Garamkelecsényi diadal

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

A győztes csapat játékosai többet birtokolták a labdát, mint az ellenfelek, higgadtan passzolgattak, és könyörtelenül kihasználták helyzeteiket. Összesen huszonhatszor voltak eredményesek, s a legjobb kapusnak kikiáltott Lukáš Chmelo mindössze öt gólt kapott.

Az esélyesnek tartott garamszentgyörgyiek tavalyhoz hasonlóan most is a döntőben véreztek el (2:5). Némi gyógyírt jelentett számukra, hogy a legjobb gólvágónak járó díjat csatárjuk, Michal Pančo vehette át. „Tökéletesen elpuskáztuk a kínálkozó lehetőséget. Nem voltunk rosszabbak a fináléban, ellenfelünk az első három kínálkozó helyzetet hajszálpontosan értékesítette, mi pedig futhattunk az eredmény után. Az álmos kezdést követően sajnos nem tudtunk igazán sebességet váltani” – búslakodott a sikertelen döntő után Tóth Péter garamszentgyörgyi edző.

Ezúttal kitettek magukért a járás déli részét képviselő hontfüzesgyarmatiak. Tavaly sereghajtóként zártak, az idén azonban valósággal megtáltosodtak, és az előkelő negyedik helyet szerezték meg. „Csupán nyolc emberből válogathattam, ráadásul mezőnyjátékosnak kellett a kapufák közé állnia. Így kétségkívül túlteljesítettük az elvárásokat” – értékelte védencei teljesítményét Gyurjan Róbert, a hontfüzesgyarmatiak edzője.

A legszínvonalasabb és legfordulatosabb mérkőzés a berekaljaiak (Podlužany) és a garamszentgyörgyiek, valamint a hontfüzesgyarmatiak és a garamszőllősiek (Rybník) összecsapása volt. Örvendetes, hogy a reggeltől késő délutánig tartó mérkőzéssorozatra mintegy négyszáz szurkoló volt kíváncsi. Akadt azonban egy szépséghibája is a szervezésnek: az előre meghirdetettel ellentétben nem tizenöt perc volt egy-egy mérkőzés időtartama, hanem húsz. Ezt viszont kevesen bánták. (áb)