Magyarországon lehurrogták, Berlinben az újítót látták Kis Jánosban

Hogy miben tudott segíteni egy magyar futsaledző a Bundesliga egyik élcsapatának, és milyen különbségeket fedezett fel a magyar és a német közeg között, valamint hogy miben látja a magyar labdarúgás jövőjét – erről kérdeztük Kis Jánost. Miként került kapcsolatba Dárdai Pállal, hogyan vetődött fel a berlini szerepvállalás gondolata? A Dárdai Pállal való kapcsolatom körülbelül egy éve kezdődött, méghozzá Krizán Sándor barátomnak köszönhetően, aki a Hertha kapusedzőjével, Petry Zsolttal nyert ifjúsági Eb-t 1984-ben, és a mai napig tartják a kapcsolatot. Mivel Dárdai Pál széles látókörű edző, és folyamatosan új dolgokat kíván megvalósítani a berlinieknél, már korábban is felismerte a futsal jelentőségét. Viszont kellett valaki, akivel közösen gondolkodva Pali mélyebben is meg tudja ismerni a kispályás játék rejtelmeit, így Petry Zsolt javaslatára engem keresett meg a Hertha vezetőedzője. A futsal mely elemei hasznosíthatóak a nagypályás játékban? Hitvallásom, hogy a futsal a modern grund. Megtanítja gyorsabban olvasni a játékot, de technikailag is kiváló alapokat ad. Mivel a mai labdarúgásban nagyon leegyszerűsítve oktatunk, így komoly hiányosságok alakulnak ki, és számos olyan 15-16 éves fiatalt láthatunk, akinek komoly technikai problémái vannak, hogy a gondolkodásbeli nehézségekről ne is beszéljünk. Mivel a futsallabda nehezebb és kisebb, így egy futsaljátékos 20-30 százalékkal lő erősebben és pontosabban, mint egy kizárólag a nagypályán edződött labdarúgó. Emellett a futsalban nagyobb jelentősége van a labda nélküli mozgásoknak is, mindig keresni kell a passzsávokat, kisebb helyen kell gyorsabban jó megoldásokat alkalmazni, ami később a nagypályán hatalmas segítséget és előnyt jelent. A Hertha már tavasszal is alkalmazta a futsalból ismert „hármas-nyolcas-forgást”. Elmagyarázná, hogy ennek a játékelemnek mi a lényege, és miként ültethető át a nagypályára? Ez egy labdatartást elősegítő elem, mely során a három játékosnak egy képzeletbeli nyolcas vonalán kell körforgásban mozognia labda nélkül. Noha a labda szinte csak egy vonalon mozog (a képzeletbeli nyolcast hosszában félbevágva), mivel a játékosok a passz után mindig egy félkört leírva futnak a labdát kapó játékos helyére, az ellenfelet minden esetben kimozdítják a passzsávból, amely így mindig szabadon marad. Ezt nagypályán a középpályás labdatartásban lehet leginkább alkalmazni. Mostani látogatása alkalmával mit hagyott maga után? Milyen futsalos elemekkel találkozhatunk majd a Hertha futballját vizsgálva? Fontos tisztázni, hogy a futsalos variációkat megtanulni hosszú folyamat, ezért Dárdai Pállal nem is támadásvezetési formulákban gondolkodtunk. Azonban ha van két játékosod, akik tökéletes összhangban vannak, akár kettejükkel is kivégezheted az aktuális ellenfeledet, így olyan gyakorlatokból vettünk át négyet-ötöt, amelyek két játékos együttműködéséről szólnak. Leginkább kettő a kettő, és kettő a három elleni szituációkat gyakoroltunk, ahol a labda nélküli megtévesztő mozgások komoly előnyt jelentenek a támadó csapatnak. Úgy tudom, hogy nem egyedi eset a világ futballjában a kispályás alapokra való építkezés. Való igaz, Brazíliában például sok gyerek 13-14 éves koráig kizárólag futsalozik, vagy a strandon játszik, és csak utána kezdi el a nagypályás labdarúgást, ahol így már magas szintű kispályás alapokkal rendelkezik. De például Spanyolországban is rendkívül jelentős az iskolai futsaloktatás, ami később a nagypályán is kiválóan megfigyelhető, ezt a sajtó „tiki-taka” stílusként magyarázza. Természetesen ez a stílusbeli gondolkodás ennél sokkal bonyolultabb, mivel a „tiki-taka” is a tudatosan felépített mozgások eredménye. Ön szerint Magyarországon miként lehetne beépíteni a futsalt a labdarúgóképzésbe? Erre vonatkozóan már 5-6 éve vannak kész terveim és anyagaim, de mindeddig falakba ütköztem a megvalósítást illetően. A kapcsolat Dárdai Pállal innen is ered, mivel ő is azon a véleményen van, hogy egy iskolai futsalbajnokság beindítása segítséget jelentene a magyar futballnak, mert a Bozsik-program és a Grassroots-rendszer önmagában nem megoldás. Egyre több műfüves pályát építünk, ami nem baj, de egy kicsit talán elvetettük a sulykot ezen a téren is. Én azt mondom, hogy minden iskolában van tornaterem, ahol a futsalt kiválóan lehetne oktatni, amely az előbb említett országokhoz hasonlóan komoly alapokkal ruházná fel a későbbi labdarúgókat.  