Giannis, Jokics és Embiid idénye

Az amerikai profi kosárlabda-bajnokság alapszakasza hozott néhány meglepetést. A talán legnagyobb, hogy az előzetesen legfőbb bajnokesélyesnek kikiáltott Brooklynnak selejteznie kell egyáltalán a playoffért is. Arra pedig szintén nem sokan számítottak, hogy a Lakersnek még ez sem jön össze. Ki is rúgták postafordultával Frank Vogel vezetőedztőt. Elvégre LeBron James (és Anthony Davis és Russell Westbrook) nem szokta meg, hogy nélküle rendezzék rájátszást. Bár igaz, ami igaz, tavaly már meg kellett emésztenie például azt, hogy pályafutása során először nem jut be aktuális csapatával a 2. körbe.

Az akkor címvédő Lakerst a Phoenix verte ki, amely idén is szárnyal. Az alapszakaszt klubrekordot jelentő 64/18-as mérleggel záró Suns fő ellenfele – ismét csak papíron – a címvédő Milwaukee lehet, amelyben a kétszeres MVP Giannis Antetokounmpo megint remekelt. A 27 éves görög erőcsatár az NBA történetének első olyan játékosa lett, aki zsinórban negyedik szezonjában ér el legalább 25 pontos, 10 lepattanós és 5 asszisztos szezonátlagot.

A legértékesebb játékos címért azonban két nagy ellenfele is akad, és nem csak a két center termete kapcsán. A szerb Nikola Jokics a hátán vitte a sérülésekkel küszködő Denvert. A tavalyi MVP idén is bekerült a krónikákba, egy szezonban még soha senki nem könyvelhetett el több mint 2000 pontot, 1000 lepattanót és 500 asszisztot.

Az ügyességével irányítókat (is) idéző 211 centis center „ellenpólusa” Philadelphiában játszik. A kameruni Joel Embiid szinte hajszálpontosan akkorára nőtt, mint Jokics, mégis egészen máshogy viselkedik a kosárpalánk alatt: a vele szemben fizikálisan kicsit is hátrányban levő ellenfeleit megeszi reggelire, mint anno Shaquille O´Neil. A párhuzam nem véletlen: a legendás óriás volt az utolsó, aki jónak egyáltalán nem nevezhető dobószázaléka ellenére (50% alatt) megnyerte a pontversenyt. 30 pont fölötti átlaggal centerként legutóbb Moses Malone büszkélkedhetett, éppen 40 évvel ezelőtt…

Persze, egy-egy sztár még nem jelent biztosítékot a végső sikerre. Mert akkor mit szóljon a Luka Donciccal felálló Dallas, a keleti győztes Miami, az elsőségről alig lemaradó Boston vagy a szép csendben az élmezőnyben lapuló Golden State, amely uralta az elmúlt évtized második felét…