Nagykaposi futó remeklése a Kassa–Miskolc Ultramarathonon

Az idei negyedik kiírásban ismét rajthoz állt Gabri, és több, mint 12 percet faragott az idejéből az immáron fordított irányban zajló, a kassai Szent Erzsébet-dómtól a miskolci Városháza térre vezető versenyen. A férfiak kategóriájában a 6., összetettben pedig a 7. helyen végzett a menet közben 26-ról 16-ra csökkenő meőnyben.

„Az első 67 kilométer olyan volt, mint egy álom. addig úgy éreztem, hogy akárhány kilométert képes lennék könnyedén lefutni. Ezután viszont kezdtem lassulni. A 80. kilométertől kezdődött a holtpont, ami kb. 20 km-en át tartott. Ebben az időszakban az járt a fejemben, hogy feladom. A futás élvezeti értékéből semmit nem éreztem és csak vonszoltam magam. A 95–100 km közti szakasz volt számomra a legnehezebb. Felfelé egy meredek, hepehupás mezei úton a melegben, erős szembeszélben. Olyan volt, mintha forgószélben vagy egy homokvihar közepette kellene felfelé futni. Ezután viszont új erőre kaptam. A szervezők közül ugyanis akadt egy kerékpáros, aki egészen a célig elkísért. Óriási segítség volt ez számomra. A célba éréskor szinte sírtam örömömben. Felemelő érzés volt az első hat tagjaként átvenni Kassa polgármester-helyettesétől és Miskolc polgármesterétől a serleget. Ezt nem lehet szavakba önteni” – mondta lapunknak Gabri. (pan)