Kaszparov: „Jókor vonultam vissza”

Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnok a stratégiáról és a taktikáról beszélt, arról, hogy minden a fejben dől el. Visszavonulása óta kevesebbet hallani róla versenyzőként, inkább politikai törekvései kerülnek reflektorfénybe. Putyin-ellenessége, 2007-es bezárása, az orosz ellenzéki mozgalomban való szerepvállalása…

Szinte baráti körben találkozunk vele. Sajtótájékoztató zajlik, de a média alig van jelen. Kaszparov szimultánjának résztvevői, rajongói kérdezgetik a sakkgéniuszt. És ő válaszolgat. Megfontoltan, bőbeszédűen. Csak egyszer kénytelen azt mondani: nem emlékszem rá. Egy Topalov elleni partiból győzelmet jelző arcmimikáját kellene kommentálnia. Nem megy neki. „Sokat játszottam a bolgár nagymesterrel, Spanyolországban is gyakran. Az a parti már nem él bennem.”

Közben kedves találkozónak vagyunk a szemlélői: több mint tíz év elteltével Kaszparov kezet fog Gennadij Timoščenkóval, aki évtizedek óta Nyitrán él, s vb-címre törése közben az örmény származású világklasszis szekundása volt. Maga mellé ülteti, és azt mondja: „Segített legyőzni Karpovot. Több mint négy évig osztogatta tanácsait. Közreműködésével vertem meg azt a riválisomat, akit a Szovjetunió összes nagymestere támogatott, hogy a legjobb legyen a világon.”

Mikor a hivatalos rész végén megkérdezem Timoščenkótól, milyen versenyző volt Kaszparov, először elintézi egy rövid válasszal: „Nincs mit hozzáfűznöm. Minden idők legjobb sakkozója, ezt nehéz más szavakkal elmondani.” Aztán, mikor látja, hogy ez kevés nekem, elárulja, hogy versenyzői karrierjének legfontosabb éveiben volt Kaszparov csapatában. „Számomra csak idő kérdése volt, mikor teljesedik ki kiváló tudása. Csak ara vártam, mikorra töri át az elé rakott politikai gátakat. Emlékezetes éveket töltöttünk együtt, olyan tapasztalatokat szereztem közben, amilyenekre máshol nem tehettem volna szert” – meséli oroszos hanglejtéssel a nagymester.

Garri Kaszparov 1985-ben Anatolij Karpovot taszította le a sakkozás trónjáról, majd 1993-ig volt a nemzetközi szövetség (FIDE) világbajnoka, utána 1999-ig az általa alapított profi szervezet (PCA) világbajnoka. 2000-ben a Vlagyimir Kramnyik elleni csatában vesztette el vb-címét. Miért nem volt visszavágó? – hangzott a sok kérdés egyike. „Mert Kramnyik sem akarta, hogy legyen. A londoni szervezők ugyan javasolták, hogy tegyük a szerződésbe, de én nem ragaszkodtam hozzá. Utána is uraltam a világ élvonalát, vezettem a ranglistát, eredményeim jelezték, ki a legjobb. Ezt Kramnyik is csendesen tudomásul vette, s az események sodrásában lassan feledésbe merült, hogy újra megmérkőzzünk a címért.”

Kaszparov a mostani vb-lebonyolítást nem tartja jónak, akárcsak az Iljumzsinov vezette FIDE törekvéseit. „Nem tervezek visszatérni a profi sakkéletbe. Abban azonban szeretnék közreműködni, hogy valaki felváltsa a sportágunkat visszafogó vezetőket – nem titkolja nézeteit a német zsidó apa és örmény anya házasságából Harry Weinstein néven született géniusz, aki apja halála után vette fel a Garri Kaszparov nevet. – Jókor vonultam vissza. Nagyon igényes állandóan a legjobbak között lenni. 2005 óta sem hiányzik semmi az életemből. Emlékeimet, sakkmeglátásaimat írom, most készül a második kötet.”

Nem fogadta óriási érdeklődés Kaszparov szimultánját sem. Eredetileg húsz, 2100 Élő-pontot nem elérő játékost hívott volna ki. Fejenként ezer euró volt a belépő. Egy ideig veszélyben forgott a szimultán, Végül mégis megrendezték. Tíz vetélytársa volt Kaszparovnak, kettőt pedig ő szerzett tegnapi budapesti látogatásakor.