Oroszország: Hősökké váltak a leggyűlöltebbek

orosz

Az orosz válogatott a 2016-os Európa-bajnokság egyik leggyengébb teljesítményét nyújtva, egy ponttal, csoportutolsóként esett ki Franciaországban.

Az azóta eltelt idő sem sok jóval kecsegtetett: a világbajnokságot megelőző egy évben csupán Új-Zélandot és Dél-Koreát tudta legyőzni a válogatott, amely hat vereség mellett még négy döntetlent ért el. Sovány. Sztanyiszlav Csercseszov ráadásul azzal a kettős céllal vette át a válogatottat, hogy megfiatalítsa a keretet, és visszaálljon a háromvédős rendszerre. Egyik sem sikerült. A torna előtt még az sem tűnt egyértelműnek, hogy az oroszok képesek továbbjutni egy alsó középkategóriás csoportból – aztán minden másképp lett. 

Nehéz örökséget vett át a szovjet múltból az Orosz Labdarúgó-szövetség 1992-ben, amikor a függetlenné válással egyrészt újjáalakult, másrészt felvételt nyert a FIFA tagállamai közé. A Szovjetunió csapata ugyanis a kontinens legjobbjai közé tartozott, kétszer olimpiai bajnok volt (1956, 1988), nyert három bronzérmet (1972, 1976, 1980), 1960-ban Európa-bajnoki aranyat, 1964-ben, 1972-ben és 1988-ban Eb-ezüstöt szerzett, míg a világbajnokságok történetében egy 1966-os negyedik helyre lehetett büszke.

A független Oroszország azonban mintha elveszítette volna a bázisát, a tagállamok különválása érzékenyen érintette a labdarúgást, és ebből az állapotból nem is nagyon sikerült megtalálni a felfelé vezető utat. A csapat ötször jutott ki az Eb-re, ebből négyszer a csoportkört sem élte túl, a világbajnokságokon 1994-ben 2002-ben és 2014-ben hasonlóképpen járt.

Szadirintől Csercseszovig

Pedig a korszak legjobb hazai edzői dolgoztak a válogatottnál, de Pavel Szadirin, Oleg Romancev, Anatolij Bisovec vagy Valerij Gazzajev sem tudott segíteni. Pillanatnyi fellendülést az első külföldi edző, Guus Hiddink megjelenése okozott, aki 2006 áprilisában két évre szóló szerződést írt alá, és sajtóhírek szerint évi kétmillió eurós fizetést kapott.  A holland szakember jól válogatta össze csapatát, amely végül a 2008-as Eb-n nagyszerűen szerepelt: a csoportkörben legyőzte a címvédő görögöket, a negyeddöntőben kiverte Hollandiát, de végül az elődöntőben kikapott a spanyoloktól.

Hiddink után azonban sem Dick Advocaat, sem Fabio Capello nem alkotott maradandót, az eredmények pedig nem akartak jönni. Az idei vébé előtt két évvel az orosz szövetség úgy döntött, Sztanyiszlav Csercseszovot bízza meg a szövetségi kapitányi feladattal. Az egykori válogatott kapus éppen edzői pályafutása felszálló ágában volt, hiszen 2015–2016-ban lengyel bajnokságot és kupát nyert a Nikolics Nemanját is soraiban tudó lengyel Legiával.

A nagy áttörés azonban nem akart megjönni, a selejtezők helyett felkészülési meccseket vívó válogatott hébe-hóba nyert csak, egyik ilyen siker volt a 2017. június 5-i, Magyarország elleni, idegenbeli 3–0-s siker. Ugyanakkor közvetlenül a vébé előtt hét meccsen nyeretlen maradt, és a FIFA-világranglistát figyelembe véve a torna legrosszabbja remegve várta a vb-rajtot.

