Az Innsbruckban rendezett 1964-es téli olimpiai játékok lebonyolítását hóhiány, valamint két versenyző halála is beárnyékolta. A magyarok legjobb eredménye egy 8. hely volt, a csehszlovák küldöttség egy bronzéremmel tért haza, melyet hokicsapatuknak köszönhettek.
Taroltak a szovjetek a kilencedik téli olimpián
Váratlan körülmények
A téli olimpiai játékok kezdete előtt hét héten át nem esett hó, február első hete pedig annyira meleg volt, mint az elmúlt hatvan évben egyszer sem. A szervezőknek hóhiány miatt mozgósítaniuk kellett a hadsereget annak reményében, hogy a helyszíneket sportolásra alkalmassá tudják tenni. Hóágyúkat importáltak, s így a katonák közel 40 ezer köbméter havat szállítottak a sípályákra, melyet kézzel és lábbal tapostak keményre.
A hóhiány mellett két haláleset is beárnyékolta a sporteseményt: a verseny előtti edzésen halálos balesetet szenvedett egy angol színekben induló lengyel szánkós, Kay Skrzypecki, valamint egy ausztrál alpesi síző, Ross Milne.
Az osztrákok a nehézségek ellenére sikereket is elkönyvelhettek, hiszen az éremtáblázat második helyén végeztek. Emellett annak is örülhettek, hogy a téli játékok történetében elsőként érte el a versenyzők száma az ezerfős határt: 36 ország 1091 versenyzője 34 versenyszámban mérhette össze tudását.
Új sportágként került a programba a szánkó, melyben férfiak és nők is versenyezhettek.
A szovjetek uralma
A versenyszámok elsősorban a szovjetekről szóltak, így nem véletlen, hogy az éremtáblázatot is kimagaslóan ők uralták. Jégkorongcsapatuk hihetetlen fölénnyel, veretlenül nyerte a tornát. Az ezüstérmet a svéd, a bronzot pedig a csehszlovák csapat hódította el. Meglepetésre a kanadaiak csupán a negyedik helyen zárták a versenyt. Utóbbiak egyébként nem jelentek meg az éremátadáson, mert meg voltak győződve arról, hogy a keleti blokk játékosai profik voltak. A kanadaiak ugyan olimpiai érmet nem kaptak volna, viszont az olimpia egyben vb is volt, melyre más szabályok vonatkoztak, s ezek alapján a harmadik helyen végeztek, ezért kellett volna ott lenniük a ceremónián.
A sportesemény főszereplője a szovjet kiválóság, Ligyija Szkoblikova volt, aki a gyorskorcsolya mind a négy számában aranyérmet szerzett. Honfitársnője, Klaudija Bojarszkih sem sokkal maradt le tőle: a sífutás három számában is aranyat jegyzett. A műkorcsolya páros versenyét – az életben és a jégen is párt alkotó – Ljudmila Belouszova és Oleg Protopopov nyerték. S nem ez volt az utolsó sikerük…
Meglepetések
Az alpesi versenyek elsősorban a francia testvérpár, Marielle és Christine Goitschel aranyairól szóltak. A fiatalabb lány, Marielle óriás-műlesiklásban nővérét megelőzve lett első, míg szlalomban megfordították a sorrendet, így Marielle nővére, Christine mögött lett ezüstérmes.
Magyar színekben öt sportág tizennyolc versenyszámában összesen huszonkét férfi és hat nő versenyzett. Nem ez volt a legsikeresebb olimpia számukra, hiszen a magyar sportolók közül senkinek sem sikerült pontot szerezni. A legjobb eredményt a női sífutóváltó érte el: 8. helyen zárták a versenyt. Magyar sízők tekintetében egészen 2014-ig ez volt a valaha elért legjobb eredmény.
RÁKÓCZA KLAUDIA
Innsbruck, 1964
Időpont: 1964. január 29. – február 9.
Résztvevők: 36 ország 1091 sportolója
Sportágak/versenyszámok: 10/34
Csehszlovák érmek: férfi jégkorong-válogatott – bronz
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.