Katalónia függetlenedése tönkreteheti az FC Barcelonát

Barcelona |

<div>Aggódhatnak a Real-drukkerek is, és nem csak a világ legnagyobb látványossága miatt.</div>

Június elején tízezrek vonultak az utcára Barcelonában, hogy a katalán kormány által október elsejére bejelentett függetlenségi népszavazás megtartása mellett tüntessenek. A referendumot több egykori klasszis labdarúgó, így például Carles Puyol, Xavi vagy a mozgalomhoz csatlakozó Pep Guardiola is támogatja, de a Szovjetunió és Jugoszlávia példáját látva félő, a Spanyolországtól való elszakadás gyakorlatilag az FC Barcelona végét jelentheti. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"280250","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"267","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"400"}}]] A katalán klub korábbi sikeredzője, a jelenleg a Manchester Citynél dolgozó Pep Guardiola a tüntetésen tartott beszédében felszólította a nemzetek közösségét, hogy védje meg a katalánoknak a politikai szólásszabadsághoz és a szavazáshoz való jogát a spanyol állam „túlkapásaival” szemben. „Minden erőnkkel megvédjük a demokráciát és képviselőinket. Október elsején szavazunk, akkor is, ha ezt a spanyol állam nem akarja – mondta Guardiola a Montjuïc-hegy lábánál összegyűlt demonstrálóknak, akik a „függetlenség” és a „szavazunk” jelszavakat kiabálták. – Nincs más lehetőségünk, csak ez a szavazás. Felkérünk minden európai demokratát, álljon mellénk, hogy megvédjük a ma Katalóniában veszélyben lévő jogokat, mint a szabadsághoz, a politikai megnyilvánuláshoz és a szavazáshoz való jog. Azt akarjuk, hogy Katalónia független köztársasággá váljon, és mindezt törvényesen, békésen tehesse meg. Madrid úgy fog reagálni, ahogy mindig is tette, hiszen tudja, hogy Katalónia jövedelemforrás, éppen ezért harcolni fog érte.” A tüntetésen a polgármesteri hivatal szerint 30 ezren, az aktivisták szerint 47 ezren vettek részt, köztük a katalán közélet fontos szereplői a sport, a kultúra és a gazdaság területéről. A spanyol kormány hallani sem akar rólaA katalán kormány június 9-én jelentette be, hogy október elsején referendumot tartanak arról, hogy Katalónia elszakadjon-e Spanyolországtól, vagy sem. „Akarja-e, hogy Katalónia független köztársaság legyen?” – erre a kérdésre válaszolhat 5,4 millió katalán az október elsejei népszavazáson, mondta Carles Puigdemont katalán elnök. A probléma, hogy a központi spanyol kormány és alkotmánybíróság elutasítja a népszavazást arra hivatkozva, hogy Spanyolország alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé a spanyol nép egységét, szuverenitását sértő referendum megtartását. „Annyi eseményt szervezhetnek a témában és annyiszor beszélhetnek róla, ahányszor akarnak, de nem lesznek függetlenek” – mondta Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes. Egy másik miniszter szerint ez az egész csak „egy új stratégiai lépés, ami nem vezet sehova”. Három éve már volt az ügyben egy szimbolikus népszavazás, akkor a résztvevők 80%-a voksolt a függetlenségre, de a lehetséges 5,4 millió választásra jogosult katalánból csak 2,3 millióan vettek részt a szavazáson. A mostani közvélemény-kutatások szerint a katalánok megosztottak az elszakadással kapcsolatban, 44,3 százalékuk támogatja, 48,5 százalékuk pedig ellenzi azt. Abban azonban a többségük egyetért, hogy népszavazás döntsön a kérdésről. Miről is van szó?Leegyszerűsítve a helyzetet, Katalónia kulturális, nyelvhasználati, oktatási és önkormányzati autonómiája mellé gazdasági függetlenségét is szeretné kiharcolni, melyet a madridi kormányzatnak (jelenleg a Spanyol Néppárt, a Partido Popular irányításával) soha nem akaródzott megadnia. Tény, Katalónia a gazdasági ereje miatt lényegesen többet fizet be az „közös kasszába”, mint amennyit a fővárosból aztán visszaosztanak neki. A régió a spanyol állam egyik legdinamikusabban fejlődő vidéke, mind a mezőgazdaság, mind az ipar (autógyártás, divat) terén kimagasló eredményekkel.Az önálló identitással rendelkező közösség azt nehezményezi, hogy a megtermelt javaikat a szegényebb területek, így Andalúzia vagy Extremadura felzárkóztatására fordítják ahelyett, hogy a katalánok fejlődését biztosítanák belőle. A Barcelona létezése értelmét veszítenéA történetbe itt lép be az FC Barcelona, amelynek sportsikerei nemcsak a nemzeti büszkeség megélését szolgálják (El Clásico, nemzetközi sikerek, spanyol válogatottsági tagságok), de sokak szemében a katalán „nemzeti tudat” létezésének kézzel fogható bizonyítéka is egyben. Ahogy a szlogen is mutatja (Més que un club) a Barcelona több mint egy klub, a Barcelona reprezentálja Katalóniát.A független katalán állam létrejötte, mely önmagában rengeteg kérdést vet fel (EU-tagság, nemzeti valuta vs. euró), a sportéletet is újrarajzolhatja. 