Érdekes

Vb a nemzeti büszkeségért

Az Amerikában élő ukrán kutatók által a hetvenes években megalapított Nationalities Papers című folyóirat munkatársa, Peter Rutland kifejtette, hogy előzetesen senki sem számított arra, 

hogy az orosz válogatott jól teljesít a világbajnokságon. A torna nagy nyertese Vlagyimir Putyin lett volna egyedül, aki a tanulmány szerint jól kihasználja a sport és a nacionalizmus szoros összefonódását és megértette a sport (azon belül a labdarúgás) azon képességét, hogy képes ösztönözni a nemzeti büszkeség érzését. A lap szerint Putyin az első autokrata vezető 1978 óta, aki a futballvébé dicsfényében tündököl: negyven éve Argentínában a katonai junta fogadta a mezőnyt. Az orosz kormány több mint 13 milliárd dollárt költött az új stadionok építésére és az infrastruktúra fejlesztésére a helyszínként funkcionáló 11 városban – négyszer annyit, mint 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság. A gazdasági stagnálással küzdő országban Putyin az ilyen sportos megaeseményekkel (a vébé előtt a 2014-es szocsi téli olimpiával) mutatja meg az oroszok számára, hogy országuk még mindig a nemzetközi színtér egyik legjelentősebb szereplője.

Csodára vártak a vb előtt

A gyenge eredmények miatt a közvélemény sem állt a csapat mellett, a sportújságok azt írták, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Uruguay ellen a csoportból való továbbjutás is bravúr lenne. A Gazeta.ru a válogatottat egy olyan zongoristához hasonlította, amelynek nincsen gyakorlata: „Csak egy csoda mentheti meg Oroszországot a csoportbeli összeomlástól. Hét mérkőzést vívott meg siker nélkül, az orosz futball modern történelme alatt, egy edző vezetésével ez a legrosszabb eredmény” – írta.

Előzetesen a Szportsz Ekszpressz a nyolcaddöntőbe jutást hősies tettnek tartotta volna, de még Vlagyimir Putyin elnök sem tudott megbizonyosodni, hogy milyen csapatuk van, „Sajnálatos módon a mi válogatottunk a közelmúltban nem ért el nagy eredményeket” – mondta a kínai televíziónak.

Bár Csercseszov kapitány hangsúlyozta, micsoda taktikai éleslátását és felkészülést igényelt, hogy két meccs után hat ponttal álljon csapata, a felkészülési mérkőzések nem erről árulkodtak. A felkészülés során sokáig az sem derült ki, milyen szisztéma szerint szeretné pályára küldeni csapatát. 2018-ban négy meccset vívott a vb előtt: a brazilok elleni 3–0-s vereségnél 3–5–1–1-et, a franciák elleni 1–3 alkalmával 3–5–2-t, az osztrákoktól elszenvedett 1–0-s vereségkor 4–1–4–1-et, míg a törökök elleni 1–1-nél 3–4–2–1-t játszatott, amint az eredmények mutatták, sikertelenül.

Ráadásul olyan vészhelyzetbe került a belső védői elfogyása miatt, hogy május legvégén behívta a válogatottságtól már hosszú ideje visszavonult Szergej Ignasevicset is: Ausztria ellen 38 évesen és 320 naposan ő lett a legidősebb labdarúgó, aki valaha pályára lépett az orosz válogatottban. És ez a rekord azóta napról napra tovább javul, a CSZKA Moszkva játékosa ugyanis az első két vb-meccset végigjátszotta.

Érdekes

Az orosz Nostradamus

A világbajnokság nyitónapját megelőzően egy orosz rádiós bejegyezést tett ki a Twitter-oldalára: „Képzeljük el, hogy a válogatott legyőzi 5–0-ra Szaúd-Arábiát, majd lebirkózza 3–1-re Egyiptomot és végül az utolsó pillanatban szerzett góllal bebiztosítja a győzelmet Uruguay ellen.”

Miután az első két eredmény bejött, az emberek csodálattal figyelik a ténykedését, olyan népszerű lett, hogy átlagosan tíz másodpercenként hozzászólnak a posztjaihoz. „Én mindezt kissé ironikusan gondoltam, hiszen a válogatott vb előtti formája nem volt meggyőző” – magyarázkodott, miközben a sajtó ráaggatta a legendás vak jósnő után a „Baba Vanga reinkarnációja” hasonlatot, de emlegették az orosz Nostardamusként és az orosz Kasszandraként is.

