Körhinták Rimaszombatban

„Nem mentek ezek egy pár kört a meccs előtt azon a körhintán? Meg vannak szédülve” – mondta egy drukker a hazaiakra célozva a Rimavská Sobota–Košice B mérkőzés 33. percében, miközben Rimaszombat felett ragyogott a nap, a stadion melletti körhintáknál szólt a zene, a meccs viszont kísértetiesen emlékeztetett a két héttel korábbi góltalan szenvedésre. A „szédültségben” élen járt az élete első felnőtt bajnokiját játszó Árvay, aki nem igazán találta a helyét a pályán. „Árvay nagyszerűen játszott a hétközi barátságos meccsen, de megmutatkozott, hogy a bajnoki mégis más. De nem féltem őt, ha elmúlik a kezdeti feszélyezettsége, akkor nagyon hasznos tagja lesz a csapatnak” – mondta a meccs után már mosolyogva Karol Kisel, a rimaszombatiak vezetőedzője.

Joggal mosolyoghatott, mert – ahogy az eredmény is mutatja – góltalan szenvedés helyett végül gólzápor lett a vége. Hazai szempontból nagyon jól jött Filo szünet előtti bombagólja (egy legurított szabadrúgás után), mert a fiatal kassaiak próbálkozgattak ugyan a második félidőben, de igazi helyzetig nem jutottak. (A kassai B csapat egyébként a korábbi 7 egymás elleni mérkőzésen mindössze 1 gólt rúgott a rimaszombatiaknak, pontot pedig csakis gólnélküli döntetlenekkel szerzett.)

Annál veszélyesebbek voltak a hazaiak: a 75. percben Piszár szöglete után Zsivanovics fejelt a hálóba, egy perccel később egy hosszú indítás után Líška a kapus mellett is elvitte a labdát, s az üres kapuba lőtt, a 82. percben pedig az amúgy védekező középpályásként játszó Piszár – felidézve legszebb gólkirályi éveit – harminc méterről bombázott a léc alá. Az utolsó tíz percre még további három óriási hazai helyzet jutott, így aztán a meccs végén végül a kassaiak örültek, hogy végre kiszállhattak a szédítő rimaszombati körhintából.