Kitalált vagy kitálalt Werner Lorant?

Lorant megjelent a zsolnaiak elleni szombati idényzárón, majd váratlanul sajtótájékoztatót tartott. „Állandóan az motoszkált a fejemben, hogy egyik csapat sem akar nyerni. Mi történik itt? – merült felt bennem a kérdés” – fogalmazta meg érzéseit a szókimondó német stratéga, aki elmondása szerint néhány nappal dunaszerdahelyi szerepvállalását követően szembesült a lehangoló valósággal.

„Az első benyomásom az volt, a klubvezetés–játékosok–szurkolók háromszög egy irányba halad. A folytatásban azonban egyre többször merült fel bennem a kérdés: Mi történik itt, hová is szerződtem? Bosszantott a nívón aluli infrastruktúra, a játékosokkal való (nem)törődés, beleértve az orvosi ellátást, az elmaradt fizetéseket. Védenceim gyakran fordultak hozzám problémáikkal, melyek megoldása azonban nem tartozott a hatáskörömbe. Hiszen én nem a gyámjuk, hanem az edzőjük voltam. Az sem tetszett, hogy a tulajdonosok megpróbáltak beleszólni a csapatösszeállításba. Nem jártak sikerrel” – fogalmazott a világcsavargó stratéga.

A DAC menedzsere, Dušan Chytil lapunknak úgy nyilatkozott, az edző csak vádaskodik, mert elbocsátották őt. Noha a hírekben korábban az szerepelt, hogy közös megegyezéssel bontották fel a szerződést, a DAC most azt állítja, kirúgták az edzőt. Sörivásban jeleskedett Úgy hírlik, a klubvezetéshez közelálló személy készíttette a nemzetközi hírű szakember elmozdítását követelő „Werner Lorant, raus!” (Werner Lorant, takarodj!) transzparenst.
Dušan Chytil ezt is cáfolja. Állítása szerint a szurkolóknak elegük lett a német edző sorozatos „alkoholos” botrányaiból. Chytil szerint Lorantnak napi 15-20 sör volt a szükséglete. Lorant viszont másban látja a szakítás okait: „Öreg róka vagyok a szakmában, hamar feltérképezem a környezetemben felbukkanó embereket. Messziről felismerem a hamis embert. Én Spionnak kereszteltem el a lejáratásomra szakosodott fiatalembert. Nekem tavasszal már valami bűzlött. Éreztem, hogy rossz irányba haladunk. A Slovan elleni fiaskót követően eldöntöttem: hazamegyek!”

Chytil Lorant számlájára írja a francia Moughfire és az osztrák Landerl távozását, mondván, a német edző elüldözte őket. Sőt, Chytil szerint éppen Lorant jelentette ki Pinte Attiláról, hogy amíg ő Dunaszerdahelyen van, addig nem lehet a csapat tagja. Pinte esetében Lorant valóban meghátrált.

„Korához képest kiválóan játszott, remekül irányította a csapat defenzíváját. A tréningeket úgy irányítottam, hogy szervezetének legyen lehetősége regenerálódnia, hogy a rutinos futballista állandóan csúcsformában teljesítsen. Sajnálom, hogy így ért véget pályafutása. Másként kellett volna lereagálni a történteket. Valóban igaza volt, amikor csapatkapitányként a futballisták elmaradt jussát követelte. Máskérdés, hogy erre milyen módszert választott” – elevenítette fel a nagy vihart kavart Pinte-sztorit a sárga-kékek extrénere.

A teljes cikk nyomtatott kiadásunkban olvasható.