Bénes: „Nagyon jólesett a szerdahelyi közönség tapsa”

Bénes László az olaszok elleni felkészülési meccs utolsó fél órájára lépett pályára a szlovák U21-es futballválogatottban Dunaszerdahelyen, így ő is részese volt a 3:0-s hazai sikernek a favorit ellen. A combizomsérülésből felépült középpályással a meccs után beszélgettünk. 

Minden rendben, most már százszázalékos állapotban van?
Igen, minden oké, örülök, hogy hosszú idő után végre pályára léphettem a válogatottban. Adrián Guľa személyében új edzőnk van, új a szakmai stáb is, de nagyon jól játszottunk, nem ijedtünk meg az olaszoktól sem, pedig a világ 5-6 top csapata közé tartoznak. Remekül futballoztunk, nagyon erősek vagyunk. Ez egy kiváló felkészülési meccs volt a keddi, izlandi selejtező előtt, ha így fogunk játszani, küzdeni, mindent otthagyunk a pályán, akkor eredményesek leszünk.

Úgy tűnt, az olaszok helyenként nem is értették, mi történik, honnan jön a hazaiak lehengerlő ereje...
Mindenki száz százalékra játszott. Mindenki meg akarja mutatni az új szakmai stábnak, hogy jó focista, hogy nem tévedett az edző, amikor nevezte a keretbe. Mindenki azért küzdött, hogy az izlandi meccsen a kezdőbe kerüljön, de egymásért, a csapatért is harcoltunk. Elégedettek vagyunk.

Tudta, hogy be fog állni?
Igen, megbeszéltük a meccs előtt, hogy harminc percet játszhatok. A klubom is azt akarta, hogy ne játsszak fél óránál többet, mert sérült voltam, a combizomhúzódásomból felépülve még csak tíz napot edzettem. Tudtam én is, hogy legfeljebb 30 percet, egy félidőt kaphatok, ennek így kellett lennie. Nagyon örülök, hogy játszhattam, jól éreztem magam a pályán, élveztem ezt a meccset.

Egyáltalán nem látszott a játékán a kihagyás, néhány perc után teljesen felvette a meccs ritmusát, voltak remek megmozdulásai, egyszer csak szabálytalanság árán tudták megállítani.
Mindig jó külföldről visszajönni a válogatottba, újra látni a srácokat, akikkel együtt fociztunk. Újra együtt vagyunk, szórakozunk, a szabadidőnket is együtt töltjük, buzdítjuk egymást, mert egy célunk van, hogy kijussunk az Európa-bajnokságra. 

Amikor a 62. percben becserélték, a dunaszerdahelyi közönség nagy üdvrivalgással fogadta. Milyen érzés volt?
Még most is kiráz a hideg! Itt fociztam, a Csallóközből vagyok, nagyon jólesett, hogy megtapsoltak. Nagyon köszönöm, tényleg szép gesztus volt.

Az olaszok elleni barátságos meccsre három és fél ezer néző jött ki, akik az utolsó percekben vastapssal jutalmazták a hazaiakat. Úgy fest, a dunaszerdahelyi MOL Aréna bevált az U21-es csapat otthonaként. A pletykák szerint az észtek elleni hazai Eb-selejtezőre is itt kerülhet sor októberben.
Én leszek a legboldogabb, ha így lesz! Én itt hazai közönség előtt játszhatok, mindig jó visszatérni Szerdahelyre. Öt-hat szép évet töltöttem itt, és mindig szívesen jövök vissza.

A szlovák csapat jelenleg az Eb-selejtezőcsoportban a második helyen áll, és még három meccse van hátra. Az éllovas spanyolok már kilenc ponttal vezetnek, a szlovákok 12, az izlandiak és az észak-írek 11-11 ponttal állnak, és Szlovákia mindkét közvetlen ellenfelével idegenben játszik. Hogy látja az esélyeket?
Ha így fogunk játszani, ahogy az olaszok ellen, önbizalommal, akarattal, berúgjuk a helyzeteket, akkor biztosan eredményesek leszünk. Mindhárom meccsünket meg kell nyernünk, és akkor van esélyünk a pótselejtezőre. 

A Mönchengladbachban milyen a pozíciója a sérülése után? A legutóbbi, Augsburg elleni bajnokin már nevezték a keretbe.
Nem egyszerű a helyzet, nagyon jó csapatunk van, jó a középpálya, de mindent meg fogok tenni azért, hogy bekerüljek a csapatba. A hosszú sérülés után először az lesz a célom, hogy a keretben legyek, aztán a következő lépés lehet a kezdő tizenegy. Mindig lépésről lépésre kell gondolkozni. Nekem most az a legfontosabb, hogy az izlandi meccsre koncentráljak, és aztán, ha visszamegyek a klubba, gondolkozhatok az ottani helyzeten.