Kassai Viktor újra a csúcs felé tart

Magyarország nemcsak labdarúgó-válogatottja révén, de játékvezetői által is képviseli magát a nyári franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokságon. Mindez már decemberben nyilvánosságra került, azonban a bírói stábok pontos összetételére csak tavasszal derült fény – mára viszont biztos, hogy Kassai Viktor játékvezetői csapatának tagjaként Ring György, Tóth Vencel, Bognár Tamás és Farkas Ádám is ott lesz a kontinensviadalon.

Hogy miként készülnek fel a játékvezetők egy-egy nagy tornára, és egyáltalán milyen úton juthatnak el, és kaphatnak szerepet a legrangosabb labdarúgó-eseményeken, azt Kassai Viktortól, a legeredményesebb aktív magyar játékvezetőtől kérdezte az Új Szó.

Hogyan készül egy játékvezető az Eb-re egyénileg, és hogyan készülnek a játékvezetők egy nagy tornára testületi szinten?

Egyelőre nem a nyári tornára fókuszálunk, hiszen egészen az Eb kezdetéig mindenki a saját országában, vagy valamelyik európai kupában kapott feladatára koncentrál. Az, hogy valaki egy Eb-n szerephez jut, hosszú távú felmérés eredménye. Hasonlóan a válogatottakhoz, a játékvezetőknél is egy-két éves jó teljesítmény kell a kijutáshoz. A szokásos évi két UEFA-továbbképzésen kívül a nagy tornák előtt külön is összejövünk, hogy központilag egységesítsük a játékvezetői felfogást, és hasonló szellemben ítéljük majd meg az adódó szituációkat. A nyári Európa-bajnokságra összpontosító kurzusra egyébként néhány hete került sor Franciaországban.

Adódik a kérdés, hogy mi lesz a legérdekesebb újítás a most következő Eb-n a szabályok terén?

Talán a legnagyobb újítás a gólhelyzetek megítélésében lesz, ugyanis finomodni fog az úgynevezett „hármas büntetés” esete. Eddig a 16-oson belül gólhelyzetben kitörő játékos buktatása kiállítást, 11-est, majd eltiltást vont maga után. Ezek a szituációk a nyári Eb-n már nem minden esetben fognak kiállítással végződni.

Mennyiben más a helyzete egy olyan játékvezetőnek, akinek az országa csapatszinten is képviselteti magát a tornán?

Új és kellemes érzés nekem is, hogy a magyar válogatottat is figyelemmel követhetem egy nagy tornán, noha szereplésük befolyásolhatja az én feladataimat is. Egyértelmű, hogy a magyarok csoportjában nem vezethetek mérkőzést, de egy csoportból való továbbjutás is limitálhatja a lehetőségeket, hiszen már számos alkalommal előfordult, hogy hiába tevékenykedett egy-egy kolléga kiválóan egy nagy torna során, saját válogatottja sikeressége miatt nem juthatott jelentős szerephez.

Hogyan gyakorolják, hogy a játékvezető és az asszisztensei között meglegyen a kellő összhang?

Ezt szinte lehetetlen gyakorol­ni, ugyanis egy mérkőzés hangula­tát nem lehet edzéskörülmények között megteremteni – ugyanez a helyzet például a tizen­egyespárbajokkal is. Számos mérkőzésen kell együttműködni, minden meccs után közösen leszűrni a tanulságokat, és így a sok közös tapasztalatból lehet építkezni. Ezért is vannak egyébként viszonylag állandó játékvezetői stábok, amelyekben nem túl gyakoriak a változtatások.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"231729","attributes":{"alt":"A 2011-es csúcs: a Barcelona–Manchester BL-döntő","author":"","class":"media-image","height":"416","title":"A 2011-es csúcs: a Barcelona–Manchester BL-döntő","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A játékvezetőnek is van „taktikája”, amit megbeszél az asszisztensekkel? Igaz, hogy a mostani torna előtt nemcsak a csapatok készülnek egymásból, hanem A-licenszes edzők segítségével a játékvezetők is a csapatokból?

