RÖVIDEN

London. Nagy-Britannia szigorítani akarja a beutazást a románok és bolgárok számára 2007-től, amikor a két ország várhatóan csatlakozik az EU-hoz. Alistair Darling brit kereskedelmi és ipari miniszter hétfőn elmondta: e két ország polgárainak a brit munkaerőpiacra való bejutását Nagy-Britannia szükségleteihez kívánják igazítani. Éppen ezért más országokkal és brit intézményekkel együtt felmérést készítenek arról, milyen kritériumok alapján engedélyezzék az új EU-tagállamok polgárainak a munkavállalást, illetve melyek azok a szakmák, amelyekben a brit gazdaságnak szüksége van pótlólagos munkaerőre. Mint ismeretes, a 2004-es EU-bővítés után Nagy-Britannia a többi régi tagállammal ellentétben korlátozás nélkül befogadta a kelet-európai államokból érkezőket. (MTI)

Oroszország idő előtt törleszt

Moszkva. Oroszország idő előtt törleszt Berlinnek mintegy 8 milliárd eurós adósságot és kamatot. Erről a napokban állapodtak meg a felek. Oroszország június végén írta alá a megállapodást a Párizsi Klub hitelező országaival a klubbal szemben fennálló teljes, 22,3 milliárd dolláros adóssága idő előtti visszafizetéséről, ennek része a német adósság rendezése. Németország visszakapja 7,7 milliárd eurós kintlévőségét, s a 700 millió eurós prémium nagy részét is megkapja kompenzációként, így nem névértéken, hanem piaci értéken kapja vissza a hitelt. A németek ugyanis nem vették szívesen az orosz adósságok idő előtti törlesztésére irányuló moszkvai igyekezetet, mert a beütemezett kamatos törlesztésekkel számoltak pénzügyi terveik elkészítésekor. (MTI)

A szegények elhagyják Belgiumot

Brüsszel. Az OECD adatai szerint a külföldre távozó belgák száma az elmúlt négy évben 15 százalékkal nőtt; évente húszezer belga hagyja el az országot. Az EU-határok megnyílása és a gazdaság globalizációja sok fiatal belgát külföldre csábít. Helyükbe folyamatosan érkeznek a fiatal menekültek. Ugyanakkor sok idősebb, nyugdíjas ember is elhagyja az országot, többnyire melegebb éghajlatú országokba vagy pénzügyi szempontból vonzóbb területekre költöznek. Az emigrációs ráta növekedése ellenére, más nemzetekhez viszonyítva kevés belga él külföldön. A nagykövetségek 300 ezer külföldön élő belgáról tudnak, de a valóságban 550 ezren költöztek el. (euractiv.hu)

Nem jó finn gyereknek lenni

Helsinki. Finnországban gyakrabban bántalmazzák a gyermekeket, mint a többi északi országban, derült ki az UNICEF felméréséből. Napjainkban is mintegy 61 ezer finn gyermek áldozata valamiféle családi erőszaknak, ez a korosztály 5 százalékát jelenti. (Egyes becslések jóval magasabb számról szólnak, ezek szerint akár 200 ezer is lehet az érintett gyermekek száma.) Svédországban a családon belül elkövetett erőszak 46 ezer, Dániában 22 ezer, Izlandon 2 ezer gyermeket érint, míg Norvégiában becslések szerint 38–68 ezer érintett lehet. Egyes országok, így például Norvégia esetében civil szervezetektől származó információkat is felhasználtak a tanulmány készítéséhez. Az UNICEF képviselői hangsúlyozták: az állami hatóságoktól származó adatokat csupán becslésnek szabad tekinteni. (euractiv.hu)

Olcsó a németországi tanulás?

Berlin. Négy év alatt mintegy 50 százalékkal növekedett a német egyetemekre jelentkező külföldiek száma. A statisztikai hivatal szerint idén 187 ezer nem német iratkozott be ottani egyetemre. Négy évvel ezelőtt ez a szám csupán 125 700 volt. A jelenleg német egyetemen tanulók 9,5 százaléka külföldi. Az EU-tagállamokból 49 ezren érkeztek, a második legnagyobb tábort a kínaiak alkotják a maguk 26 ezres csoportjával. Németország az alacsony tandíjjal és a viszonylag csekély megélhetési költséggel (a 650 eurós havi átlag a német statisztikusok szerint annak számít) váltotta ki elsősorban a más EU-tagországokban élők érdeklődését. (euractiv.hu)