Igen, nem, talán? 2018 legizgalmasabb kérdései a futballban

Különösen igaz ez a sportra, amelynek báját külön emeli a meglepetés ereje és a kiszámíthatatlanság aurája. 2017 ez utóbbi szempontból kiemelten érdekesen alakult: a Real Madrid történelmi BL-címvédése, a magyar válogatott katasztrofális szereplése, a Barcelona PSG elleni fordítása, a Chapecoense talpon maradása, Izland és Panama vb-szereplése vagy a Feyenoord bajnoki címe ugyanannyi drukkert lepett meg, mint hogy Argentína csak az utolsó pillanatban tudta kiharcolni az oroszországi repülőjegyet –, így hát semmi okunk arra, hogy pesszimistán tekintsünk az előttünk álló év irányába. 

1. Megnyeri-e a világbajnokságot Messi?

A belépőjegy intézménye és a belógás divatja ikertestvérek. Persze volt idő, amikor a belógás nem csupán betyáros virtus volt, hanem egyenesen gazdasági szükségszerűség. A szurkoló a rajongását hozta magával, a fillérek más, fontosabb dolgokra kellettek – ha voltak egyáltalán. Ha egy szurkolót megkérdezünk, milyen drukker, azt fogja mondani, hogy Barcelona, Arsenal vagy Juventus, szóval klubokban gondolkozik. Pedig bármennyire is elfogadott nézet, hogy a szurkolók klubokat pártolnak, a klubokat igazából a játékosokon keresztül ismerik, értik meg, és ők jelentik a rajongásuk tárgyát is. 

A labdarúgók hierarchiája magas és bonyolult felépítmény. Vannak, akikért a tévét sem kapcsoljuk be, vagy – ahogy Bill Shankly mondta: „az Evertont akkor sem nézném meg, ha a kertem végében játszanának”. A hierarchia csúcsán állnak viszont azok, akikért az emberek felkerekednek, és kimennek a stadionba, átrepülik a fél világot, és később elsőszülött gyermeküket is róluk nevezik el. Lionel Messi ilyen játékos. 

Az ember kimegy a stadionba, hogy lássa, ahogy könnyed és magától értetődő módon rendezi át a pályát egy mozdulattal, vagy ahogy beköti a cipőfűzőjét. És a két mozdulat között nincs lényegi különbség. Messi egy példakép, akinek mohó szemek lesik minden mozdulatát, és akitől az is megtisztelő, ha seggre ülteti az embert. Aztán kacagva hempereg a földön, poros salakot köpköd minden irányba, de mindez kit érdekel, hiszen Messi épp most cselezte ki, ebből egy fél életen át táplálkozhat majd. Lionel Messi 119-szeres argentin válogatott, de még egyetlen trófeát sem nyert a csapattal, miközben a Barcelonával minden elképzelhető trófeát megnyert, sőt, néhányat az elképzelhetetlenek közül is.  

És amikor már nem láthatjuk majd, a szurkolók járják az utcákat, a körutakat és a sikátorokat, egy illúziót keresve, egy régi dalt keresve, Messit keresve. És a füstös kocsmákban pénz, penge vagy fekete szem villan attól függően, ki hogyan hozza szóba Messit. Aki kiviszi a szurkolókat a pályára, és aki miatt ott is ragadnak egy életre, és akivel úgy vágnak neki minden szezonnak: most sikerül! Lionel Messi a saját hajánál fogva rángatta ki Argentínát a világbajnokságra. A csapatban megvan a potenciál, hogy bármit megnyerjen, de soha nem nyer semmit, enélkül pedig sokaknál Lionel Messi végül Diego Maradona, és az Eb-győztes Cristiano Ronaldo árnyékában marad majd. De Oroszországban minden megváltozhat. Megváltozhat?

2. Történelmet ír-e a Manchester City?

A triplázás (vagyis a hazai bajnokság, a hazai kupa és a BEK/BL-serleg elhódítása ugyanabban a szezonban) először az 1966/1967-es idényben a Celtic Glasgow-nak sikerült, majd 1972-ben a Johan Cruyff vezette legendás Ajax Amsterdam vitte véghez ezt a bravúrt. Ezt követően 1988-ban a PSV Eindhoven, majd tizenegy évvel később – amikor már Bajnokok Ligájának hívták a sorozatot – a Manchester United triplázott. 2009-ben a Barcelona, 2010-ben az Internazionale, 2013-ban pedig a Bayern München csatlakozott ehhez az illusztris társasághoz, és első csapatként a Barcelona tudott másodszor is triplázni 2015-ben. 