Ez valóban így van. Ezen a szinten már nem elég, ha valaki egyszerűen csak kimegy a pályára, és levezeti az adott mérkőzést, mentálisan és fizikailag is fel kell készülnie. Ismerni kell a játékosokat, az adott csapatok stílusát és helyezkedését is. Természetesen nem megyünk bele olyan mélységekbe, mint az edzők, de az alapokkal tisztában kell lennünk.

A szünetben visszanéznek kritikus helyzeteket? Szembesülnek-e esetleges téves ítéletükkel?

Alapelv, hogy nem nézünk vissza semmit a mérkőzések szünetében. Természetesen megbeszéljük a tanulságokat a félidőben is, de csak előre szabad tekintenünk, az értékelést a végső sípszó után kell meghozni.

Kényes kérdés a lesek megítélésénél, hogy már a lesről való előnyszerzést is tiltják a szabályok. Mégis miként kell értelmezni ezt a szabályt?

Ez abban az esetben megjelenő probléma, ha a kapufáról vagy az ellenfél játékosáról kerül a lesen helyezkedő támadóhoz a labda. Az első eset viszonylag egyértelmű, a második szituációban a játékvezető feladata eldönteni, hogy az ellenféltől érkező labda megjátszásnak vagy véletlen irányváltoztatásnak tekintendő.

A másik gyakran visszatérő probléma a kezezések megítélése. Gyakran felvetődik, hogy a „kéz kereste-e a labdát”, de ilyen kitételről igazából egy szót sem ejt a szabálykönyv. Mi az iránymutató rendelkezés a kezezéseknél?

Hasonlóan a lesek megítéléséhez, a kezezést is hosszú oldalakon keresztül lehetne magyarázni. Ami a legfontosabb ebben a kérdésben, hogy különbséget kell tenni abban a tekintetben, hogy a játékos keze „természetes testhelyzetben” volt-e akkor, amikor hozzáért a labdához. Magától értetődik, hogy minden szituációban különbözik a kéz természetes tartása, más egy becsúszásnál, és más egy fejelésnél, így ennek megítélése minden esetben a játékvezető feladata.

A játékvezetőknél előfordul, hogy kompenzálnak, valamely téves ítéletüket hozzák helyre, például egy meg nem adott büntető után esetleg egy kevésbé súlyos esetnél mégis megadják az elmaradt 11-est. Önnek mi a véleménye erről?

Ezzel azért sem értek egyet, mert már a megyei osztályokban is ellenőrzik a játékvezetőket, így ha esetleg egy korábbi hibát egy másikkal akar kompenzálni, akkor egy hiba helyett már rögtön kettőt jegyez fel az ellenőr, így a kompenzáció gondolata fel sem merül a játékvezetőknél.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"231730","attributes":{"alt":"2012, Európa-bajnokság: a meg nem adott gól az angol–ukrán meccsen","author":"","class":"media-image","height":"265","title":"2012, Európa-bajnokság: a meg nem adott gól az angol–ukrán meccsen","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A játékvezető a pálya tartozéka. Lehet gyakorolni a helyezkedést, hogy közel is legyen az akciókhoz, de ne zavarja a játékosokat?

Nem árt, ha egy játékvezetőnek van játékosmúltja és érzéke a játék olvasásához. Az alapokat ugyan leírja a szabálykönyv, de gyakorolni ezt sem lehet. A helyezkedést is csak éles szituációkban lehet fejleszteni, persze segítséget jelenthet a már korábban említett taktikai felkészítés.

Van, amikor jobb, ha a játékvezető „nem hall meg” ingerült szavakat?

Van olyan, aki azt az elvet vallja, hogy nem kell mindent meglátni és meghallani. Ezzel én nem értek egyet, hiszen azért vagyunk a pályán, hogy mindenre figyeljünk,  és mindenre reagáljunk. Természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy a futball rendkívüli érzelmeket mozgat meg, de csak azt tolerálhatjuk a játéktéren, ami belefér a sportszerűség határaiba, hiszen a fair play szellemének minden esetben érvényesülnie kell.

Igénybe veszi-e pszichológus segítségét, hogy a nehéz helyzetekben is meg tudja őrizni higgadtságát?

