Még fenyőgallyat is szerzett, amit szépen feldíszített, hogy így is teljes legyen a karácsonyi hangulat. Régen mindig plafonig érő karácsonyfájuk volt, szenteste körülállta a család, és elénekelték a Csendes éjt.

Különleges, tanulságos, egyszerre humoros és felemelő életregényt írt Százdi Sztakó Zsolt, aki egy titokzatos bénulás következtében hétévesen került kerekesszékbe.

A közösségi médiát böngészve az emberben óhatatlanul alakul ki az érzés, hogy a hülyeség korát éljük, amikor a józan megfontolást sutba dobtuk, és minél nagyobb hülyeséggel áll elő valaki, annál nagyobb sikerre számíthat.

Bemutatták Százdi Sztakó Zsolt Életem történetei című legújabb kötetét. A rendezvény felvétele teljes egészében megtekinthető online.

Az, hogy a magyar gyereket magyar iskolába kell íratni, nem új keletű probléma, hanem már a két háború közötti Csehszlovákiában is égető kérdés volt. Akkor is voltak szülők, akik így gondolkodtak, vagy pedig a „jóakarók” ezt súgták nekik, hogy szlovák iskolával a gyerekük jobban érvényesül. Vagy ahogy a szerző fogalmaz, csak a fa realitását ismerik, nem az erdőét.