Még nem volt ennyire megosztó ünnepi tűzijáték, mint az idei

tuzijatek k

Talán soha annyi indulatot nem generált az augusztus 20-i tűzijáték Magyarországon, mint ebben az évben.

Legalábbis a költségei annak tükrében, hogy jól érezhetően emelkednek a rezsiköltségek, sokaknak fáj az új katatörvény, közben pedig Európa egyik legnagyobb és legköltségesebb fényparádéjára készül a kormány a nemzeti ünnepen.

Augusztus huszadika Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe, az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A kommunista hatalom sem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

1991. augusztus 20-án még Magyarországon volt II. János Pál pápa, aznap fejezte be itteni látogatását. A római katolikus egyház feje vasárnap Máriapócsot, Nyíregyházát és Debrecent kereste fel, este a fővárosban a zsidó közösség képviselőivel találkozott. Hétfőn a pápa Szombathelyen járt, majd a Népstadionban fiatalok előtt mondott beszédet, és augusztus 20-án a Hősök terén pontifikált misével zárult II. János Pál magyarországi programja.

A hivatalos ünnep minden évben Budapesten, a Kossuth téren Magyarország  lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját.  Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Évről évre emelkedtek a költségek

Már 1980-ban is az ünnep része volt, de a kilencvenes évek végére már százezrek figyelték a látványos tűzijátékot a fővárosban. 1999-ben a Gellért-hegyről indított rakéták Szentendrén és Árpádföldön is kiválóan látszottak, hiszen négyszáz-ötszáz méter magasra is fellövik őket. Akik viszont a vízibombákra, a zenére, az Erzsébet hídról és a Szabadság hídról lefolyó vízesésre, valamint a Dunába hulló röppentyűkre és üstökösökre is kíváncsiak voltak, azoknak a Belgrád rakpartot ajánlották a szakemberek. 1998-ban mindez 59 millió forintba került, ’99-ben viszont már 78 millió forintot költöttek a tűzijátékra. „A költségek ugyanis az elmúlt években egyenes arányban emelkedtek a látvánnyal” – indokolták a szervezők.
Egy év telt el, s a költségek megháromszorozódtak, az állami ünnep költségvetésének legnagyobb tételét a budapesti tűzijáték tette ki. A felhasznált anyagok ára, a látványtervezés, a kivitelezés, a biztosítás és a védelem összesen nettó 247 millió 600 ezer forintba került. A miskolci, siófoki és zalaegerszegi tűzijáték megrendezésére 28,5 millió forintot fordítottak.

A borzalom éjszakája

Ahogy kilőttek a költségek, a tűzijáték egyre látványosabb lett, igény mutatkozott az egyre nagyobb parádéra. Így jutottunk el 2006-ig, ami sajnos végül szomorú ünnep lett.
Másfél millió ember figyelte az épp csak elindult tűzijátékot, amikor bődületes vihar csapott le Budapestre. A tűzijáték helyszínét pont a legerősebb góc találta el – a belvárosi két mérőállomás 120-130 kilométeres széllökéseket is regisztrált. Rémület és pánik lett úrrá az embereken, a szél fákat csavart ki, az orvosok sohasem látott katasztrófahelyzetet emlegettek, hétfőre pedig maradt a szomorú összegzés: öten meghaltak, a sérültek száma meghaladta a háromszázat. A budai alsó rakparton egy 12 éves kislányra és egy romániai férfira rádőlt egy fa. A pesti oldalon egy 54 éves asszony egy gyorsétteremben húzta meg magát, ahol szívinfarktust kapott. Egy házaspár a Dunába fulladt, miután a motorcsónakjuk egy hajónak ütközött, és beborult a vízbe. A tragédia miatt az állam összesen 250 millió forint kártérítést fizetett ki több mint 50 embernek.

Ettől az évtől a biztonsági intézkedések szigorúbbak lettek: például tömegrendezvényeken 100 ezer főként 4 mentőautónak kellett lennie.
2011-ben a főváros mellett Baján és Debrecenben volt „központi tűzijáték”. A költségek háromszázmillió forintot tettek ki, a rendező cégeket gyorsított közbeszerzési eljárás során választották ki.

Idén sokan nem értenek vele egyet

Így jutottunk el 2022-ig, amikor az infláció erősödése, a gáz- és villanyszámla érezhető emelkedése miatt erősen megosztotta a társadalmat a budapesti tűzijáték, leginkább annak költsége. Sokan ugyanis amellett kardoskodnak, hogy semmi szükség Európa egyik, ha nem a legnagyobb tűzijátékjára ekkora összeget költeni, annak a mostani nadrágszíjmeghúzás mellett máshol sokkal jobb helye lenne. A tűzijáték pontos költségvetését gyorsan titkosította a kormány. A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 milliárd 650 millió forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával – közölte sajtóközleményben a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A négynapos programsorozat fénypontjaként augusztus 20-án 32 percig tart a tűzijáték Budapest felett. A protestálókat most 350 forintos sörrel próbálják meggyőzni a szervezők, hogy „jó lesz ez”.
A protestálók 75 ezer ember aláírását adták át Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselőnek, azt kérve, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ne tartsák meg az augusztus 20-i tűzijátékot. Bírálják azt is, hogy a hatalmas tűzijáték károkat okoz az élővilágnak, ezért fordultak a Nemzeti Állatvédelmi Programért felelős miniszteri biztoshoz. Több nagyvárosban – így Szegeden – lefújták az ünnepre tervezett tűzijátékot, Budapesten azonban megtartják.

Érvek mellette

A szervező Magyar Turisztikai Ügynökség azt közölte: az idei tűzijátékshow a tavaly nagy sikert aratott, történetmesélő narratívát emeli magasabb szintre. Ezúttal a keresztény Magyarország születésétől máig tartó ezer év sűrített krónikáját jeleníti meg olyan formában, amely a nemzeti értékek emlékének tanulságát és a Szent István-i örökség átadását helyezi a középpontba a gyermekek, a fiatalok, a jövő nemzedék számára. Az ünnepi műsor igazi családi élménnyé válik, mely során a szülők megfoghatják gyerekeik kezét, és együtt utazhatnak a magyar történelem nagy korszakainak, jelentős pillanatainak tablójával, hangsúlyozva közben azokat a fontos nemzeti értékeket, melyek a mindennapi élethez is támaszt nyújthatnak egy-egy erkölcsi tanítás formájában. „A produkció ezúttal is emlékeztet minket arra a csodára, hogy annyi nehézség ellenére is sikerült megmaradnunk és megtartanunk helyünket Európa szívében, ez pedig a magyar nemzet szilárd értékeinek és a Szent István-i keresztény kultúra erős gyökereinek köszönhető.” Hozzátették: a „tűz és fények játéka” műsorát látványos és monumentális drónshow, ünnepi fényfestés – az Országház, a Nemzeti Galéria, valamint a Gellért-hegy felületén – egészíti ki, mely a Margit hídtól a Szabadság hídig nyújt szemkápráztató élményt a közönség számára.

A programról bővebb információ a szentistvannap.hu interenetes oldalon olvasható.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!