Büntethető-e a transzparens?

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

Simon Attila történész szerint a transzparens nem büntetőjogi kérdés, inkább kulturáltság dolga. „Mindenkinek joga van arra, hogy egy-egy történelmi eseményt saját szempontjai, szocializációja, nemzeti identitása, értékrendje stb. alapján értékeljen. Ha a szlovákiai magyarok, vagy azoknak egy csoportja pozitív eseményként ítéli meg az első bécsi döntést, akkor biztosan megvan rá az oka, s azt senkinek nincs joga kétségbe vonni, hiszen egyetlen nemzet, vagy bármely államhatalom sem sajátíthatja ki magának a történelmi igazságokhoz való kizárólagos jogot – mondta lapunknak Simon Attila, a korszak szakértője. – Ezzel az esettel alapvetően két baj van: először is az, hogy erre az eseményre egy labdarúgómeccsen került sor. Leginkább azonban az a bajom ezzel a megemlékezéssel, hogy a német és olasz köszöntés használata a német nácik és az olasz fasiszták történelmi szerepe miatt alapvetően ízléstelen. Más volt akkor köszönetet mondani, és más ma, hiszen a világháború eseményei, a nácizmus bűnei, beleértve a holokausztot – amit minden demokratikusan és európai módon gondolkodó embernek el kell utasítania – óhatatlanul is más megvilágításba helyezik az 1938-as eseményeket, mint ahogyan akkor a kortársak azokat átélték. Egyszóval az, ami a lelátón történt, az nem büntetőjogi kérdés, hanem kulturáltság és ízlés (ízléstelenség) dolga.”

Fiala János jogász úgy véli, jogi szempontból nagyon bizonytalan, hogy a fasiszta rendszer népszerűsítésének számít-e a transzparens. „Az adott esetben sok múlik a részleteken, amiket nem ismerek, pl. a transzparenst kifeszítő személy vallomásán – nyilatkozta lapunknak a jogász. – Egyébként ez elsősorban nem is jogi kérdés lesz, inkább történészi/politológiai. A transzparens a bécsi döntésre utal, amellyel a német és az olasz külügyminiszter 1938-ban Magyarországhoz csatolta Szlovákia déli, többségében magyarok által lakott részeit. Ezért az elsődleges üzenete szerintem revizionista/ irredentista. A szurkoló, feltételezem, azt akarta kifejezni vele, hogy támogatja Dél-Szlovákia Magyarországhoz csatolását, és ez nem pusztán egy ürügy volt arra, hogy egy egyébként a náci Németország és Olaszország által megtett lépést üdvözöljön, és azok politikai rendszerét éltesse. Elég nyakatekert lenne az az érvelés, ami ezt a transzparenst a náci/fasiszta eszmék dicsőítéseként értelmezné. Ha a hatóságok ez miatt akarnák elítélni a szurkolót, nehéz dolguk lesz.”

Fiala bővebben is kifejtette, miért gondolja ezt: „Sokkal valószerűbb, hogy a transzparenst akként értelmezik, ami: egy revizionista/irredentista jelképként, nem pedig náci/fasiszta vagy azt dicsőítő szimbólumként. Hogy revizionista jelképért járhat-e büntetés, az nagyon kérdéses. A nemrég elfogadott sporttörvény alapján kihágásnak minősül minden gyűlöletet vagy erőszakot támogató vagy arra biztató szimbólum. Esetleg ez alá próbálhatják meg besorolni. De jogilag ez is elég kétes érvelés: attól, hogy valaki nyíltan revizionista, még elutasíthatja az erőszakot. A Barcelona szurkolóinak sem tiltja meg senki, hogy katalán zászlókat lengessenek, pedig a jelenlegi helyzetben az is egyértelmű állásfoglalás a függetlenségi mozgalom mellett” – emelte ki a jogász.

Fiala hangsúlyozta, ha a szurkolót megbüntetik, jó eséllyel fordulhat felsőbb bíróságokhoz: „Jogilag szerintem tehát nehezen büntethető a dolog, és a szólásszabadság által védett megnyilvánulásnak tekinthető, bár újra hangsúlyozom, sok múlhat olyan részleteken, amiket nem ismerek. Ettől persze még lehet, hogy ha a hatóságok szemét nagyon szúrja a nyíltan revizionista szimbólum, büntetni fogják a transzparenst. Ebben az esetben viszont a szurkoló jó eséllyel fordulhat bíróságokhoz, amelyek végső soron – a legvégső esetben az Alkotmánybíróság vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága – kimondanák, hogy a pusztán revizionista/irredentista szimbólumok a szólásszabadság alá esnek és nem büntethetők.” (bt)