Csütörtökön dől el, bejutnak-e a döntőbe a komáromiak

Igaz, egy éve a döntő kicsúcsodásáról volt szó, a széria hetedik meccsén, amelyet végül a házigazda lévaiak nyertek meg. Csütörtökön (18.30) még „csak” az elődöntős sorozat fog eldőlni az ötödik találkozón: az, hogy a címvédő Patrióták vagy a tavalyi ezüstérmes komáromiak vívhatják-e a finálét. Az ellenfelük már ismert: az iglóiak (alapszakaszhatodikként) a privigyeieket búcsúztatták a másik ágon.

A lévaiaknak meccslabdájuk volt kedd este Komáromban, ahol az atipikus, hétközi időpont ellenére pár szék híján telt házat regisztráltunk – és valami elképesztő zajszintet. A vendégszurkolók is erőteljesen bíztatták kedvenceiket, de a hazaiak „zenei szekciója” brutális hangerőt biztosított. Az állandó dobolás, skandálás egy percre sem lankadt, hol az egyik, hol a másik tábor zendített rá, igazi playoffhangulatot teremtve.

A játékra is az volt a jellemző, amire egy elődöntős sorozat utolsó előtti meccsén számítani lehet: szép megmozdulások, kiszorított helyzetekből való bravúros pontszerzések mellett elsietett, ideges megoldások, elég sok technikai hiba – és elsősorban hatalmas küzdés, szó szerint minden egyes labdáért. Egy alkalommal például a labdát megmenteni igyekvő lévai Adaway rázuhant az egyik reklámpanelre. Az összevissza gyűrődött alumíniumállványt a hazai kabala, Lucifer részesítette „elsősegélyben”, és kissé kajlán ugyan, de vissza tudta állítani a helyére.

Eközben persze zajlott a meccs, amelyen a legelső perceket leszámítva végig a komáromiak vezettek. A félidőben hétpontos (41:34) volt az előnyük, köszönhetően annak is, hogy a dudaszó előtti másodpercekben a senki által nem zavart Wheeleren és Howardon is kifogott a gyűrű egy gyors indítás után; egészen szürreális jelenetet láthattunk a lévaiak két amerikai légiósától.

Persze, nem ez volt a kulcsmomentum, sokkal inkább az, hogy a Patrióták hiába dolgozták le – a több alkalommal is – 14 pontosra duzzadt hátrányuk nagy részét, a lélektanilag fontos pillanatokban a komáromiak is villantak. Például plusz hatnál (54:48) Tate szerzett fontos labdát, így lévai lerohanás helyett hazai kosár következett faulttal együtt, később pedig, 66:58-nál Juraj Páleník zúdított be „kínjában” a támadóidő utolsó másodpercében egy hármast. 

A lévaiakon pedig ezzel együtt is egy picivel kevesebb hitt látszott végig. És mivel a triplateljesítményük is átlagon aluli (23%) volt, a hajrá perceit elnyújtó sok fault és büntetők sem hoztak már valódi izgalmakat. 40 másodperccel a vége előtt a csarnok belekezdett az ünneplésbe, a játékosok pedig a standing ovation közepette egy helyben állva megvárták, míg lepereg a szűk kéttámadásnyi idő.

„Nem kaptuk el jól a kezdést, 2:8-nál ha Abrhám bedobja a hármasait, nagyobb baj is lehetett volna. Szerencsére vissza tudtunk kapaszkodni, vezettünk, de nagy volt a küzdelem. A meccs második félidejére viszont mintha a lévaiak kicsit feladták volna azt. Jól védekeztünk, de azt is látni kell, hogy a vendégek nagyon rosszul dobtak távolról, szinte minden kísérletük kipattant a gyűrűről. Erre azonban nem támaszkodhatunk a csütörtöki találkozón. Ráadásul azzal is számolnunk kell, hogy már fog játszani az eltiltott Knezevic, akire rettentően oda fog kellenünk figyelni – mondta lapunknak a mindig alapos elemzéssel szolgáló komáromi Páleník. – A lévaiak otthon nagyon erősek. Mi a legutóbbi ottani meccsünkön kiváló első húsz percet hoztunk, de a folytatásban bent maradtunk az öltözőben. Az elődöntő első találkozóján pedig sokáig tartottuk az egálközeli állást, vagyis idegenben is tudunk kiegyenlített meccset játszani ellenük. Ha le tudjuk rövidíteni a rossz periódusainkat, lehet esélyünk győzni.”

A sorsdöntő, ötödik mérkőzést élőben közvetíti az RTVS Šport.