„Korábban csak az aranyakat becsülték”

Pályafutásának a végét egy darázscsípés jelentette. Egy ideje a sport mellett a kereskedelmi televíziók különféle műsoraiban is feltűnik. Miért keveredett a celebvilágba?Nagyjából 2000-ben kezdődött Magyarországon ez az „őrület”, amibe én is belekerültem valahogyan, és lényegében azóta médiázgatok. Napjainkra már azért eljutottam odáig, hogy megválogathatom, miben szerepelek és miben nem. A kezdetekkor nagyon sok előnyét is élvezhettem ennek a médiás megjelenésemnek, amiből mára azért aránylag sok hátrányom is származik. Előnynek számított, hogy könnyebben lehetett szponzorokat találni, bármi történt velem, a bulvár megírta, forgott a nevem, és közismert lettem. A hátrányát pedig most kezdem igazán érezni. Bármerre járok, ha valaki meglát és megismer, mindig engem figyel. Ha a Balaton-parton ülve megiszom egy sört, másnap lehet, hogy azt hozza le a bulvár, hogy Bárdosi részegen iszogatott a magyar tenger partján. Birkózótársai hogyan fogadták Bárdosit, a celebet?Az okosabbja igazán kedvezően állt a dologhoz, mivel szerintük hatalmas reklámot kapott általam a hazai birkózósport. A butábbik fele pedig természetesen irigykedett, hogy miért nem ők kerültek a médiába. Volt ilyen is, olyan is. Ami viszont számomra az igazi fájdalmat jelenti a mai napig, hogy a sportvezetők és a szövetség is a buták közé sorolandó. Hiába tudtam magam eladni a médiának, ha a sportágam népszerűsítéséről van szó, az én nevem csak utolsóként kerül elő. Pedig ha kimegyünk az utcára, és megkérjük a járókelőket, hogy mondjanak néhány birkózónevet, akkor Növényi Norbit, Farkas Petit és engem említenek. Ez azért is hatalmas megtiszteltetés, mert ők ketten velem ellentétben olimpiai bajnokok, én pedig „csak” ezüstérmes vagyok. Az olimpiai ezüstjével mennyire van „napi kapcsolatban”? Nézegeti, törölgeti, csodálja?Nem nagyon szoktam már, de azért havonta legalább egyszer biztosan a kezembe veszem, megnézegetem, mert ez az érem a sportkarrierem csúcsa, de a nyakamban már nagyon régen volt. Ha pedig meglátogatnak barátok vagy ismerősök, és még nem látták az érmet, szinte természetes, hogy első kérésük, mutassam meg nekik. Akkor meg szoktam mutatni, de az ő kezükben többet van, mint az enyémben. Az ön szemében ez az olimpiai ezüst arany fényben csillog? Mondjuk nyugodtan ki, hogy a bírók elcsalták a döntő végeredményét…Ez sajnos valóban így volt, nem véletlenül kavarta fel a közvéleményt is. Döntetlenre, 3:3-ra végeztünk a mérkőzésen, de a bírók mintha más mérkőzést néztek volna, nem engem hoztak ki győztesnek. Ellenfelem az akkori világklasszis Yerlikaya volt. Őszinte leszek, sem anyagilag, sem pedig erkölcsileg nem adja ugyanazt az arany és az ezüst, ezt mindenki jól tudja. De érdekes, az én ezüstöm az emberek szemében arannyal felérő ezüst, és ez nagyon jóleső érzés. Bárdosi Sanyi előtt a közvélemény csak az aranyakat becsülte, de tőlem kezdve ez szerencsére teljesen megváltozott, azóta figyeljük, szeretjük az érmeseket is. A fájdalmakból az maradt csak bennem, hogy mindösszesen egy olimpián tudtam részt venni, pedig igazából négyre készültem föl. Én már Atlantára is készültem a csapattal, aztán Sydney jött, majd Athénba és Pekingbe is terveztem menni. De mindig valamilyen sportpolitikai döntésnek köszönhetően úgy alakult a helyzet, hogy kimaradtam a csapatból. A bírók nagyon sok tehetséges birkózónak vették el a kedvét ettől a sportágtól, hogy bevezették a döntetlennél a „fej vagy írás” eredményhirdetést. Többek között az enyémet is. A birkózás maradjon birkózás, a végeredmény a szőnyegen dőljön el. És győzzön a jobbik! Mikor csípte meg darázs a legutóbb?Tudom, hogy mire céloz, a válaszom, hogy nem doppingoltam! Mindig is figyeltem erre, és akkor is nagyon figyeltem. Manapság szinte addig fajult a doppingszerek listája, hogy szinte csak az aszpirin nem számít annak. Nevetséges és szánalmas dolognak tartom ezt a doppingmizériát, és megvan a kőkemény véleményem az egészről. Az én esetemben teljes egészében igazságtalanság történt. Egy erősen mérgező darázs megcsípett, az orvosom adott egy injekciót, mert a lábam a csípés hatására többszörösére dagadt, és mindenki nyugtatott, hogy ebből semmiféle pozitív minta nem lesz, de mégis az lett. Kiment az orvosom és az ügyvédem Lausanne-ba, a Sportdöntőbírósághoz az ügyem tárgyalására, és amikor hazaérkeztek, megdöbbentve hallgattam a végeredményt a szájukból. Szerintük már előre el volt döntve, hogy két évre eltiltanak, ismét hozzáteszem, jogtalanul. A doppingban ne legyenek azért nagyon illúzióink, mert ami távolságra és időre megy, ott a világ nagyon, de nagyon nem fair módon játszik. Napjainkban mivel foglalkozik?Edzőként dolgozom három sportágban is, mellette a Magyar Szumószakszövetség férfi szakágának is a vezetője vagyok. Ezenkívül pedig a saját küzdősport-akadémiámat igaz-gatom. A suszter maradjon a kaptafánál… Albert József