Gólparádé erős szélben

Pozsony. A sárga-feketék tíz perc leforgása alatt romba döntötték az idegenben szinte „átjárhatatlan” nagyszombati védelmet, amely szombatig hat mecscsen mindössze hat gólt „engedélyezett” ellenfeleinek. A hazaiak azonban nem álltak meg a három „kopasznál”, besöpörtek a vendégeknek még kettőt, és csak az utolsó percben hagyták őket szóhoz jutni. Persze, nem volt ilyen egyszerű a helyenként viharos szélben játszott mérkőzés. Az első 45 percben a hazaiakat támogatta. De milyen támogatás volt az? Rendre „elfújta” a gyors kombinációkra épülő akcióiknál a labdát, amely némi túlzással mondva, többször volt az oldal- és alapvonalon kívül, mint a pályán a címzettnél. Nem is tudták azt helyzetig megjátszani. Nem úgy a vendégek. Szórványos kontratámadásaik egyikénél Hýll a kapufára ütötte Kriss lövését (12.), később is többször jó érzékkel hárított. Jobbnak tűnt a vendégcsapat. Az Inter-futballisták már hagyományosan rengeteget és megállás nélkül futottak, játékuk azonban jellegtelen és szürke volt, többen a láthatatlan ember szerepében tetszelegtek. Szünet után éppen az egyikük, a technikás és gyakran öncélú trükkökkel szórakozó Drobňák észrevette, hogy a kapus kint áll, és nehéz szögből a hosszú sarokba ívelte a labdát (55.). Több sem kellett a hazaiaknak. Megjött a játékkedvük, fölénybe kerültek, elkezdtek cikázni, szellemesen kombinálva futballozni. Egy villámgyors Kocúrek–Halenár labdaváltás után az utóbbi volt eredményes (61.), aztán a kiugró Lelkešt felrúgták, és a sértett értékesítette a büntetőt (65.), majd Halenár rúgott kapásból egy parádés gólt (74.). Közben Staňo löketét a kapufa állította meg, de rögtön jött rá a válasz, Kocúrek ügyes találata. Néhány pillanattal a hármas sípszó előtt, már a rájátszás harmadik percében Molnár 11-esből szépített. Imponáló volt az Inter szünet utáni egyérintéses, sokmozgásos, célirányos és főleg gyors csatárjátéka. Ilyen futballt ígért a szezon előtt Pecze Károly edz#...