2015-ben a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke, Javier Tebas leszögezte, nem gondolkodik független Katalóniában, ám ha mégis bekövetkezne az új állam kikiáltása, a Barcelona nem állhatna rajthoz a La Ligában. „Azt tenném, amit a törvény előír. Ha a futball reprezentálja a nemzeti hovatartozást, és Katalónia többé nem lenne része Spanyolországnak, akkor a katalán klubok nem indulhatnának a La Ligában.” A Barcelona elvesztésével a spanyol liga ázsiója jócskán visszaesne, de ennél talán még fontosabb, hogy a katalán klub élete is gyökeresen megváltozna. A Real Madrid kiesése, mely a pompa és a hatalom jelképe (azaz tökéletes ellentéte a katalán öntudatnak) azt jelentené, hogy a „Més que un club” mottó, amit a Barcelona szurkolói oly’ büszkén emlegetnek, értelmét veszítené. De nem csak elvi síkon, gazdaságilag is összeomlana a katalán klub: melyik tévétársaság fizetne a katalán bajnokság közvetítéséért, ahol a Barcelona–Espanyol és a Girona–Gimnástic mérkőzések jelentenék a legnagyobb rangadót? Hogyan tartaná fenn a Barcelona a költségvetését a tévés pénzek kiesése után? Sehogy. El kellene adnia a legnagyobb világsztárjait. Maradna a La Masía, a saját nevelésű futballistákra épülő filozófia és a függetlenségből fakadó melldöngetés, ami előbb-utóbb a holland Ajax szintjére sorolná vissza a klubot. A Barca és a Real szurkolói is aggódhatnakA jogi álláspont szerint Katalónia kiválása egyben a Barcelona kiválását is jelentené a spanyol bajnokságból, és a katalánok tettén felbuzduló többi autonóm közösség esetleges elszakadása a spanyol futball teljes feldarabolásához vezetne. A Barcelona tisztviselői ugyan javaslatot tettek egy új ibériai szuperliga létrehozására, amelyben a portugálok is elindíthatnák csapataikat, de az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) már a múltban is ellenezte ezt, amikor a posztszovjet államok szorgalmazták egy egységesített liga létrehozását. A szovjet Vissaja Liga szétszakadása akkor kezdődött, amikor 1990-ben a grúz csapatok elhagyták a bajnokságot. Eleinte még volt egy „nászutas” fázis, amikor a legsikeresebb grúz csapat, a Dinamo Tbiliszi – amelyet egy rövid időre átneveztek Iberia Tbiliszire – az első hazai meccsét 100 ezer néző előtt játszotta a független Georgian Umaglesi Ligában, de manapság már csak pár ezer ember jár ki a csapat stadionjába. Ugyanez elmondható a régió más klubjairól is. A szomszédos Örményországban az Ararat Jereván meccseit látogatták a legtöbben a Szovjetunió idején, ma viszont az átlagnézőszám alig haladja meg az ötszáz főt. Egy másik példa Jugoszlávia szétdarabolása, amely a legfontosabb klubok (mint például a Dinamo Zagreb, a Hajduk Split, a belgrádi Partizan és a Crvena Zvezda) bukásához vezetett. Ezek a csapatok a versenyhelyzet hiánya miatt szenvednek a saját bajnokságukban, a legjobb játékosaikat néhány évnél tovább nem tudják megtartani, és pénzügyileg teljesen lemaradtak az európai élmezőnyhöz képest. A függetlenedés után elveszítették a korábban meglévő kulturális támogatottságukat, és az újonnan létrehozott ligákban a játékosok is veszítettek értékükből – ennek eredményeként a tehetségesebbek elhagyják klubjaikat, hogy nívósabb bajnokságokban szerepeljenek. Az Ararat Jereván, a Dinamo Tbiliszi és a jugoszláv csapatok példája különösen azoknak a katalán szurkolóknak jelent figyelmeztetést, akik támogatják a függetlenedési törekvéseket. A madridi szurkolók is aggódhatnak, hiszen a legnagyobb rivális kiválása a Real gazdasági visszaesését is jelentené (ahogy az orosz topcsapatok is megszenvedték, amikor riválisaik elhagyták a bajnokságot). Elég csak az El Clásicóra gondolni, amit tavasszal 650 millióan néztek 185 országban, és a madridi AS sportnapilap a „Föld legnagyobb látványosságának” nevezett.Kovács Gábor
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?