Harc a kacsacsőrökkel

Milyen programokat láthatunk öntől az idei szezonban?

A rövidprogramom az Edvin Marton-féle Rómeó és Júliára készült, a kűröm pedig a Fekete hattyú című film zenéjére. Az ugrások már nagyjából stabilizálódtak, egyre jobbak, de a koreográfián még javítani kell, hogy szebb előadással, egyre művészibben mutassam be a programot. Solymosi Tamással fogok ezen dolgozni.

Ön választotta a zenéket?

Igen. Nagyon szeretem a klasszikus zenéket. A hattyúk tavára már korcsolyáztam a torinói olimpián, így a Fekete hattyú is közelebb áll hozzám. Jövőre viszont szeretnék váltani, latin zenére akarok korcsolyázni. Az utóbbi időben nagyon elmentem a klasszikus darabok felé, mert ez áll jól, ez megy a legjobban, de jövőre mindenképp lesz egy latin programom.

Nem félt tőle, hogy a Fekete hattyút túl sokan fogják választani ebben a szezonban?

Tartottunk tőle, de szerencsére nem így történt. Nekem annyira tetszett ez a zene, hogy feltétlenül meg akartam csinálni.

A filmet is látta?

Láttam, de az kevésbé tetszett… Maga a zene viszont fantasztikus.

Miért nem tetszett a film?

Szerintem túl brutálisra sikerült, az a véleményem, hogy a kevesebb néha több. A film mondanivalója akkor is megmaradt volna, ha kevésbé erőszakos.

A kűrje A hattyúk tavához kapcsolódik inkább, vagy a filmhez, amely egy tehetséges, de eleinte túl visszafogott balerináról szól, aki végül felfedezi magában személyisége sötét oldalát is?

Inkább A hattyúk tavához. Szeretném még tökéletesíteni az előadásmódot, hogy a nézők és a bírók is jobban beleéljék magukat. Akkor magasabb lehet a második pontszámom.

A tavalyi Európa-bajnokság idején még a testvére, Patrícia edzette, nyártól azonban már Kulcsár Zsófiával dolgozik. Miért döntött a váltás mellett?

Ennek lelki okai voltak. A világbajnokság utáni időszak borzasztóan nehéz volt, úgy éreztem, most vagy abbahagyom, vagy váltok, már nem bírtam tovább ezt a szituációt. Komoly konfliktusok voltak kettőnk között. Én a tavaszi–nyári időszakban nagyon akartam fejlődni, de ez sajnos nem rajtam múlt. Olyan mélyponton voltam, hogy csak a dupla axelt tudtam megcsinálni. Másfél hónap alatt küzdöttem vissza magam arra a szintre, ahol tavaly tartottam. Remélem, hogy az Európa-bajnokságig sikerül egy picit feljebb lépnem, jövőre pedig feltétlenül szeretnék még jobb lenni. Gondolkozom a tripla-tripla kombináción is, de lendületben és technikailag is fejlődnöm kell.

Mi volt a probléma korábban? Nem szerencsés, ha az ember hosszú távon egy családtagjával dolgozik együtt?

Igen, fogalmazhatunk így.

Hogyan került végül Kulcsár Zsófiához?

Nagyon szeretem Zsófiékat, korábban is sokat jártam velük versenyekre. Tóth Zolival, aki akkor Zsófi tanítványa volt, most pedig a segítője, a torinói olimpián is együtt voltunk. Elvállalták a felkészítésemet, és úgy érzem, jó ez az együttműködés.

Ugyanannyit edz, mint korábban?

Igen, ez nem változott. Minden nap van két jeges edzésem, mellette balettórákra és konditerembe is járok. A decemberi heteim nagyon sűrűek voltak: két hét alatt két verseny, közte bemutatók, vagyis semmi szünnapom nem volt. Isztambulban a rövidprogram előtt pokolian fájt a derekam, két fájdalomcsillapítóval futottam, nem is sikerült túl jól a program. Szerencsére a kűr előtt volt egy nap szünet, közben kezeltem magam, és a kűr már istenien sikerült. Az első négy ugrás tökéletes volt, már érzem, hogy kezdek belerázódni.

Hogy áll most a triplákkal? Melyek azok, amelyek stabilan megvannak?

