„Egy kis pihenés senkinek nem árt”

Mit jelent önnek ez a díj? Fontos, hogy így is elismerjék az embert?

Nagyon fontos, és nagyon boldog vagyok, hogy elismerik a munkámat. Egy nagyszerű évnek a zárása ez, nagyon jólesik, hogy megkaptam ezt a díjat. Nagyon boldog vagyok, hogy a 2012-es évem ilyen sikeres volt.

Azt mondta a színpadon állva, négy éve nem hitte volna, hogy egyszer még érdekelt lesz egy ilyen rendezvényen.

Mindig néztem a díjkiosztókat, mert egyszer voltam már itt, és második lettem. Kicsit mindig fájt a szívem, hogy nem sikerült nyernem. Az, hogy most sikerült, és én lettem az év női sportolója, csodálatos érzés. Nagyon köszönöm a szavazatokat mindenkinek.

Ön kire szavazott volna?

Hát, ha én nem vagyok benne, akkor biztosan nem magamra. De az ember elfogult magával szemben. Azt gondolom, hogy az olimpiai aranyak önmagukért beszélnek, s mindenki a világ legjobbja lett a saját sportágában. Ez pedig nagyon nagy dolog, úgyhogy én mindenkinek tiszta szívből gratulálok.

A szurkolók számára az ön aranyérme volt a londoni olimpia legnagyobb meglepetése. Az ön számára mennyire volt váratlan a siker?

Nekem nem volt olyan nagy meglepetés, én készültem rá. Az tudatos volt, hogy a nyilvánosság előtt nem beszéltem ezekről az ambíciókról. Örülök, hogy ilyen jól titokban tudtam tartani, milyen jól felkészültem, és véghez tudtam vinni a tervemet. Azt mondhatom, hogy kifelé meglepetés volt, de belül azért számítottam rá, hogy legalább érmes vagyok az olimpián.

Mikor jött el az a pont, amikor visszavonult versenyzőként azt mondta, újra belevág?

2009-ben úgy éreztem, megfogom a lehetőséget, és leköltözöm Debrecenbe, tehát onnantól megvan bennem ez a terv, hogy visszatérek.

Amikor átvette az év női sportolójának járó díjat, azt mondta, azt tanácsolja minden élsportolónak, hogy ha elfáradt, pihenjen kicsit.

Azt gondolom, hogy ez általánosan is érvényes az életben. Egy kis pihenés senkinek nem árt, utána újult erővel, új célokkal és sokkal több energiával lehet újrakezdeni.