<p>Egy hete a német Werner Lorant irányítja a DAC élvonalbeli futballcsapatát. Az 59 éves neves edző, aki korábban többek között az 1860 München, a Fenerbahce, az Apoel Nicosia és a Sivasspor együttesénél is sikeresen tevékenykedett, készségesen nyilatkozott lapunknak.</p>
Werner Lorant: „Tehetek arról, hogy mindenki engem akar?!“
Sokáig töprengett a DAC-vezetők ajánlatán?
Tapasztalt edzőként először meghallgattam a klubelnök elképzeléseit, majd átgondoltam, mivel járna, ha Szlovákiában vállalnék munkát. Mielőtt döntöttem volna, mindenképpen látni akartam leendő csapatomat. Ezért a besztercebányai Dukla elleni hazai bajnokin ott voltam a lelátón. Személyesen meggyőződtem arról, hogy a környéken nagyon szeretik a focit, rendkívül lelkesek a szurkolók, s hogy a város vezetése is szívén viseli a klub sorsát. Láttam fantáziát a csapatban, a meccs után szóban elköteleztem magam a sárga-kékekhez.
* Bő egy hete él Dunaszerdahelyen, milyenek az első benyomásai?
Rendkívül kedvezőek. Eddig semmi probléma nem merült fel. Nagyon elégedett vagyok a szállással, a Thermalparkban szép és nyugodt környezetben lakom. Azon szorgoskodom, hogy fejlődjenek a játékosok, s hogy a csapat is egyre jobb legyen.
* Első bajnokiján védencei a hajrában kétgólos előnyt szórakoztak el. Mentális vagy erőnléti problémák okozták a rövidzárlatot?
Mindkettőnek szerepe van abban, hogy a Dubnica otthonában elfecséreltünk két értékes pontot. Futballistáink nyerni akartak, de a játékukból hiányzott a tűz, az, hogy nem kímélik magukat, s mindent megtesznek a sikerért. 2:0 után, ahelyett, hogy mattoltuk volna a hazaiakat, érthetetlenül passzívak lettünk, magunkra húztuk az ellenfelet, végül nagy árat fizettünk a védelmi megingásokért. Idegenben lényegesen fegyelmezettebben és magabiztosabban kell fociznunk. Azt is éreztem, hogy a meccs vége felé erőnléti gondokkal is küszködnek a játékosaim.
* Kemény edzőnek tartják, akinél a fegyelem a legfontosabb. Hogyan fogadták módszereit a DAC-játékosok?
Fegyelem nélkül nem lehet jó eredményeket elérni. A futball munka, ahol sokat kell dolgozni. Csak úgy lehetünk sikeresek, ha az edzéseken keményen gyakorolunk, s a játékosok szigorúan betartják a taktikai utasításokat. Ezzel tisztában vannak a focisták, így e tekintetben nincs gond a labdarúgók hozzáállásával. Mindenkinek többször is elmondtam, mik az elvárásaim, akik ezeket nem teljesítik, azoktól elbúcsúzunk.
* Nemzetközi csapatot irányít, nincs gond a kommunikációval?
A képzett labdarúgók ismerik a focinyelvet. Nem beszélni, hanem focizni kell! Az viszont igaz, hogy bábeli a hangzavar a taktikai értekezleteken. Miután németül elmondom az elképzeléseimet, segítőim magyarra, szlovákra, angolra és franciára fordítják le az elhangzottakat…
* Több országban munkálkodott, milyennek tartja a szlovák bajnokság színvonalát?
Egyértelmű, hogy nem tartozik az európai topligák közé. Az eddig látottak alapján közepes nívójúnak tartom a pontvadászatot. Az viszont biztató, hogy sok tehetséges focista bontogatja szárnyait…
* A vezetékneve alapján magyar származású…
Magyar volt a dédnagyapám. Édesapám már egyáltalán nem beszéli a nyelvet, így nem volt kitől megtanulnom magyarul. Lehet, hogy Dunaszerdahelyen ragad rám valami…
* Miként használja ki a vb-selejtezők miatti szünetet?
Jól jött számunkra a bajnoki pihenő, legalább jobban megismerem a játékosokat. A pénteki, bécsi Rapid elleni előkészületi meccs után kemény edzésekkel készülünk az eperjesi folytatásra. Akad bőven csiszolnivaló a csapat játékán.
* Miben kell elsősorban javulniuk?
Főleg a védőjátékunkban akadnak komoly hiányosságok, ezeket orvosolnunk kell. A támadójáték híve vagyok. Dicséretes, hogy tizenkét gólt szereztünk; ha jól működne a defenzívánk, az élmezőnyben tanyáznánk. De ez nincs így, mivel kapusunk tizenkétszer kapitulált.
* A DAC-szurkolók tizenkettedik játékosként segítik a csapatot. Találkozott már ilyen lelkes drukkerekkel?
Le a kalappal szurkolóink előtt, akik nehéz helyzetben is kiállnak az együttes mellett. Arra ösztökélem a futballistákat, hogy jó és eredményes játékkal hálálják meg a DAC-hívek bizalmát. Egyébként edzői pályafutásom során a legfanatikusabbak a Fenerbahce és a Sivasspor drukkerei voltak. A török rajongók elképesztő légkört varázsoltak, ám szívesen emlékszem a müncheni rajongókra is.
* Milyen gyakran megy majd haza?
Ez az eredményektől függ. Én az edzéstervek összeállításánál sosem veszem figyelembe az esetleges hazautazást. Jól érzem itt magam, eredményes akarok lenni. Ha elfog a honvágy, négy óra alatt Münchenben vagyok.
* Először jár Szlovákiában?
Korábban csupán egy alkalommal voltam átutazóban Pozsonyban, de gyakran jártam Csehországba bajnoki meccsekre. Több futballistát, például az exválogatott Týcét is ott fedeztem fel az 1860 München számára.
* Milyen helyezéssel lenne elégedett?
Én maximalista vagyok, mindig első akarok lenni, ám jelenleg a csapat összekovácsolását tartom a legfontosabb feladatnak. Sajnos, egyelőre nem végezhetünk olyan erős edzésmunkát, mint amilyet szeretnék, mert a nyári felkészülést nem én irányítottam. Az biztos, hogy felettébb kemény lesz a téli alapozás, s ez meg is látszik majd a csapat tavaszi teljesítményén.
* Kilenc sikeres esztendőt húzott le az 1860 München kispadján. Mi az oka annak, hogy az utóbbi hét évben viszont 11 csapatot irányított?
Ez a jó edző titka. Tehetek arról, hogy mindenki engem akar?! (nevetve) (Szabó Zoltán)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.