A programban salchowot, toeloopot, lutzot és flipet ugrok, a rittberger is megvan, ám azt most kihagytuk a kűrből. De az a nagyon nagy problémánk, hogy a versenyeken hiányosnak értékelik az ugrásaimat, kacsacsőröket kapok rájuk. Van ugye egy kacsacsőr és két kacsacsőr. Az egy kacsacsőr azt jelenti, negyedrész vagy annál kevesebb hiányzik a teljes fordulatból, a kettő pedig azt, hogy negyednél több. Most pedig már volt olyan ugrás, amire kettőt is kaptam, pedig visszanéztem magam, és nem látszik hiányosnak. Az első versenyem, Brassó után teljesen magam alá zuhantam emiatt, először többet ugráltam edzéseken, aztán meg kevesebbet, össze-vissza kapkodtunk. Emiatt a következő, zágrábi versenyen túlságosan sokat vártam az ugrások előtt, túlkoncentráltam, Isztambulban pedig elkapkodtam őket. Kibillentettek az egyensúlyomból egy picit, de aztán azt mondtam magamban: nem érdekel a pontozás. Ha csinálni szeretném ezt tovább, akkor így kell hozzáállnom. Az edzéseken viszont szeretnék nagyon-nagyon hajtani, ami nehéz, mert tele van a jég kicsikkel, és nem igazán figyelnek rám.

Arra nincs lehetőség, hogy legalább néhány alkalommal külön edzene, s nem lennének olyan sokan a jégen?

Próbáltunk ez ügyben lépni, de nem sikerült. Pedig ahhoz, hogy egy szinttel előbbre lépjek, szükség lenne arra, hogy máshogyan készülhessek. Néha előfordul, hogy éppen a programomat futom, de nem tudok valakit kikerülni, így nem tudok felugrani.

Nem gondolkodott azon, hogy máshol eddzen, vagy részt vegyen valamilyen edzőtáborokban? Mik egyáltalán a lehetőségek?

Anyagilag nulla támogatást kapok, így külföld szóba sem jöhet.

Miben fejlődött az elmúlt időszakban a legtöbbet?

Picit energikusabban korizom, de az ugrásokat még stabilabbá kell tennem. Egy versenyre akkor merek bátran kiállni, ha az edzéseken mindent meg tudok csinálni. Fontos, hogy az edzésen minden ugrás meglegyen, hogy a verseny már rutinszerűen menjen. Az előadásmódot is tökéletesíteni kell, hogy a program mondanivalóját jobban át tudjam adni.

A hiányosnak ítélt ugrásokkal mit lehet kezdeni?

Szárazon is gyakorolni fogok. Az edzőm, Zsófi azt is mondta, talán a versenyeken kicsit bátortalanabb vagyok, nem pörgetem be annyira az ugrást, s emiatt lehet, hogy hiányzik valami belőle. A két kacsacsőrt viszont már erősnek érezzük. Brassóban volt két fantasztikus triplám, de azokra is kaptam egy kacsacsőrt. Attól félünk, nehogy beskatulyázzanak.

Nem tart attól, hogy ez már megtörtént? Az ugrásainak rendszeres leminősítése nem jó jel…

Bízom benne, hogy nem. Majd az Eb-n kiderül.

Jelenleg ön az első számú, s talán egyetlen felnőtt magyar női műkorcsolyázó. Mi a helyzet most a sportágban?

Mindenki abbahagyta: Hadford Kati és Pádár Bianka is. A fiúknál is visszavonult Vardanjan Tigran, így már csak Markó Marci maradt. Nem tudom, Forgó Kristóf indul-e majd a felnőttek között is, mert ő még junior korú.

Emiatt halasztották februárra az országos bajnokságot? Általában december végén vagy január elején rendezik, s ez a válogató az Európa-bajnokságra.

Fogalmam sincs, miért változtatták meg az időpontot. Nekem jó lett volna, ha az Eb előtt van még egy versenyem.

Az Eb-nevezés már eldőlt?

Itt nem lehet semmit sem tudni, de nekem ott kellene lennem.

Vagyis nem fordulhat elő, hogy az utolsó pillanatban kiderül, a magyar szövetség ilyen vagy olyan okokból nem küld egyénizőt Sheffieldbe?

