés?

Munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a fertőtlenített talajba fertőtlenített közegben nevelt, egészséges palántákat ültetünkSomogyi Tibor illusztrációs felvételeA térségünkben termelt zöldségfélék mintegy 25-30 százalékát zárt termesztő-berendezésekben (üvegházak, fóliasátrak) állítják elő. Sőt, dísznövénytermesztésünk egy része is ezekben folyik. A zárt berendezések azonban nem csak a hajtatott növények, hanem a kórokozók és a kártevők számára is kedvező életfeltételeket teremtenek.

A talajcsere fontossága

A veszélyt növeli, hogy gyakran évről évre ugyanabban a termesztő-berendezésben ugyanazt a növényfajt termesztik. ĺgy a fertőzött növényi maradványok felhalmozódnak a talajban és az újabb fertőzések kiindulási forrásai lesznek. Különösen nagy veszélyt jelentenek a talajlakó gombák (így például a fuzáriumos hervadás, a rizoktóniás tőkorhadás, a fitoftórás hervadás, a szklerotíniás hervadás kórokozói) és a gyökérgubacs-fonálférgek, melyek polifág, azaz sok tápnövényű fajok és még növényváltás esetén is súlyos károkat okoznak, esetenként az egész termés áldozatul eshet. Ezért az egészséges növények előállításához végezzünk talajcserét vagy talajfertőtlenítést. A talajcsere eléggé költséges eljárás, melyet 3 évenként ajánlatos elvégezni.

Talajfertőtlenítés gőzöléssel

A talajfertőtlenítést végezhetjük fizikai úton, gőzöléssel vagy kémiai úton, talajfertőtlenítő növényvédő szerekkel. Bármelyik módszert választjuk is, előtte a növénymaradványokat távolítsuk el, a növényházat gondosan takarítsuk ki. Szórjuk ki a szervestrágyát és a talajt 30-35 cm mélyen forgassuk meg. A talajfertőtlenítés után már nem adhatunk szervestrágyát, mert a talaj visszafertőződhet! Kezelés előtt a talajt öntözzük be, de ne öntözzük túl. Legideálisabb az ültetésre alkalmas állapot.

A gőzölés a leghatékonyabb eljárás, mivel a talajban lévő kórokozókat, kártevőket és a gyommagvakat egyaránt elpusztítja. Egyben a legköltségesebb módszer is és speciális berendezést igényel. A gőzölés során a talajt 30 percen át 85-90 fokra felhevítve kell tartani, ügyelve arra, hogy a gőz 25-30 cm mélységben jusson a talajba. Gőzölés után talajt legalább 1-2 hétig pihentessük.

A növényvédő szerekkel történő fertőtlenítés olcsóbb, de hatása kevésbé megbízható. Kezeléshez általános talajfertőtlenítő szereket használjunk, ugyanis ezek gázosodnak és a kórokozók, a kártevők, valamint a csírázó gyommagvak zömét elpusztítják. Ugyanakkor a növényekre is mérgező hatásúak (fitotoxikusak), ezért csak üres növényházakban alkalmazhatók. A folyékony készítményt 25-30 cm mélységben injektáljuk a talajba, úgy, hogy a szegélyek és az oszlopok környéke se maradjon ki a kezelésből. A granulátumot egyenletesen szórjuk ki a talajra, majd rotációs kapával 10-15 cm mélyen dolgozzuk be. Kezelés után a talajt takarjuk fóliával vagy 10 mm-es permetező öntözéssel, iszapoljuk be. A talajfertőtlenítő szerek hatástartamát nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. Nagyobb hőmérsékleten rövidebb, kisebb hőmérsékleten hosszabb a behatási idő. A talaj szellőztetésével elősegíthető a gázok távozása, viszont az előírt idő csökkentésével a fertőtlenítés hatékonysága is csökken.

Bioteszt ültetés előtt

Mivel a szermaradványok is fitotoxikusak, ültetés előtt ellenőrizni kell a szerek lebomlását. Az úgynevezett „zsázsa teszt” (bioteszt) egyszerűen elvégezhető. A kezelt talajból több helyről, különböző mélységből vegyünk mintákat és helyezzük jól zárható üvegedényekbe (pl. befőttes üvegbe). Nedves vattacsomót mártsunk gyorsan csírázó (kertizsázsa vagy saláta) magvakba és cérnaszállal lógassuk az üvegekbe. Tegyük ugyanezt kezeletlen talajból vett mintával is. Az üvegeket tartsuk lezárva, szobahőmérsékleten. Ha 2-3 nap múlva azt tapasztaljuk, hogy a magok csírázása a kezelt talajt tartalmazó üvegekben elmarad a kontrollhoz képest, akkor szellőztessük a talajt, majd ismételjük meg a biotesztet. Növényeket csak gázmaradványoktól mentes földbe ültessünk! Természetesen munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a fertőtlenített talajba szintén fertőtlenített közegben nevelt, egészséges palántákat ültetünk. Az üres növényházakban a falakat, oszlopokat, fűtőcsöveket fertőtlenítsük a kereskedelemben kapható fertőtlenítő- szerekkel. S még egy jó tanács: a gyomnövényeket a termesztőberendezések környékén se tűrjük meg, mert azok állandó újrafertőzési veszélyforrást jelentenek.