Fiatal rekordhalmozó Albionból

Owen parádés gólt lőtt Sörensen hálójábaReuters-felvétel Michael Owen a Dánia elleni öszszecsapáson megszerezte az első gólját a tornán, és az angol szurkolók legnagyobb örömére végre úgy játszott, ahogyan tőle megszokhattuk. Voltak ritmusváltásai, remek cselei, elfutásai, egyszóval minden, ami az ő futballjára jellemző.

Az alapokat édesapjától tanulta, aki maga is profi futballista volt, szerepelt az Evertonban is, igaz, mindössze két mérkőzés erejéig. Később, karrierje vége felé Chesterben telepedett le, ebben a városban született meg Michael is, 1979 telén. Tíz évvel később már neki tapsolt az ország! Kölyökként ugyanis 92 gólt szerzett egy idényben, ami saját korosztályában iskolai rekordnak számított. Négy esztendő elteltével már az angol szövetség lilleshalli utánpótlásbázisának nebulóját tisztelhettük benne. Az ifjú Owen úgy gondolta, illik emlékezetessé tenni az itt eltöltött éveit, és cselekedett: egy évadban 73 gólt szerzett az iskolások bajnokságában, és átadta a múltnak a Liverpool legendás walesi támadójának, Ian Rushnak a rekordját. Ki gondolta volna, hogy hamarosan ő lesz a Rush utáni éra ünnepelt liverpooli csatára?

1995-ben már sejteni lehetett valamit. Owen a Centre of Excellence, a „vörösök“ irigylésre és csodálatra méltó ifjúsági központjának lakója lett. Egy évvel később már ő volt az ifik FA Kupájában a ‘Pool vezére, többek között a Manchester United elleni fináléban hintett mesterhármasa bizonyítja ezt.

Az angol szabályok értelmében egy játékos élete első profiszerződését a 17. születésnapja előtt nem írhatja alá. Owen 1996-ban töltötte be az említett életévét, és még a jeles évfordulón odakanyarította a nevét egy 2002-ig érvényes megállapodásra. 1997 májusában a Wimbledon ellen góllal debütált a Liverpool felnőttcsapatában, kilenc hónappal később, a XX. század legfiatalabb angol játékosaként Chile ellen a válogatottban is bemutatkozhatott (rögtön megválasztották a mezőny legjobbjának), májusban Marokkó ellen megszerezte első, ráadásul győzelmet érő gólját a „háromo-roszlánosok” között, majd részt vehetett a franciaországi világbajnokságon. És ott újra ámulatba ejtette a világot! Emlékeznek még? Argentína ellen egy tejfölösszájú ifjonc a felezővonaltól elindult, aki éppen elé került, azt kicselezte, majd a hálóba bombázott. Szépségdíjas találat volt! És rá mondta azt Glenn Hoddle, az angol válogatott egykori remek középpályása, későbbi szövetségi kapitánya, hogy nem vérbeli góllövő... Azóta az életének gyakorlatilag nincs egyetlen olyan mozzanata sem, amelyről ne értesülne szinte azonnal a világ. 1999-es sérülését követően sokan féltették, a következő idénye ráment a felépülésre és a formába lendülésre, majd a 2000–2001-es szezonban mindenkit elvarázsolt. A Liverpoollal öt kupát nyert meg, az angol bajnokság kivételével ahol indult a csapat, ott az élen is végzett. Az idény végén Aranylabda lett a tinizseni jutalma.

Igaz, ez a rengeteg siker hatalmas terhet rakott a vállára. Angliában főképp tőle és David Beckhamtől várják az új, az 1966-os sikert legalább megközelítő időszak beköszöntét. Az angolok többek között neki köszönhetően szombaton egy lépéssel közelebb kerültek álmaik beteljesüléséhez.