Ez nagyon erős lenne, szerintem ilyen nem fordulhat elő. Most úgy tudjuk, én és Marci megyünk az Eb-re, meg a két táncospár: Fejes Máté és Nagy Zsuzsi, illetve Turóczi Dóri és Major Balázs.

Mit szeretne elérni a sheffieldi Európa-bajnokságon?

Semmit nem mondok inkább, azok után, amilyen pontszámokat kaptam az előző versenyeken… Szeretnék minél erősebb, stabilabb programokat futni, lendülettel, magas, tiszta ugrásokkal. Erre hajtok.

2014-ben Budapesten lesz az Eb. Mit jelent ez önnek?

Fantasztikus dolog, örülünk neki. Tíz évvel a 2004-es budapesti Eb után újra hazai környezetben versenyezhetek, legalábbis ebben bízom! Ettől függetlenül is nagyon szeretek viszont versenyezni, nagy bennem a vágy, hogy még folytassam.

2004-ben éppen Budapesten robbant be a világ élvonalába: 18 évesen negyedik lett az Eb-n. Mit gondol, vissza tud még kerülni valaha erre a szintre?

Úgy gondolom, 2014-ig javulhatok annyit, hogy az első tízbe bekerüljek. 2004-ben nagyon energikus és dinamikus voltam, de 2014-ben már 28 éves leszek, azt a dinamikát már nem fogom tudni produkálni. Technikailag viszont lehetek még ugyanolyan szinten. A tripla-triplát is gyakorlom edzésen, bár az valóban hiányos, ezért egyelőre bele sem tesszük a programba. Előadásban is tudok fejlődni, a művészibb, érettebb előadásmód a második pontszámban is megmutatkozhat.

Mit várhat egy magyar szurkoló a hazai rendezésű Eb-től? A sok visszavonulás után mintha egy kis űr lenne a magyar műkorcsolyában.

Én itt vagyok, és nem gondolom, hogy most űr lenne! Edzem, dolgozom, ahogy az elmúlt öt évben is, amikor sem anyagi, sem erkölcsi támogatást nem kaptam. Már csak a szövetség vezetőségén múlik, hogy hagyják-e kiteljesedni azt a sok munkát és energiát, amit én belefektettem a sportba. Bízom benne, hogy ha egyre stabilabb programokat futok, akkor kapok egy kis támogatást.

Milyen kritériumokat kell ahhoz teljesítenie, hogy jogosult legyen a támogatásra?

Eredmények kellenek. Kis nemzet is vagyunk, az elmúlt években engem nem is hagytak érvényesülni, ezért a helyezéseim nem túl jók. Vissza kell küzdenem magam az élmezőnybe, s ez nagyon kemény munka, mert pontozásos sportágról van szó. Engem az elmúlt években elfelejtettek, hiszen versenyekre sem túlzottan engedtek ki, de most itt van előttem a pálya. Remélem, lesz még néhány sikeres évem.

A felkészülése mennyibe kerül? Mi az, amit magának kell állnia?

A jégért nem kell fizetni, válogatottként ez jár nekem. Saját magamnak kell finanszírozni viszont a balettórákat és a külföldi edzőtáborokat, mivel minimális felkészülési pénzt kaptunk. Valószínűleg emiatt nem is mehetek külföldre, vagy csak maximum két hétre. Jó volna rendszeresen kijárni, orosz és amerikai szakemberekkel dolgozni. Frissülne a korizásom, s velem egykorú, velem azonos szintű versenyzőkkel edzhetnék.

A versenyeket ki fizeti?

A szövetség. Ha külföldre akarok menni versenyre, akkor azt a szövetségnek kell jóváhagynia. Az ősszel volt három versenyem, ennek nagyon örültem. Isztambulban a kűröm alatt nagyon jól éreztem magam. Kellene, hogy lendületben fejlődjek, de ezzel a sok kicsivel nagyon nehéz, mert sokszor nem tudom, látnak-e, vigyázni kell rájuk.

Mindezek ellenére nyilvánvaló, hogy az eredményektől, pontozástól, nehézségektől függetlenül ön nagyon szeret korcsolyázni.

Ebben nőttem fel, tényleg fanatikus módon csinálom kicsi koromtól. Annyi energiám van már benne, hogy hülyeség lenne abbahagynom. Úgy érzem, a következő két év még simán bennem van.