Láncreakciót indíthat el a St Totteringham’s Day elmaradása

Az angol bajnokság 1994/1995-ös szezonja bő­velkedett az izgalmakban, és az emlékezetes eseményekben. Ez volt például az a szezon, amelyet a Jack Walker acélmágnás pénzéből kitömött Blackburn Rovers nyert meg. Szintén ehhez a szezonhoz kötődik a Premier League egyik legismertebb jelenete: 1995 januárjában a Manchester United francia csatára, Eric Cantona megrúgott egy őt szidalmazó Crystal Palace-szurkolót a két csapat 1–1-re végződő meccsén, amiért 200 ezer fontra és 14 nap letöltendő börtönbüntetésre ítélték – utóbbit később 120 óra közmunkára módosították. Ez volt az a szezon, amelyben az Arsenal középpályása, Paul Mer­son 1994 novemberében bevallotta, hogy alkohol-, kokain- és szerencsejátékfüggő. Három hónapos elvonókúrán vett részt, majd visszatérhetett a pályára, de nem sok öröme volt benne. Az Arsenal menedzserét, George Grahamet 1995 februárjában ugyanis csaknem kilenc évnyi munka után kirúgták, miután kiderült, hogy illegális üzleteket kötött egy norvég ügynökkel, Rune Haugéval. Grahamet az Angol Labdarúgó-szövetség egy évre eltiltotta a labdarúgástól.  Nemhogy a bajnokság, a Spurs sem jön össze És igen, a történtek fényében nem csoda: ez volt az utolsó szezon, amelyben a Tottenham Hotspur (7. hely, 62 pont) megelőzte az Arsenalt (12. hely, 51 pont). Mindez azért fontos, hogy megértsük, micsoda történel­mi mélypontra süllyedt idén az Arsenal, és micsoda muníciót kaptak a kezükbe azok a vérgőzös Arsenal-drukkerek, akik most már hónapok óta tiszta erőből követelik a francia menedzser távozását.  Wenger nem is viselte túl jól a vereséget, csak a meccs utáni hivatalos és kötelező sajtótájékoztatón tartotta magát.  „Sajnos elvesztettük a mérkőzést, mégpedig pillanatok alatt, és a sokkból már nem tudtunk felállni. Mondjuk ki: a Spurs megérdemelten nyert. Természetesen nagyon csalódott vagyok. Ugyanakkor a szezon elején nem az volt a célunk, hogy megelőzzük a Spurst, hanem hogy megnyerjük a bajnokságot. Áll még előttünk egy kupadöntő, és meg kell harcolnunk a negyedik hely megszerzéséért. Ma nem szereztünk gólt, és nem szereztünk gólt a Crystal Palace vagy a West Brom ellen sem. Jobb és eredményesebb futballra kell törekednünk” – mondta Wenger a hivatalos sajtótájékoztatón. Ezt követően technikailag eleget tett másik kötelezettségének, és nyilatkozatot adott a PL-jogtulajdonos Sky Sportsnak is, ám az mindössze tíz másodpercig tartott. „A bajnokság utolsó percéig harcolnunk kell, a Spurs elleni vereségnek pedig nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani” – mindössze ennyit mondott Wenger, majd gyakorlatilag elviharzott a kamera elől, vagyis igencsak megviselte a vereség, és az azzal járó következmények.  De mi is az a St Totteringham’s Day? A mindenkori angol élvonalbeli bajnoki szezon azon napja, amelyen matematikailag is biztossá válik, hogy az Arsenal az ősi városi rivális Tottenham előtt végez a tabellán. Az Arsenal szimpatizánsai 2002 óta tartják nyilván ezt a napot. A mérkőzés előtt egyébként egyszerű volt a képlet: ha nyer a Spurs, akkor biztosan megelőzi az Arsenalt a bajnokság végén. Ennek megfelelően is indult a derbi: mindössze harminc másodperc kellett, hogy Harry Kane helyzetbe kerüljön, és próbára tegye Petr Čech kapust, akinek javára kell írni, hogy egészen frissen mozgott a kapuban annak ellenére, hogy fél órával korábban még a Chelsea kapuját védte az Everton-rohamokkal szemben. (Ez persze csak vicc: a forduló egyik blamáját a Chelsea médiastábja produkálta, mikor – valószínűleg megszokásból – Petr Čech kapust jelölték a kezdőbe az Everton elleni meccs előtt.)  