Bö megtanult célozni, és a biatlon királya lett

Az idei kiírásban elmaradt az utolsó versenyhétvége, így idő előtt arattak győzteseket. A férfiaknál a norvég Bö egy rendkívül szoros versenyben, mindössze két pont előnnyel nyerte meg az idei összetettet a francia Martin Fourcade előtt, ezzel megvédte tavalyi világkupacímét. 

Bö: gyors, de pontatlan

A még mindig csak 26 éves norvég versenyzőre már pályafutása kezdetén felfigyeltek, elsősorban kimagasló gyorsasága miatt. A norvég válogatottba már 2012-ben, mindössze 19 évesen bekerült, ezzel mindmáig ő a legfiatalabb versenyző, aki meghívót kapott. Ezen azonban szinte senki sem lepődött meg, Bö addigra már háromszor megnyerte az ifjúsági világbajnokságot.
A nemzeti csapatban bátyja, Tarjei Bö oldalán bontogatta tovább szárnyait. 

A 2013/14-es világkupa-sorozatban, 20 évesen nyerte első világkupaversenyét, a franciaországi Le Grand-Bornard-ban előbb sprintben, egy nappal később üldözéses versenyben is diadalmaskodott. Aztán a szezon utolsó előtti állomásán, Kontiolahtiban mind a három futamot megnyerte (két sprintet és egy üldözésest), ezzel az azt követő 2014/15-ös világkupa-szezon egyik titkos esélyesévé vált. 
Bőnek azonban ekkor még volt egy nyilvánvaló gyenge pontja: a pontosság. Hiába volt rendkívül gyors, de kiegyensúlyozatlanul lőtt, és előfordult, hogy a sprint után vezető pozícióból a 31. helyre zuhant vissza, miután 20 lövésből nyolcat elhibázott. A 2014/15-ös rossz szezonrajt után kiderült, hogy egyelőre korai a francia legenda, Martin Fourcade legnagyobb kihívójaként tekinteni rá – a szezonban Bö összesen két futamot tudott megnyerni, összetettben pedig az 5. helyen zárt. 

Az azt követő, 2015/16-os szezonban azonban már tényleg Fourcade legnagyobb riválisává vált, a második helyen zárt összetettben, igaz, tetemes volt a hátránya és ténylegesen egyik szakágban sem tudta megszorongatni a franciát. 
A norvég válogatott tagjaként ezalatt sorozatban háromszor is megnyerte a nemzetek versenyét, de egyéniben nem akart összejönni az a bizonyos első kristálygömb. 

Megjött az áttörés

A 2017/18-as szezonban jött a nagy áttörés: Bö holtversenyben Fourcade-dal megnyerte az egyéni szakágat, és igazi trónkövetelővé vált: sprintben, üldözéses és tömegrajtos versenyben is második helyen zárt a francia mögött, mindegyik esetben nagyon szoros versenyben maradt alul. A felzárkózás oka pedig egyértelműen az volt, hogy egyre kevesebbet hibázott a lövéseknél.

A következő kiírásban felért a csúcsra a norvég versenyző: a szezon során végig félelmetes formában lévő Bö összesen 16 futamot nyert meg, összetettben és minden szakágban (beleértve a csapatversenyt) is diadalmaskodott. Talán csak az östersundi világbajnokság miatt maradhatott némi hiányérzete, ahol nem alkotott maradandót. „Megtanultam, hogy mindig a nehezebbik utat kell választani a siker érdekében. Nem akarok itt megállni, kiegyensúlyozottan akarok szerepelni, továbbra is rendszeresen ott akarok lenni a pódiumon. A múlt évhez képest szerintem nem én lettem jobb, csak Fourcade nem tudta a legjobb teljesítményét nyújtaniˮ – nyilatkozta a történelmi siker után Bö.

Sejthető volt, hogy az idei szezon is kettejük versenyéről szól majd, Fourcade magára talált, visszahódította a sprint és az egyéni szakágak kristálygömbjét, a nagy trófeát azonban ezúttal is Bö vihette haza – győzelme az összetett versenyben mindössze két ponton múlt.

Címvédés a nőknél is

A nőknél is címvédésnek lehettünk tanúi: ismét a 29 éves Dorothea Wierer lett az idei világkupa összetett versenyének győztese. Wierer a 2015/16-os szezonban nyerte meg első futamát, azóta összesen 11 elsőséget szerzett és 35-ször állhatott dobogóra. Az akkor elért harmadik helye után két ötödik hely következett, majd tavaly végül felért a csúcsra.

Az idei szezonban – a férfiak versenyéhez hasonlóan – a nőknél rendkívül szoros volt a verseny, Wierer fő üldözői, a norvég Tiril Eckhoff és a német Denise Herrmann is karnyújtásnyira voltak a sikertől (előbbi ráadásul hazai pályán faraghatta volna le a minimális hátrányt, de a koronavírus-járvány miatt az oslói versenyt törölték).

Az már a statisztikákból is leszűrhető, hogy az apró termetű olasz nem uralja le az egész mezőnyt, ereje sokkal inkább a kiegyensúlyozottságban rejlik. Sokatmondó tény, hogy ő mindössze a harmadik biatlonista a történelemben, akinek mindegyik szakágban van már világkupa-győzelme.

Buli helyett győzelmek

„Az elején még nem vettem komolyan ezt az egészet. Volt, hogy egy verseny után inkább csak egy jót akartam bulizni, az eredményem pedig természetesen nagyon gyenge volt. Ez már a múlté, de még most sem gondolom, hogy a sport lenne a legfontosabb dolog a világonˮ – mondta egy idei interjúban a kétszeres olimpiai bronzérmes Wierer.

„Nem számítottam rá, hogy sikerül megvédeni a címet, de nagyon örülök neki, igazából még fel kell dolgoznom a sikertˮ– nyilatkozta az idei utolsó, Kontiolahtiban rendezett futam után Wierer, ahol nem éppen a legjobb formáját hozta, de legnagyobb üldözői sem brillíroztak, így az olasz megőrizte előnyét.