A házi feladatot meg kell csinálni

Ami június 14-e óta történik, az viszont maga a csoda. Ehhez kellett egy lazább csoport, és két olyan ellenfél, amely gyenge formában futballozott. Akárhogyan is, de Szaúd-Arábiát 5–0-ra, majd Egyiptomot 3–1-re verte, így két mérkőzés alatt többet tett a sikeres vb-szereplés érdekében, mint az elődök.

Az orosz sajtó diadalmasan lobogtatta a statisztikákat: rendező ország csapata legutóbb 1998-ban tudott plusz hetes gólkülönbséget felmutatni az első két mérkőzését követően, akkor Franciaország Dél-Afrikát 3–0-ra, Szaúd-Arábiát 4–0-ra verte meg. Nyolc gólt csupán egy alkalommal szerzett házigazda az első két meccsen: 1934-ben az olaszok az Egyesült Államokat 7–1-re verték, majd Spanyolország ellen 1–1-es döntetlent játszottak.

Oroszország az első két meccs nyolc találatával többet szerzett, mint a két legutóbbi vb-jén összesen: 2002-ben és 2014-ben együttvéve hatszor volt eredményes. Nyolc éve ennyi góllal világbajnokságot lehetett nyerni: a spanyolok hét meccsen nyolcszor voltak eredményesek.

„Nem véletlen, hogy két győzelmünk van, a mi csapatunk a szolidaritásáról és az együttműködéséről híres. A probléma szót egyáltalán nem használjuk. De azt tudjuk, hogy a vébén nem azt a csapatot díjazzák, aki így kezdi a tornát. Bejutottunk a legjobb 16 közé, majd meglátjuk, hogyan készülünk fel a folytatásra. Az biztos, hogy a házi feladatot meg kell csinálnunk” – mondta Csercseszov.

Érdekes

Gyanúsan jó eredmények

A kiugró jó eredmények felerősítették a doppinggal kapcsolatos vádaskodásokat: amióta az orosz állami doppingprogramot feltáró McLaren-jelentést nyilvánosságra hozták, az orosz sportolók folyamatos gyanúsítgatásoknak vannaki kitéve. A Nemzetközi Antidopping-ügynökség (WADA) a világbajnokság előtt 154 orosz labdarúgót vizsgált meg, 34 esetben azt is ellenőrizték, hogy ezeket a mintákat manipulálták-e, de minden játékos mintája negatív lett.

A Telegraph a múlt héten nagyobb írást közölt, amelyben közölte, a FIFA nem hajlandó elárulni, hogy hány doppingellenőrzést hajtott végre a vébé első hetében. Az Egyesült Államok doppingellenes ügynökségének ügyvezetője, Travis Tygart azt szorgalmazta, hogy az orosz játékosokat különösen szigorúan kellene tesztelni – nem csupán azért, hogy ne ismétlődhessen meg olyan botrány, mint ami a szocsi olimpiát beárnyékolta, hanem azért is, mert túlságosan jó statisztikai eredmények születtek az első fordulókban.

Az Egyiptom elleni győzelem alkalmával Alekszandr Golovin (11 853 méter), Alekszandr Szamedov (11 679) és Jurij Gazinszkij (11 392) toronymagasan a legjobb futómennyiséget produkálta, és Tygart – aki anno szerepet játszott a kerékpársztár Lance Armstrong lebuktatásában – azt mondta, hogy a nemzetközi szabályok szerint az ilyen hirtelen javulást mindig vizsgálni kell.

Csercseszov kapitánytól megpróbáltak erről kérdezni az egyik sajtótájékoztató után, de dühösen annyit válaszolt, ha az adott mérkőzéssel nincs kérdés, akkor hagyják békén. „Azért vagyunk itt, hogy a meccsről beszéljünk. Nem orvos vagyok, hanem edző.”

