Hosszú bőven a mezőny előtt 200 méter háton, Cseh is döntős

Hosszú már az előfutamban is a leggyorsabb volt, ráadásul 2:06.09 perces országos csúccsal "melegített". Az elődöntőben Hosszú - aki korábban 400 méter vegyesen világcsúccsal, 100 méter háton minden idők második legjobb idejével, 200 méter vegyesen pedig olimpiai rekorddal diadalmaskodott - már az első forduló után komoly előnyre tett szert, s rendkívül magabiztosan, a nemzeti rekordot tovább javítva, 2:06.03 perces idővel nyert.

"Ez nem jelent semmit, nem nagyon lehet tudni, hogy ki mit tud" - reagált a 27 éves Hosszú az MTI felvetésére, miszerint több mint egy másodperccel gyorsabb volt minden riválisánál. "Azért ez nagyon kemény lesz, holnap kiderül. Utolsó döntő, élvezni kell és ennyi. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz, még világbajnokságon sem úsztam ennyire erős időt, jókor jött ki".

Cseh az előfutamból a második időt hozta magával, akkor úgy tűnt, az első ötkarikás aranyérmére hajtó 30 éves úszó valamennyire már túltette magát azon, hogy fő számában, a 200 méter pillangón világbajnoki címvédőként csak hetedik lett. Az elődöntőben főként a második 50-en ment nagyot Cseh, a végén jött a szokásos levegő vétel nélküli tempózás, s ugyan öt századdal gyengébb idővel, mint az előfutamban, de 51.57 másodperccel megnyerte a futamot.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"243031","attributes":{"alt":"Cseh László a férfi 100 méteres pillangóúszás elődöntőjében a riói nyári olimpián","author":"Kép: MTI","class":"media-image","height":"319","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

"Jobb időt szerettem volna, de a kezdés úgy látszik, nem akar összejönni. Az, hogy Phelpset megvertem egy századdal kis győzelem a lelkemnek, de nem jelent semmit. Holnap a döntőben szeretném a legjobbamat megúszni, akkor teljesen mindegy hányadik helyen végzek, mert ha nyolcadik, akkor is elégedett leszek. Már nincsenek olyan vágyálmaim, amelyeket nem biztos, hogy lehet teljesíteni" - mondta Cseh.

A csütörtöki döntőkben egyetlen magyar sem volt érdekelt, a közönség természetesen a 200 méter vegyes fináléját várta leginkább, hiszen ahogyan 2004 óta minden alkalommal, ezúttal is a két amerikai szupersztár, a 21-szeres olimpiai bajnok Michael Phelps és a hat aranyéremmel büszkélkedő Ryan Lochte volt a legnagyobb esélyes. Előbbi a szám háromszoros címvédője, utóbbi pedig kétszeres ezüst- és egy egyszeres bronzérmese - 2008-ban Pekingben Cseh László "furakodott" be kettejük közé. Ráadásul szinte biztosan ez volt a két fenomén utolsó olimpiai összecsapása. Egészen 150 méterig úgy tűnt, hogy a Thiago Pereira, valamint Lochte akár meg is szoríthatja minden idők legeredményesebb olimpikonját, azonban az utolsó fordulót követően Phelpset mintha rakétából lőtték volna ki és hatalmas fölénnyel győzött. Ezzel megszerezte Rióban negyedik, pályafutása során pedig a 22. aranyérmét. Lochte végül csak ötödik lett.

Phelps ezzel újabb rekordot állított fel, hiszen ő lett az első úszó, aki egyéni számban sorozatban négy olimpián győzött, ráadásul ezt még 100 méter pillangón is elérheti. Korábban csak az atlétika világában láthattak hasonló teljesítményt a szurkolók: az amerikai Al Oerter 1956 és 1968 között diszkoszvetésben, honfitársa, a legendás Carl Lewis pedig 1984 és 1996 között távolugrásban nem talált legyőzőre.

Női 200 méter mellen a japán Kaneto Rie, férfi 200 méter háton az amerikai Ryan Murphy diadalmaskodott, míg női 100 méter gyorson két aranyérmet osztottak, hiszen az amerikai Manuel Simone és a kanadai Penny Oleksiak azonos idővel csapott célba.