Trónra ült az ezüstfiú

Mennyit pihent december második felében?

Ünnepek táján nemigen foglalkoztatott a kajakozás. Jól jött a kikapcsolódás az év végén, picit a családdal lenni, picit otthon. Két hétig másra gondoltam, hogy aztán az új évben felszabadultabban folytathassam a felkészülést.

Amikor az év férfi kajakosának hirdették ki, újra felelevenítették a poznani ezüstöt hozó döntőjét. Mi maradandó ebből a sikerélményből?

Minden edzésen valahogy előbújik belőlem. Egyfajta válasz arra, hogy igenis ott lehet lenni a legjobbak között, mert ők is csak emberek. Most már tudom, mit akarok, tudom, hogy mit lehet elérni. Éremszerzésem sokat segített abban, hogy felismerjem a célt, és látom az előttem álló utat, jobban, mint azelőtt. Azóta már a kajakban, az edzésen is máshogyan érzem magam, sikerem több erőt ad a munkához, és hozzáállásomat is felülnézetből tudom megítélni.

Tehát megváltoztatta az ezüst kiharcolása…

Biztosan. És ez nem nagyzási mániában jelentkezett, hanem abban, hogy jobban értem azt, amit csinálok, és miért akarom csinálni. Főleg az a fontos, hogy látom a célomat, és azt, hogy lehetséges elérnem a célt.

Milyen jelentőséget tulajdonít az év kajakosa ankétnak?

Szerintem valahol példamutatás a fiataloknak, hogy ha igyekszik valaki, akkor a Duklában is sikeres lehet. Junior koromban nem voltam jó versenyző, és sokáig később sem tűntem ki. Ankétgyőzelmemmel is meg akarom mutatni a gyerekeknek, hová lehet jutni, ha van bennük elég akarat.

Hat év után szakította meg Vlček Erik egyeduralmát a legjobb kajakos címéért folyó versengésben. Mit érez, mikor a legjobbnak minősítik?

Öröm számomra. A kajaknégyes tagjait, köztük Eriket is, nagyon jó versenyzőknek tartom. Picit sajnálom, hogy keveset, ritkán találkozok velük, ahol felmérhetnénk, hol tartunk. További erőt ad az edzésmunkában, hogy nagy kajakosokat előzhettem meg, igaz, csak egy ankéton.

A poznani világbajnokság óta olyan döntést hozott a nemzetközi szövetség, hogy a kajaknégyes esetében csereemberrel is számolhatnak a világversenyen. Van-e belső késztetése arra, hogy akár ily módon is bekerüljön a kiváló komáromi kajaknégyesbe?

Nem nagyon. Fogalmam sincs, hogyan tudnék alkalmazkodni a négyeshez. Mindig K1-es versenyzőnek tartottam magamat, legfeljebb kettesben indultam, az nem sokkal tér el az egyéni számtól. Ha valaki megkérne rá, elfogadnám, de erősen kétlem, hogy a fiúk számolnak velem. Én elsősorban az egyesre és a kettesre készülök. Azzal nem is foglalkozom, hogy bekerülök-e a négyesbe, vagy sem. Saját magam akarok a legjobb lenni, s ehhez fogom tartani magamat.

2011 a londoni olimpia selejtezőjének éve, mégpedig az augusztusi, szegedi világbajnokságon lesz a kvótaosztás. Év eleji látószögből Gelle Péter számára milyen számok jöhetnek számításba?

Ez még nyitott kérdés. Leghamarább az első válogatóversenyek után kapunk rá választ. Minden azon múlik, hogyan sikerül a felkészülés. Párosbeli társam, Tomáš Martinek már rendbe tette a hátát, nagyon jól mennek az edzések. Társam inkább csapatember, vagyis négyesben vagy kettesben tudja megmutatni képességeit. Meglátjuk, ő mit választ, hogyan versenyzünk majd tovább.

Trencsénben él, de Párkányból származik. Netán kajakoscsaládból?

Nem, én vagyok az első kajakos a családban. Nővérem hároméves kislánya lehet az első követőm.