Én nem veszek igénybe ilyen irányú segítséget, de vannak kollégák, akik igen. Véleményem szerint leginkább a pályájuk elején lévő fiatal játékvezetőknek kellene segíteni abban, hogy elviseljék a rájuk nehezedő külső nyomást, de erre nincs hivatalos úton elérhető lehetőség, mindenkinek magának kell megtalálni a megoldást. Nekem 25 év után van annyi tapasztalatom, hogy megfelelően tudjam magam trenírozni mentálisan is.

Elődei közül kiknek a stílusát kedvelte, kiktől tanult legtöbbet?

Soha nem másoltam senkit, ugyanakkor jó modell volt számomra édesapám, aki szintén bíráskodott, és én is sokszor elkísértem. Mindig próbáltam figyelni a kollégákat, egyrészt a negatív példákból is tanultam, másrészt mindenkitől igyekeztem olyan részleteket ellesni, amiket apró mozaikokként beépíthettem a saját működésembe, de lemásolni senkit sem szerettem volna.

Mennyiben más a magyar élvonalban vezetni, mint a BL-ben vagy egy nagy tornán?

Mindenképpen más, hiszen a közeget nem lehet összehasonlítani. Itthon kevesebb a néző, a játékosoknak is nehezebb dolguk van, ha fel akarnak pörögni. Persze a játékvezetőnek is csak a vonalakig terjedhet a figyelme egy-egy mérkőzés során, a külvilágot ki kell zárniuk. Talán az jelent szembetűnő különbséget, hogy itthon többet kommunikálunk a játékosokkal, hiszen sokkal jobban ismerjük egymást, mert szinte minden hétvégén találkozunk. Így nyilván más a kapcsolatunk az NB I játékosaival, mint azokkal a labdarúgókkal, akikkel évente csak egyszer találkozunk.

Pályafutása meredeken ívelt fel egészen a 2012-es Eb-ig, amelyen igazából nem is ön hibázott, hanem az alapvonalnál helyezkedő Vad II István, mégis mindenki a Kassai névvel azonosította a tévedést. Utólag hogyan látja a történteket?

A játékvezetői pályát mindig hosszú távon kell megítélni, mert a hiba mindig benne van a mi életünkben is. Túl szép lenne, ha valakinek kizárólag jól sikerült mérkőzései lennének, véleményem szerint ez nem is lehetséges. Lassan tíz éve tartozom az európai élvonalba, és szerencsére sokkal több pozitív emlékem van, mint negatív.

Hatalmas teljesítmény, hogy újra visszaverekedte magát az élvonalba. Ön szerint vezethet még döntőt egy nagy tornán, vagy esetleg a 2012-ben történtek miatt ennyire magasra nem törhet már?

Nem hiszem, hogy hosszú távon ez befolyásoló tényező lenne, hiszen az elmúlt időszakban nyújtott teljesítményem miatt bekerültem az Európa-bajnokság játékvezetői keretébe, valamint pár hete a BL negyeddöntőjében is vezethettem, ami azt mutatja, hogy továbbra is az UEFA európai élmezőnyébe tartozom.

NÉVJEGY
1975-ben született Tatabányán. 15 évesen már felnőtt mérkőzésen asszisztensként segédkezett a megyei bajnokságban, 24 évesen pedig már az NB I-ben volt játékvezető. 28 éves kora óta FIFA-kerettag. 2008-ban a pekingi olimpia döntőjét vezette, 2010-ben a dél-afrikai világbajnokság Spanyolország–Németország elődöntőjén dirigált, majd 2011-ben a Bajnokok Ligája döntőjének (Barcelona–Manchester United 3-1) volt a játékvezetője. A 2012-es Eb-n elkövetett hibája után nem kapott szerepet a 2014-es világbajnokságon sem, később egy sajnálatos hátsérülés hátráltatta, az idei szezonban azonban Kassai Viktor újra visszakerült a játékvezetői elitbe, hiszen nemrég a Real Madrid–Wolfsburg BL-negyeddöntőn bíráskodott, ő vezette a Liverpool és a Villarreal Európa Liga-elődöntőjének visszavágóját az Anfield Roadon, és helyet kapott a nyári Eb játékvezetői keretében is. 

(Villányi Gergely)