Kapaszkodnak a komáromiak

A forduló előtt a tabella második helyén tanyázó lévaiak tartottak a találkozótól. Egyrészt rettentően sűrű a Patrióták műsora (az Alpok– Adria-kupa miatt hat nap alatt ez volt a harmadik tétmeccsük), másrészt a komáromiaké már egy egészen más, némileg „ismeretlen” csapat a szezonkezdethez képest. 

Hogy kő kövön nem maradt Komáromban, azt nem lehetne állítani, de a váltások, cserék listája igen hosszú. Alekszandar Vrzsina után – Dusan Kaszum kétmeccses szerepvállalását leszámítva – Molnár József irányítja a gárdát. Nenad Miloševič után Szvetozar Sztamenkovics és a szezon közben érkezett Austin Williams is távozott, Johnny Baldwinnak négy meccs jutott, Boban Tomic esetében pedig biztossá vált, hogy a vállműtétje után lábadozó kosaras ebben az idényben nem fog játszani. Az új nevek: a magyar állampolgársággal is rendelkező Nebojsza Dukics, a szlovén Igor Tratnik és az amerikai Jorden Duffy.

Utóbbi fergeteges produkciót nyújtott szerdán. Az első negyedben extázisban játszott, három perc alatt már 10 pontnál járt, öt perc alatt 16-nál (csapata 18-nál). Végül 35-nél állt meg a „számláló”. Ha nem volt a pályán, akadozott a komáromiak támadójátéka – pontosabban olyankor Miles Bowman kapcsolt turbó üzemmódba, és egyéni villanásaival, a legnyakatekertebb pozíciókból szerzett kosarakkal és elképesztő, 21 (!) lepattanóval meccsben tartotta csapatát. 

Közben ugyanis, a harmadik negyedben a lévaiak megfordították az állást, tizenhárom ponttal (52:65) is vezettek már. A komáromiak azonban nem adták fel, a nagydarab Djukics pocsék hármasozása (1/7-es mérleggel zárt) ellenére visszakapaszkodtak, hogy egy idegőrlő, 81:81-gyel végződő hajrát és gálázós hosszabbítást produkáljanak.

„Sulykoltam a fiúkba, hogy ha végig meccsben tudunk maradni a lévaiakkal, akkor az utolsó percekre biztosan elfáradnak. A ráadás nekünk kedvezett” – nyilatkozta az újságíróknak a meccs után Molnár József, az MBK Rieker com-Therm csapatának vezetőedzője. – Ilyenkor nagyon egyszerű dolgokat kell mondani, maximum két dolgot kell kiemelni. A játékosok is tudják, hogy ilyenkor az apróságokra kell odafigyelni, nem azon múlik a győzelem, milyen figurát rajzolok a táblára, hanem egy lepattanón, egy kizáráson, hogy a betörés után megtaláljuk-e a szabad embert.” 

Védencei így tettek, 12:0-s szériával kergették az őrületbe a lelátón tomboló nézőket és az ellenfelet is. Az eredmény: 95:87-es komáromi győzelem, a lévai Flemmings végleges kiállítása Bowman nyakánál fogva történt lerántása miatt, és a tudósító órákig csengő füle.

„Óriási támogatást kaptunk a nézőktől, hajtottak minket. Nagyon keményen küzdöttünk főleg védekezésben, örülök, hogy sikerült győznünk – mondta lapunknak Branislav Pipíška, a komáromiak fiatal játékosa. – Ha így fogunk játszani, kollektíven támadásban is, újabb győzelmek születhetnek, és nőhet az önbizalmunk.”

Utóbbival nem álltak túl jól a komáromiak, akik a forduló előtt a tabella utolsó helyén szerénykedtek. A szezonban viszont most először tudtak két meccset megnyerni egymás után, s felléptek a nyolcadik pozícióba. „A Handlová ellen is csapatként teljesítettünk, és mindenki hozzátett valamit a 101:98-as győzelemhez. Ezen a meccsen is ez történt. Persze voltak nagyon jó egyéni teljesítmények, de a győzelmet alapvetően csapatként értük el, a pályára lépők közül mindenki dobott pontot, és mindenkinek volt asszisztja. Az volt a célunk, hogy legyen 18 assszisztunk, csináltunk 20-at. Ez kell a továbbiakban is” – jegyezte meg Molnár József.