2017-ben a Manchester Citynek van a legnagyobb esélye, hogy feliratkozzon a listára. Sőt, miután a csapat ligacsúcsot állított fel a zsinórban aratott 18 győzelmével, Angliában egyre több cél és kérdés merül fel a csapattal kapcsolatban. Képesek lesznek-e veretlenül megnyerni a bajnokságot, mint az Arsenal tette 2004-ben, amikor 26 győzelem mellett 12 döntetlennel zárta a PL-t? Képesek lesznek-e megnyerni a Manchester City első BL-trófeáját? És ha igen, képesek lehetnek-e megcsinálni a quadruplét (PL, BL, FA-kupa, Ligakupa), ami még soha senkinek nem sikerült?

Az anyagi háttér mindenesetre adott hozzá: egy vizsgálat szerint az angol Premier League első helyén álló Manchester City csapata sokkal nagyobb pénzügyi erővel rendelkezik, mint bármely más klub a világ labdarúgásában. A Soccerex Football Finance 100 nevű toplistát a klubok tőkéje, a tulajdonosi befektetések és a nettó adósság kombinációja alapján állították fel, ebben az angol együttes átvette a vezetést, megelőzve az Arsenalt és a Paris Saint-Germaint. A negyedik helyen meglepetésre a kínai Kuangcsou Evergrande áll, megelőzve a Tottenham, a Real Madrid, a Manchester United, a Juventus, a Chelsea és a Bayern München együttesét. 

Ami a ManCity előtt álló sorozatokat illeti: Pep Guardiola csapata jelenleg 15 ponttal vezeti az angol bajnokságot, a Bajnokok Ligájában a Basel ellen lép pályára a legjobb 16 között, a Ligakupában a Bristol City következik, míg a leendő FA-kupa-ellenfelet egyelőre nem ismerjük. 

3. Elhagyja-e a Chelsea-t Eden Hazard?

A belga válogatott és a Chelsea sztárját hosszú ideje csábítja a Real Madrid – sikertelenül. De miért pont ebben az évben változna a helyzet? Nos, Hazard betölti a 27. életévét januárban, még nem nyert Bajnokok Ligáját, és a Chelsea nem igazán van abban a helyzetben – különösen, ha tudjuk, hogy a Barcelona lesz az ellenfél a legjobb 16 között –, hogy a végső sikerről álmodjon. Mindennek a tetejébe egyre erősebbek azon a hangok, melyek szerint Antonio Conte a szezon végén távozik a klub éléről, ami, ha a tőzsdén lennénk, egyértelműen a klub árfolyamának eséséhez vezetne. Mindennek a tetejében ott van Cristiano Ronaldo képlékeny jövőképe a Real Madridnál, a belga pedig tökéletes helyettese lenne a királynak – már amennyire valaki is lehet. De vajon lesz-e?

4. Philippe Coutinho lesz-e az új Andrés Iniesta?

A barcelonai Sport információja szerint a 25 éves brazil támadó 120 millió euróért került a katalán klubhoz. A Barcelona ezen felül további 40 millió eurót fizet az angoloknak egyéb feltételek teljesülése esetén. 

A spanyol listavezető tavaly nyáron már nagy erőket mozgósított a brazil labdarúgó megszerzéséért, de az angol klub a 80 millió, a 100 millió, majd a 110 millió eurós ajánlatot is visszautasította. Eközben a BBC arról számolt be, hogy 5,5 éves szerződést írt alá, a kivásárlási ára pedig 400 millió euró lesz. Aligha vitatható, hogy Philippe Coutinho szenzációs játékos, a világ egyik legjobbja – de vajon képes lesz-e pótolni azt az Andrés Iniestát, akihez fogható játékos alig néhány akadt a Barcelona (és a világfutball) történelmében?

5. Mi lesz a videóbíró sorsa?

Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke megerősítette, hogy a 2018-as oroszországi világbajnokságon is használják majd a videóbírót. „Használni fogjuk a videóbírót, mivel eddig csak és kizárólag pozitív visszajelzés érkezett a technikai segítséggel kapcsolatban” – idézi a BBC Infantinót.

Infantino hozzátette, a videóbírót a góloknál, kérdéses ítéleteknél (les, tizenegyes) és a kiállításoknál veszik majd igénybe. A rendszert a FIFA 2016-ban, a decemberi klubvilágbajnokságon használta először, és a Kasima Antlers–Atlético Nacional mérkőzésen történt az első eset, hogy a nemzetközi szövetség tétmérkőzésén igénybe vették a videós visszajátszást. A találkozót egyébként Kassai Viktor vezette.

Bár Infantino egyértelmű pozitív tapasztalatokról kommunikált, a valóságban egyre nagyobb ellentmondások övezik a videóbíró használatát és alkalmazási körét, melynek jövőjét valószínűleg meghatározza majd, hogyan vizsgázik az oroszországi világbajnokságon. 

Hegedűs Henrik