Halmay kétszer győzte le ellenfelét 50 yardos gyorsúszásban

OROSKY TAMÁS

Az olimpiai játékok 1904- ben először látogatott el a tengerentúlra, a környezetváltás azonban nem járt szemléletváltással: „sikerült” a négy évvel korábbi játékok szinte minden hibáját megismételni. A gondokat már a helyszínválasztás módja is előrevetítette: Chicago már javában készült az eseményre, amikor Theodor Roosevelt, az USA elnöke felvetette, a Világkiállítás nagyobb hírverése érdekében St. Louis lehetne a házigazda. És ha valamit az USA elnöke vet fel…

„Kenyeret és cirkuszi játékokat”

Abban mindenképp igaza volt a politikusnak, hogy St. Louisban sok lesz a látogató: a krónikák 20 millió érdeklődőről számolnak be – csakhogy az emberek sokkal inkább a legújabb elektronikai vívmányokra, automobilokra voltak kíváncsiak, semmint az amerikaiak házi sportbajnokságára. Mert hogy a nagy távolság miatt igen kevés sportoló érkezett más kontinensekről. A számok nyelvén: 651 résztvevőből 523 képviselte az USA-t, s ha néha-néha érkezett is küldöttség Európából (a játékok ezúttal is tőbb hónapig tartottak), senki sem fogadta őket.

A korlátlan lehetőségek hazájában a versenyszámokat sem szorították szűk korlátok közé: hogy növeljék az érdeklődést, betétként „Etnográfiai játékokat” is meghirdettek: a kiállításra érkező színesbőrű mutatványosok mérhették össze a tudásukat az olyan tradicionális olimpiai versenyszámokban, mint a bikafuttatás, rodeó, tánc, szikladobás… Persze azért a cirkusz mellett, jóval kisebb felhajtástól kísérve valódi versenyekre is sor került. Debütált az olimpián a boksz, a tízpróba és a súlyemelés, s komoly teljesítményeket jegyezhettek fel az atlétikai és úszószámokban is.

Dopping és csalás

George Eyser német-amerikai tornász története például maga a hollywoodi sztori: 24 évesen egy vonatbalesetben elvesztette a bal lábát, amelyet az orvosok fából készült protézissel pótoltak. Eyser azonban nem adta fel, és az olimpián indulva hat érmet nyert egyetlen nap alatt. (Ekkor díjazták a játékok történetében először már a harmadik helyezetteket is.) Filmet a Saint Louis-i maratonfutásból is lehetne forgatni, ebben az esetben viszont inkább a komédia lenne a megfelelő műfaj. A győztes Fred Lorz ugyanis utólag bevallotta, hogy autóval tette meg a 40 kilométeres táv nagyrészét, az így az első helyre előrelépő Thomas Hicks doppingolt (sztrichnin és konyak formájában), a negyedik helyen pedig egy kubai postás, Felix Karvajal végzett, aki útközben egy gyümölcsöskertben lakott jól – olyannyira, hogy rosszulléte miatt egy ideig úgy tűnt, be sem fejezi a versenyt.

Három győzelem, két bajnoki cím

Érdekességekből, furcsaságokból tehát most sem volt hiány (diszkoszvetésben például a két hajszálra megegyező eredmény miatt sorsolással választották ki a győztest), de a magyar aranyérem sem maradt el. A már a párizsi játékokon is dobogóra állt Halmay Zoltán gyorsúszásban szerzett olimpiai bajnoki címet, rögtön kettőt is: a 100-as táv mellett 50 yardon is, ahol kétszer is le kellett győznie amerikai ellenfelét, mert a hazai versenybíró valahogy a másodikat látta elsőnek. A gyorskorcsolyázásban is magyar bajnok sportoló még 2012-ben is ott szerepel a Szlovák Olimpiai Bizottság honlapján megtalálható dicsőségtablón („természetesen” Halmaj néven), mert a mai Szlovákia területén levő Magasfaluban született 1881-ben…