Chan kétszer elesett a kűrben, de így is nyert

BŐD TITANILLA

Műkorcsolya-berkekben gyakran hallott mondás, hogy a rövidprogrammal nem lehet versenyt nyerni, viszont el lehet veszíteni vele azt. Ez az axióma azonban Londonban megdőlt – Patrick Chan a rövidprogramjával lett világbajnok. Zsinórban háromszor nyerte meg a vb-t, ez utoljára az oroszok legendás versenyzőjének, Alekszej Jagugyinnak sikerült 1998 és 2000 között. De míg Jagugyin vb-aranyat érő kűrjeire több mint egy évtized távlatából is emlékszünk, Chan egyáltalán nem nyújtott emlékezeteset a kűrben.

Két esés nem akadály

A kanadai versenyző nagyszerűen kezdett – két négyfordulatost is ugrott, az egyiket kombinációban, utána azonban elesett a tripla lutzban és a tripla axelban, bizonytalankodott a flip–salchow kombinációban, s leduplázta a második lutzot. Volt tehát két tiszta négyfordulatosa és két tiszta triplája.

A kazah Denisz Ten, akinek hét pont volt a hátránya a rövidprogram után, és némileg meglepetésre állt a második helyen, csak ez után korcsolyázott – szinte tökéletesen. Volt egy négyfordulatosa és hat triplája, s ha a flipje nem csak duplára sikeredik, akkor talán új világbajnokot ünnepelnénk.

Vagy nem. Ten 1,30 ponttal végzett összetettben Chan mögött, és sokak számára ő volt az est igazi győztese. Patrick Channak segített óriási – megérdemelt – előnye a rövidprogramból, de ez nem lett volna elég, ha a kűrben nem kap olyan magas második pontszámot.

Az „ötkomponens-pontokban” (amelyekkel a korcsolyázótudást, az összekötő elemeket, az előadást, a koreográfiát és az interpretációt értékelik a bírók) többet kapott, mint a sokkal meggyőzőbb Ten.

A verseny utáni elemzésekben többen rámutattak, a Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség szabályzatában sehol nem szerepel olyan kitétel, hogy egy technikai rontásnak vagy esésnek a második pontszámban is meg kell mutatkoznia. Tényleg előfordul, hogy valaki két elem között elcsúszik, s ez nem rontja a program összképét – ilyen volt a londoni vb-n például a párosban Tatjana Voloszozsarral győztes Makszim Trankov esete. A legtöbb esetben azonban az egyik hibából következik a másik, a program szétdarabolt és nehézkes lesz, amit az előadásért járó pontszámnak is tükröznie kellene.

Chan nincs zavarban

Chan esetében nem így volt, így történhetett, hogy egy Kanadában rendezett világbajnokság után egy kanadai versenyző vb-diadalát követően a legendás négyszeres világbajnok – kanadai – Kurt Browning a Twitteren nem honfitársának, hanem az ezüstérmes Denisz Tennek gratulált.

A kendőzetlen őszinteségéről híres amerikai Johnny Weir (a 2008-as vb bronzérmese) már nem volt ilyen diplomatikus: „A pontozás nevetséges, és az emberek csak azért veszik be, mert Észak-Amerikában történt. Képzeljük csak el a felháborodást, ha Oroszországban Pljuscsenkót favorizálták volna ennyire! Nálam Denisz Ten a világbajnok!”

Chant az amerikai sajtó sem kímélte: a Chicago Tribune „emberi jégfelújító gépnek” titulálta (olyan szépen feltörli a jeget), az internetes fórumokon pedig újból körbejárt a mém, amely már a tavalyi vb után egyszer sláger volt: „ezt látjuk mi” – Chan éppen fenékre huppan; „ezt látják a bírók” – egy kecses hattyú csodásan libben.

A háromszoros világbajnokot, aki már többször elmondta, fő célja a szocsi olimpiai aranyérem, azonban nem zavarja az élcelődés. „Nem vagyok zavarban – felelte a kűr utáni sajtótájékoztatón, amikor nekiszegezték a kérdést, nem furcsállja-e, hogy ilyen teljesítménnyel győzött. – Elnézést kérek a szurkolóktól, amiért nem tudtam nekik olyan produkcióval szolgálni, mint a rövidprogramban. Én sem így terveztem, de azért számomra ez így is egy különleges pillanat volt.”

