Heister nem egyik napról a másikra döntött

* Ahelyett, hogy az emberek arról beszélnének, hogy a csapat fennállásának legjobb eredményét érte el a vb-n, az a téma, hogy ön az utolsó, a 9. helyért játszott meccs előtt váratlanul lemondott.

Vannak ilyen pillanatok a sporttörténetben, abban a pillanatban úgy éreztem, hogy ezzel segíteni fogok a csapatnak, hogy erre szükség van, ezért döntöttem így.

* Egy nappal korábban még azt nyilatkozta, szeret szabad kezet adni a játékosoknak a pályán, aztán a lemondását azzal indokolta, hogy a játékosok túlságosan a saját fejük után mennek.

A szabadság egy dolog, de minden meccs előtt van egy taktikai értekezlet, amelyen megszabunk bizonyos kereteket. Ezeken belül szabad kezet kapnak a fiúk, csakhogy ők sokszor már nem a kereteken belül játszottak.

* Már régebbtől érlelődött önben ez a döntés, vagy hirtelen felindulásból mondott le?

Érlelődött, hisz ez már az ősszel így volt, a portugálok elleni két meccs alatt, s a görögök elleni meccsek alatt sem úgy játszottak, ahogy szerettem volna, s a világbajnokságon is volt nyolc mérkőzésünk. Nem egyik napról a másikra döntöttem.

* Beszélt erről korábban a játékosokkal, vagy ők is ugyanúgy meglepődtek a döntésén, mint a kívülállók?

Nem szoktam fenyegetőzni.

* S mi volt a játékosok reakciója, amikor bejelentette a lemondását?

Ezt tőlük kell megkérdezni.

* Ön mit látott?

Síri csend lett.

* Legelőször azt mondta, már a norvégok elleni meccset is csak a hotelszobából nézi, aztán mégis leült a kispadra. Mi késztette erre?

Nagyon sokan próbáltak meggyőzni, telefonon, SMS-ben, személyesen, egy-két játékos, a szövetség vezetői… Ezért változtattam meg részben a döntésemet. Hogy mi lesz a távolabbi jövőt illetően, azt majd hétfőn vagy kedden jelentem be.

* Nem gondolja, hogy ha nincs ez az intermezzo, akkor a csapat megverhette volna a norvégokat?

Szerintem azt a meccset nem ez befolyásolta.

* Akkor mi?

Már fáradt volt a csapat – pszichikailag, fizikailag. Öt játékos a világbajnokság alatt antibiotikumot szedett, magas lázuk volt, nem volt már erejük, hogy máshogy játsszanak.

* A történtek fényében hogyan értékeli a világbajnokságot?

Mindenképpen pozitívan kell értékelni. A csapat a 10. lett, legyőzte Dél-Koreát, jó mérkőzést játszott a hazaiakkal is, a svédekkel is. Van mire építeni a továbbiakban, ennek a csapatnak van perspektívája.

* Ön szerint melyik volt a legjobban sikerült mérkőzés?

Két meccset emelnék ki – rögtön az elsőt Argentína ellen, ami nagyon fontos volt, és a románok elleni találkozót, amivel bejutottunk a középdöntős csoportba.

* S melyik találkozóval elégedetlen?

Ott volt a svédek elleni meccs, amit megnyerhettünk volna… S ott volt a magyarok elleni mérkőzés is, ahol az első félidőt elpackáztuk, már hattal is vezettek a magyarok, de végül egyenlítettünk.

* Sok bírálatot kapott akkor is, amikor kinevezték, most ismét bírálni fogják a lemondása miatt.

Már hozzászoktam.

* A döntésében nem játszott az is közre, hogy mindazok ellenére, hogy nagyon jó eredményeket ért el, mindig volt, aki újra megkérdezte, mit is keres Heister a válogatott élén?

Az embereknek megvan a joguk arra, hogy kifejezzék a nézeteiket, eztnemveszem a szívemre.

* Akár megy, akár marad, ezután a lemondási huzavona után megint csak kritizálni fogják. Tényleg csak így lehetett ezt megoldani?

Azt hiszem, előbb-utóbb akkor is jöttek volna a bírálatok, ha nincs ez a kijelentésem.

* Csak kívülről kritizálják, vagy a csapaton belül is van olyan, aki nem ért önnel egyet?

Egy kollektívában sosem ért egyet mindenki mindenkivel, de arról van szó, hogy akceptálom-e azt a másikat vagy nem. Ami pedig a szélesebb rétegeket illeti, mindig akad olyan, aki irigységből vagy más okokból bírálni fog.

* Most mit gondol, hogyan tovább?

Most csak az jár a fejemben, hogy minél előbb hazakerüljek és lefeküdjek.