A FIFA többször is jelezte, a vb előtt az orosz válogatott volt az egyik legtöbbet tesztelt csapat, és hogy minden rendben a csapat háza táján. A Mail on Sunday oknyomozó cikke, illetve az ARD német tévécsatorna napokban bemutatott riportfilmje viszont egyaránt dokumentumokkal és tanúk beszámolóival igazolja, hogy legalább egy olyan doppingeset volt, amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) annak ellenére nem tett semmit, hogy egy orosz futballista vétkessége mellett megcáfolhatatlannak tűnő bizonyítékok szóltak.

Még ennél is súlyosabb kérdéseket vet fel, hogy a FIFA-t az sem érdekelte, alapos bizonyítékok szólnak amellett is, hogy a játékos ügyét a többi sportágnál is alkalmazott módszerrel próbálták meg eltussolni, vagyis kicserélték a vizeletmintáját. 

Ruslan Kambolovot, a Rubin Kazany válogatott játékosát egy 2015. május 30-i bajnoki mérkőzés után választották ki doppingvizsgálatra. Vizeletmintájában nagy mennyiségű dexamethasone-t találtak, ami arra utalt, hogy a szer nemrég került a szervezetébe, noha a dexamethasone használata csak felkészülési időszakban megengedett, a versenyszezonban tilos. Mégsem történt lényegében semmi. A játékost 2018 májusában tisztázták, de csak az után, hogy egy misztikus sérülésre hivatkozva alig egy héttel korábban váratlanul kikerült a világbajnokságra készülő keretből.

A FIFA a hétvégén közleményben válaszolt a Mail on Sunday cikkére, melyben hangsúlyozták, hogy a vizsgálatuk a WADA szoros közreműködésével zajlott, a szervezet pedig el is fogadta annak végeredményét, úgyhogy ha bárkinek kifogása van ellene, akkor a WADA-hoz forduljon, mert ők is egyetértettek a FIFA következtetéseivel.

Még nem ért véget a küldetés

Alan Dzagojev, a CSZKA Moszkva 28 éves csatára még a Szaúd-Arábiával játszott vb-nyitómérkőzés első félidejében szenvedett combsérülést, ami miatt később az Egyiptom és az Uruguay elleni találkozón sem szerepelhetett. A helyére beállt Villarreal-támadó, Gyenyisz Cserisev azonban nagyszerűen helyt állt: az első meccsen kettő, a másodikon egy gólt szerzett, de mindkét meccsen betalált egy-egy alkalommal Artyom Dzjuba is.

„Nem vagyok meglepve az eredményekről, csak azt tesszük, amit az edzői stáb kér. Reálisan látjuk  a dolgokat, tisztában vagyunk az erősségeinkkel és a gyenge pontjainkkal. Így folytatjuk a munkát” – nyilatkozta a Rubin Kazany 31 éves védője, Fjodor Kudrjasov. 

A sikerek hatására megváltozott a közhangulat is, Csercseszov hirtelen egy hazafias ömlengés kellős közepén találta magát, és bármi is történik a lapzártánk után lejátszott, Uruguay elleni utolsó csoportmérkőzésen, a lényeg az lesz, hogy a nyolcaddöntőben mire lesz képes Spanyolország, Portugália (esetleg Irán) ellen.

Fjodor Szmolov, az FK Krasznodar csatára is jól emlékszik arra az utálkozásra, amely a csapattal kapcsolatosan eluralkodott a közéletben a vébé előtti eredmények miatt. „A törökök elleni mérkőzés után úgy döntöttem, nem olvasok újságot, nem követem a tömegtájékoztatást. Igen, valószínűleg mi voltunk az ország legutálatosabb, leggyűlöltebb emberei. De most? Mindannyian felnőttünk a feladathoz, mindent megteszünk, amit tudunk.”

Megszólalt Vitalij Mutko, az Orosz Labdarúgó-szövetség elnöke és a vébé szervezőbizottságának feje, akinek sportminisztersége alatt az orosz doppingrendszer kiépült. „Szeretnénk eljutni a következő szintre, mert tudjuk, hogy a küldetésünk még mindig nem ért véget.”

Pincési László

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?