Két címvédés is volt az első téli olimpián

Ellenzők és támogatók

A közvélekedés szerint a téli játékok egyik fő ellenzője maga Pierre de Coubertin, az olimpiai mozgalom atyja volt, holott Coubertin már korábban is gondolkodott azon, hogyan lehetne a téli sportokat is besorolni a játékokra. Így szerepelhetett Londonban a műsorban a műkorcsolya, Antwerpenben pedig a jégkorong is. A természeti akadályok azonban beszűkítették a téli sportok lehetőségeit a nyári játékokon.

„Műjégpályát lehet építeni, de műhegyeket nem. Vajon kérhetné valaki a hollandoktól, hogy 1928-ra vásároljanak néhány méretre készült hegygerincet?” – írta Coubertin az emlékirataiban.

A téli játékok legnagyobb ellenzői paradox módon a skandináv országok voltak, mivel attól tartottak, hogy egy esetleges téli olimpia megingathatná a 1901 óta zajló északi játékok népszerűségét. (Ebben nem is tévedtek, mert ez a seregszemle 1926-ban érdeklődés hiányában megszűnt.)

A cseh sport egyik úttörője, Josef Rössler-Ořovský azonban már 1899-ben azért kampányolt, hogy legyenek téli játékok is, helyszínként pedig a Krkonošét javasolta.

A NOB végül az 1921-es kongresszusán úgy döntött, a három évvel későbbi nyári játékok rendezőjének Franciaországnak joga van megrendezni a téli sporthetet is, amely azonban nem lesz a játékok része. A chamonix-i eseményt csak 1925-ben ismerték el az I. téli olimpiai játékoknak.

„Gyerekekkel nem!”

Bár Chamonix-ban az első téli játékokat rendezték, két címvédésnek is tanúi lehettek a nézők (összesen tízezer sportkedvelő váltott jegyet a rendezvényre, ez abban az időben nagyon komoly nézőszám volt). Férfiműkorcsolyázásban a svéd Gillis Grafström, jégkorongban pedig a kanadai válogatott tudta megismételni négy évvel korábbi, még a nyári játékok keretén belül elért sikerét.

A műkorcsolyának köszönhetően nők is versenyezhettek az első téli olimpián: a mezőnyben egy 11 éves kislány is szerepelt. Az osztrák Herma Szabó, a sportág akkori legnagyobb csillaga lekezelően meg is jegyezte: „Gyerekekkel nem versenyzek!” A fiatal korcsolyázó a papírformának megfelelően az utolsó helyen zárt, három évvel később viszont legyőzte Szabót a vb-n, és utána még sorozatban kilenc vb-aranyat nyert. S hogy ki volt ez a csodagyerek? Úgy hívták, Sonja Henie…

Megkésett érem

A játékok két legeredményesebb versenyzője a finn gyorskorcsolyázó, Clas Thunberg és a norvég síző, Thorleif Haug volt. Thunberg három aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot szerzett, Haugnak három aranyat és egy bronzot adtak át a játékok helyszínén.

Ötven évvel később azonban egy norvég sporttörténész az évforduló kapcsán újraszámolta a síugrás pontjait, és kiderült, a bronz nem Haugnak, hanem az amerikai Anders Haugennek jár. A 86 éves Haugen 1974-ben Haug legfiatalabb lányától vette át az ötven évet késett érmet.