Talán nem véletlen, hogy a magyar futball legnagyobb ígérete, Nagy Ádám is futsalozott. Az ő játékában melyek azok a stílusjegyek, amelyek a futsalra vezethetőek vissza? Visszakanyarodva az előző kérdéshez, ha a futsal része lenne az oktatásnak, akkor évente tíz Nagy Ádámot tudnánk kinevelni, a mostani siralmas eredményekkel szemben. Mindenesetre zseniális ritmusváltásokra képes, gyorsan gondolkodik, folyamatosan fenn van a feje, és mindig megjátszható. Ezek erősen a futsalos jellemzőkre hajaznak. Érdekes, hogy amíg a Bundesliga második helyezett csapatához előadni hívják, addig Magyarországon sem a futsalban, sem a nagypályás labdarúgásban nem tölt be komoly szerepet... Az igazság az, hogy ez részben az én döntésem is. Hívtak több NBI-es futsalcsapathoz is edzőnek, de a hátteret illetően egyik sem volt számomra megfelelő, fejlődő közeg. De most már nem is elsősorban edzőként szeretnék nagyot alkotni, hanem olyan edzők kinevelésben szeretnék részt venni, akik majd később a minőségi labdarúgókat képezik a futsal és a nagypályás labdarúgás számára is. Addig, amíg a magyar futsalbajnok keretében csak a légiósok rugdossák a gólokat egy külföldi szakember irányítása alatt, nehéz lesz előrelépni. De lesz azért tennivalóm a magyar labdarúgásban, hiszen például egy nagypályás NBI-es csapat téli felkészítésére már rábólintottam, valamint a berlini példán felbuzdulva több magyar élvonalbeli csapat is meghívott edzést tartani. Nemrég pedig a szlovák edzőképzés képviselői is megkerestek, hogy tartsak előadást náluk is. Sokan a futballt övező közegben keresik az eltérést a magyar és a nyugat-európai futball között. Ön mit tapasztalt ezen a téren? Engem Berlinben tisztelet, udvariasság és nyitottság fogadott a Hertha edzőinek részéről, akik szinte kivétel nélkül a kölni egyetemen végeztek. Érdeklődve figyeltek, tanulni szerettek volna tőlem, és új dolgokat elsajátítani. Itthon is felkértek az Edzőképző Központból, hogy tartsak előadást a magyar edzők számára a továbbképzéseken. Elismerem, hogy nem minden esetben sikerült tökéletesre a bemutatóm, hiszen például Szombathelyen egy színházban kellett volna futsalbemutatót tartanom, ahol a 13-14 éves gyerekek megilletődtek a 600-700 fős publikum előtt. Kétségkívül akadozott a dolog, de ennek ellenére az előadás gondolatisága magasrendű volt. Ott már az előadás vége előtt egy illető elkezdett lehurrogni. Két éve megkerestem a hazai futsal vezetőit, akiknek átadtam a tervezetem, amelyben fejlesztési gondolatok, futsalkönyvek és videók is voltak. Végül az MLSZ 400 könyvet vásárolt, de a többi kiadásáról és a videóról már szó sem esett. Ezeket az anyagokat így saját erőből jelentettük meg. Talán a mostani, berlini szerepvállalása utat nyit önnek. Milyen pozícióban tudná elképzelni magát? Ön szerint hol tudna a legtöbbet segíteni a magyar futballon? Sem elnök, sem edző, sem az edzőképzés feje nem szeretnék lenni. Egyfajta tanácsadói szerepkörben tudnám magam elképzelni, ahol az edzőkkel közösen gondolkodva, a futsal és a futball kapcsolatából az ösztönöket tudatossá tudnánk formálni. Nem gondolom, hogy az én anyagaim tökéletesek lennének, azonban ki lehetne indulni belőlük, ugyanis azt gondolom, hogy egy ember nem tudja megreformálni az edzőképzést, mindezt közösen dolgozva és vitatkozva kellene megalkotni, és hitelessé tenni. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"251237","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"101 futball- és futsalgyakorlat: a könyv szerzőinek a legfőbb célja az edzők fantáziájának beindítása","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]101 futball- és futsalgyakorlat Idén jelent meg Kis János legújabb könyve 101 futball- és futsalgyakorlat címmel, amelyet Kovács Kálmánnal, Krizán Sándorral és Vincze Istvánnal közösen alkotott meg. Kis János szerint a futball és a futsal minden eleméből került legalább egy kicsi a könyvbe, melyben a könnyű gyakorlatoktól haladhatunk az egyre nehezebb feladatok felé, így akár az iskolai testnevelésórákon is fellapozható a könyv, melynek a legfőbb célja az edzők fantáziájának beindítása. Villányi Gergely