Az viszont nem volt vicc, hogy a Tottenham tényleg az első másodpercektől kezdve magához ragadta a kezdeményezést, és nem volt más célja, mint hogy idén eltörölje a St Totteringham’s Day-t. Az, hogy ez végül sikerült is, éppen a kulcsembereinek volt köszönhető: az első gólt a szemfüles Dele Alli szerezte, akit idén zsinórban másodszor választottak a liga legjobb fiatal játékosának, a másodikat pedig a csapat gólzsákja és húzóembere, Harry Kane – tizenegyesből. Utóbbival kapcsolatban érdekes adat, hogy Petr Čech a 2011/2012-es szezon óta 15 büntetővel nézhetett farkasszemet, és egyet sem sikerült hárítania közülük. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274147","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"298","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Ha már a kulcsembereknél tartunk: a szurkolók általában Mesut Özilt szokták gyalázni, ha nem megy a csapatnak, de ezúttal nem volt kérdés, ki nyújtotta a legpocsékabb teljesítményt az Arsenalban: Alexis Sánchez. A chileinek gyakorlatilag nem volt értékelhető megmozdulása, 24 passza önmagában is nagyon kevés, hát még, hogy a fele ennek is rossz volt. Ettől függetlenül jelenleg Alexis Sánchez a csapat kulcsembere. Ha a szörnyű szezon után is meg tudják tartani, a klub erős üzenetet küld nemcsak a vetélytársak, hanem a játékospiac felé is. Kell is. Ha ugyanis az Arsenal hosszú idő után először lemarad a BL-ről, az egy láncreakciót indíthat el, aminek Sánchez távozása csak az első lépése. Ahogy arra a klublegenda Ian Wright felhívta a figyelmet a Match of the Day adásában: jelenleg a két klub közül a Spurs a fiatalos, a sikeres, a szexi, ami nagyban befolyásolhatja a játékospiacot is, tovább növelve a két klub közti különbséget.  SZÁMHÁBORÚ 0 – Az Arsenal történelmi mélypontra süllyedt a Spursszel szemben: korábban még soha nem fordult elő, hogy hat meccsen keresztül egy győzelmet se tudjon felmutatni a csapat, most pedig éppen ez a helyzet (4 döntetlen, 2 vereség). 6 – Tizenegyesgóljával immár Harry Kane a lege-redményesebb Tottenham-gól­vágó (6) a PL történetében a londoni derbiket tekintve, miután megelőzte Bale-t (5). 7 – Olivier Giroud a mérkőzés második félidejében mindössze hét passzt adott a társaknak – abból háromszor középkezdésből (a félidő elején és a két gól után).  9 – A Tottenham kilenc mérkőzést nyert meg zsinórban a bajnokságban, ilyen 1960-ban fordult elő utoljára, akkor tizenháromig jutott a csapat.
 9 – Az Arsenalnál (9) csak a Hull City (10) ellen ítéltek több büntetőt az idei PL-ben.  20 – Minden sorozatot figyelembe véve a Spurs 22-szer játszott az idei szezonban a White Hart Lane-en, ebből 20 meccset megnyert két döntetlen mellett, a gólkülönbség 62–11, 15-ször pedig gólt sem kapott a csapat.  27 – Minden sorozatot figyelembe véve Harry Kane 27 gólnál jár idén a Spursben, ennél csak a Manchester United középcsatára, Zlatan Ibrahimovic (28) és a Manchester City támadója, Sergio Agüero (31) szerzett többet az idei szezonban.  50 – A mostani volt Arséne Wenger ötvenedik derbije a Tottenham ellen, és összességében nem kell szégyenkeznie: 22 győzelem, 20 döntetlen, 7 vereség a mérlege. 141 – A Tottenham és az Arsenal összecsapása hozta eddig összesítésben a legtöbb gólt (141) a Premier League történelmében: az Arsenal 80 találatnál jár, a Spurs 61-nél. 146– Az Arsenal elleni derbin 146 másodperc telt el a Tottenham két gólja között.  Hegedűs Henrik