A nézők nem értik

Különleges pillanatokat élhetett át a francia Brian Joubert is, aki a Gladiátor zenéjére korcsolyázva az este egyik legemlékezetesebb kűrjét mutatta be – két négyfordulatossal, esés nélkül, a rá jellemző odaadással. Programja végén a tévékommentátorok mind azt latolgatták, elég lehet-e ez esetleg a dobogóra is, vagy csak a negyedik–ötödik helyen végez: aztán megjelentek Joubert pontjai, és mindenki értetlenül nézett, a francia korcsolyázó eredménye ugyanis még gyengébb volt, mint az Eb-n (ahol egy ugrást leszimplázott, egy másikból meg elesett). A közönség fütyült, Joubert nevetett – mást nem nagyon tehetett ebben a helyzetben. A hatszoros vb-érmest egyébként a kanadai szervezők a 9. helye ellenére meghívták a gálára – azért ez is jelez valamit.

A Joubert eredménye körüli értetlenkedés pedig azt jelzi, hogy sokat kellene csiszolni még ezen az „új” (lassan tíz éve érvényben lévő) pontozáson. Az emberek egyszerűen nem értik. A részletes protokollokból kiderült, hogy a francia korcsolyázó két ugrását visszaminősítették (nem volt meg a teljes három, illetve négy fordulat), egyik ugrása pedig érvénytelen volt. Az ún. Zayak-szabály szerint csak két különböző triplát vagy négyfordulatost lehet ismételni egy kűrben, Joubert pedig hármat ismételt – ilyen baki előfordult már másokkal is, Kiira Korpinak tavaly az Eb-n ez majdnem az ezüstérmébe került.

A protokollokból tehát olykor kiolvasható, miért adtak a bírók olyan pontokat, amilyeneket, de egy olyan sportág, amelyet nem érthetnek azonnal a nézők, ahol a bírók anonimitása miatt nem lehet reflektálni azok ténykedésére, nehezen tudja megtartani széles szurkolói bázisát.

David Dore, a nemzetközi szövetség alelnöke már rámutatott, hogy míg korábban a kanadai rendezésű vb-ket a nagy érdeklődés miatt NHL-es arénákba kellett vinni, most egy alig tízezres csarnokot is nehéz megtölteni nézőkkel. Pedig a kanadaiak három számban is éremesélyesnek számítottak a vb előtt, s végül szereztek is három érmet.

Káposztából dobogós

Kazahsztán és Spanyolország történelmi sikert könyvelhetett el Londonban: mindkét ország először szerzett érmet a műkorcsolya-vb-k történetében.

Az idei Európa-bajnok Javier Fernandez a rövidprogram után csak a hetedik helyen állt, s mivel kűrje sem volt hibátlan, nem igazán reménykedett a dobogós helyezésben. „Amikor már mindenki befejezte, s én még mindig a harmadik helyen álltam, nem hittem a szememnek. Azt sem tudtam, mit csináljak. Ugráljak? Nevessek? Sírjak? Öleljem meg Patrickot?” – mondta rendkívül aranyosan a bronzérmes spanyol korcsolyázó.

A második helyezett Denisz Ten egyáltalán nem bánkódott amiatt, hogy nem övé lett az arany. „Teljesült az álmom” – nyilatkozta a kazah versenyző, akinek eddigi legjobb eredménye a tavalyi vb-7. hely volt. Az idei Négykontinens-versenyen csak 12. lett, csalódottságában először fel akarta adni, de aztán inkább rákapcsolt. „Még az edzőm sem tudja, hogy minden nap, miután hazaértem a tréningről, a garázsban tornáztam még este tízig. Megszállott voltam, úgy edzettem, mint akinek küldetése van” – árulta el a 19 éves sportoló, aki a kazahsztáni koreai kisebbséghez tartozik. Mivel hazájában nincs fedett jégpálya, kiskorában három réteg nadrágban járt edzeni: „Olyan voltam, mint egy káposzta. Most meg világbajnoki érmes vagyok. Elképesztő.”