Weiss: „Aranyat ér a három pont a feröeriek ellen”

A kérdés az volt, mivel rukkolnak elő Pozsonyban a vendégek, miután az idei BL-sorozatban nagy meglepetésre mind a Fradit, mind a svéd Häckent kiverték, és szoros csatákban maradtak alul a BL- és EL-playoffban is. Védekeztek a javából, játékukkal ízelítőt adtak a kemény, a szabálytalanság határait súroló észak-európai fociból. Szinte lezárták tizenhatosuk előterét, 5-4-1-es felállásban mozogva, ha kellett, keményen közbeléptek, akár szabálytalanul is. Főleg a sérülése után visszatért ifj. Weisst faragták gyakran. A Slovan elejétől kezdve mezőnyfölénybe került, de lassú játékával alig teremtett helyzetet a feöreri kapu előtt. Nehéz volt a sok láb között rést találni. Mivel már a bevonuláskor kitűnt, hogy a Klaksvík magassági fölényben lesz, beívelések helyett a Slovan jobbára a többpasszos játékkal próbálkozott. Egy félidőn át sikertelenül.

„Ellenfelünk semmivel nem lepett meg bennünket. Az első játékrészben nem voltunk eléggé mozgékonyak a védőzónák között” – tért vissza a történtekre id. Vladimír Weiss. A Slovan vezetőedzője szerint számítani lehetett arra, hogy a rögzített helyzetekből lesznek veszélyesek a vendégek. Szabadrúgásaikból még a saját térfelükről is a Slovan kapujának előterébe küldték a labdát, s nagy bedobásokkal szintén gyakran kísérleteztek. Aztán a második félidőben egy szögletrúgás után belőtt labda Pavlovichoz került, aki közelről vezetéshez juttatta a feörieket – 0:1.

„Bár a beívelő Frederiksbergnek csodálatos lába van, ilyen gólt nem kaphatunk, se Borjan kapus, se a középhátvédek nem avatkoztak közbe. Végül is nagyon örülök annak, hogy ebből a helyzetből fordítani tudtunk. Nem könnyű az ilyesmi! Abban talán a legjobbak vagyunk az európai kupákban, ha térdre is kényszerülünk, felállunk onnan, és megnyerjük a mérkőzést. Igaz, nem mindig. Nehéz meccsen vagyunk túl, győzelemmel, aranyat érő három ponttal” – mérlegelt a mérkőzés után id. Weiss.

Két Csavrics-villanás hozta a fordulatot. Előbb az oldalvonal mentén ügyesen lefordult ellenfeléről, gyorsaságát kihasználva betört a tizenhatosba, és középre adott labdáját az érkező ifj. Weiss pattintotta a kapuba – 1:1. „Egész pályafutásom során apám mindig szóvá tette, hogy a kontráknál nem követem elégszer úgy a támadást, hogy elém lehessen tálalni a labdát. Ritkán szerzek ilyen gólt. Csaki meghúzta a szélen, a labdája megtalált, és némi szerencsével betaláltam” – fűzte hozzá a gólszerző.

Nem sokkal később a csereként beállt Barszegjan leheletfinom ballábas ívelése Csavrics fejéről került a hálóba – 2:1. „Csaki kiváló játékos, ha erőnlétileg is felkészült, hihetetlen dolgokra képes. Ilyen gyors focistát még nem edzettem, óriási tehetség. A csatároknak ez a dolguk, teljesítette, amit várunk tőle” – jegyezte meg egyik kedvencéről a Slovan vezetőedzője.

Megvolt a Slovan-vezetés, ami később lehetett volna nagyobb arányú is, de az ígéretes kontrák nem végződtek góllal. A végén aztán döntetlen is lehetett volna: előbb Borjan mentett bravúrosan, ordító gólhelyzetben, majd a ráadás perceiben rossz kifutása után kiesett s kezéből a labda, de védőtársai megakadályozták az egyenlítést. „Nagyon nehéz olyan csapat ellen futballozni, amelyik leparkolja a tizenhatos környékén az autóbuszát, és a hibára vár. Nem egyszerű 11 védekező játékossal szemben boldogulni. Sok helyzetünk volt, de aztán csökkent a figyelmünk, és gólt kaptunk, a végén nyugodtabban kellett volna futballoznunk. Nyerni akartunk, megörvendeztetni a szurkolókat, de úgy érzem, jó mérkőzést játszottunk” – értékelt a győzelem után a mixzónában Milan Borjan, a Slovan horvát-kanadai kapusa.