Bénes László: „Mindig is a BL volt a célom”

Hogyan jött létre az átigazolás?

Már az utolsó három bajnoki meccsünk idején tudtam, hogy érdeklődnek irántam a Mönchengladbachnál, de úgy egyeztünk meg a menedzseremmel, Csontó Károllyal, hogy még nem beszélünk róla, még egymást között sem. Abban egyeztünk meg, a szezon végén eldöntjük, mi lesz velem, megyek-e, vagy maradok Zsolnán. Két hete jártam kint Németországban, megnéztem a stadiont, elmondták, hogy milyen poszton számítanak rám, s azt is, milyen sok fiatal van a csapatban. Kiderült, hogy tizennégy éves korom óta figyelték a játékomat.

Mi volt a fő érv, ami meggyőzte, hogy a Borussiában kell folytatnia?

A Mönchengladbach negyedik lett a Bundesligában, így már rögtön az első évemben Bajnokok Ligáját játszhatok, ami a célom. Szerintem ennél többet nem is kell mondanom.

A Mönchengladbach Granit Xhaka helyére vette meg, aki 45 millió euróért az Arsenalba igazolt. Amikor beszélt a klubvezetőkkel, hogy látta, milyenek az esélyei a kezdőcsapatba kerülésre?

Én ezt úgy veszem, hogy amikor Győrből Zsolnára mentem, akkor is tudtam, hogy nem leszek egyből kezdő. Adrián Guľa edző akkor azt mondta, az elején lehet, hogy az U19-ben is fogok játszani – itt végül nem játszottam –, és a B csapatban fogok pályára lépni, de fokozatosan 10–20 percekre be fogok állni az A csapatba. Tudtam, hogy itt is nagyon sokat fogok fejlődni, ez így is volt. Zsolnára is azért igazoltam, mert sok lehetőséget adnak a fiataloknak, és most a Mönchengladbachhoz is azért megyek, mert tudom, hogy sok a fiatal, jól dolgoznak a fiatal játékosokkal. Amikor ott jártam, azt mondták, hogy támadó és védekező középpályásként is számítanak rám. Ötéves szerződést írtam alá, így biztosan nem leszek elcsüggedve, ha az első néhány meccsen nem leszek kezdő. Úgy veszem, az öt évből van fél-egy évem arra, hogy megismerjem a klubot, a filozófiát, a játékukat, hogy elsajátítsam a nyelvet.

A szerződésében nem szokványos módon az is szerepel, hogy az elején tolmács fogja segíteni.

A Stars & Friends ügynökségből az első hétre jön ki velem egy ember, aztán a másik hétre jön egy másik. Lehet, hogy így fognak váltakozni egy hónapig, de az is lehet, hogy egyvalaki lesz ott négy héten át, de az biztos, hogy egy hónapig lesz kint velem tolmács, segéd, aki az edzésekre is elkísér. Németül ugyanis szinte semmit nem tudok, angolul pedig csak keveset.

Nem tart attól, hogy messze kerül az otthonától, és Németországban nehezebb lesz megállnia a saját lábán, mint Zsolnán?

Beszéltünk erről otthon is. Zsolna két és fél óra volt autóval, ez meg egy óra repülővel. A reptéren kint kell lenni egy órával korábban, de két-három óra alatt ugyanúgy el lehet jutni Mönchengladbachba is. Én biztosan ritkábban fogok hazajárni, mert az utazás fárasztó, de a szüleim akár minden héten kijöhetnek hozzám.

Tavasszal sérülés miatt keveset játszott. Már teljesen rendbejött?

Az első négy tavaszi bajnokin játszottam, aztán már csak a Slovan elleni kupameccsen léptem pályára. Podbrezován rúgtak le márciusban, azóta bajlódtam a bal bokámmal. Amikor a Slovan ellen beálltam 10–15 percre, belerúgtam lábfejjel a labdába, rosszul találtam el, és újra elkezdett fájni a lábam. Voltam orvosnál, és kiderült, hogy ez egy egész más sérülés, a lábfejemnél megpattant egy kis csont. Az orvos azt mondta, hogy az emberek 90 százalékánál ez magától begyógyul, ám a maradék tíz százaléknál operálni kell. Hála Istennek, én már úgy érzem, százszázalékos a lábam. A zsolnaiakkal már edzettem a nyári felkészülés során, és semmi nem hátráltatott.

Az első németországi látogatásakor milyenek voltak a benyomásai?

Az első napon részt vettem az orvosi vizsgálatokon, reggel fél héttől délután négyig tartott, mindent kivizsgáltak. Ezután mentünk a stadionba, de ahogy elhaladtunk a stadion körül, én már akkor biztos voltam benne, hogy ide akarok igazolni, óriási stadion, minden meccsen telt ház, 55 000 néző szurkol… Az öltözők, a konditerem, a bemelegítőhelyiség – minden lenyűgözött. Elbeszélgettünk arról, hol számítanak rám, hogyan akarnak felépíteni.

Korábban mennyire figyelte a Bundesligát? Vagy a kedvenc csapata, a Manchester United miatt inkább az angol bajnokságot követte?

Mióta Zsolnán fociztam, nem volt annyi időm meccset nézni, mert mi is többnyire hétvégén játszottunk, utaztunk. Főleg a Premier League-et figyeltem, de néztem a spanyol és a német ligát is, sok meccset láttam. Szinte az összes mérkőzésen sok gól esik, világsztárok játszanak. Amikor meghallottam, hogy Mönchengladbach, mindjárt eszembe jutott, kik ellen fogok játszani, például a Bayernben Lewandowski vagy a kapus Neuer… Ezt még szinte el sem tudom képzelni. De hát egyszer minden először van, hasonló lesz, mint amikor a Bilbao ellen játszottam.

A Bilbao elleni EL-párharcot azóta is a legszebb emlékeként emlegetheti.

A zsolnai másfél évből erre a két meccsre fogok emlékezni a legszívesebben. Hazai pályán az első félidő után 2:0-s vesztésre álltunk, de sikerült 3:2-re fordítanunk. Idegenben is topmeccset játszottunk, már csak a továbbjutás hiányzott. Ez ugyan nem sikerült, 1:0-ra kikaptunk, de ez a két meccs örökre emlékezetes marad, meg az egész Európa Liga-szereplés.

Most pedig jöhet a BL. Belegondolt már ebbe?

Még nem, de mindig az volt a célom, hogy a Bajnokok Ligájában játsszak. Annál feljebb már nincs nagyon, már csak megnyerni a sorozatot, az meg már a végső cél. Mindig is nagy céljaim voltak, és amíg el nem érem őket, addig nem fogok megállni. Meg hát azután sem.

Menedzsere, Csontó Károly elárulta, hogy ez a legdrágább átigazolás a Fortuna Ligából, többet fizettek önért, mint 5,5 millió euró – ennyiért igazolt Tomáš Hubočan Zsolnáról a Zenit Szenpétervárhoz.

Erről abszolút nem beszéltünk, nem tudtam, mennyiért fog megvenni a Mönchengladbach. A menedzserem azt mondta, ezzel ne foglalkozzak, így nem is gondolkoztam ezen. Én is csak annyit tudok, hogy több, mint 5,5 millió, és nem is foglalkozom vele. Ez a két klub megállapodása.

A sajtóban az is megjelent, hogy zsolnai klubnak ezzel két évi költségvetése meg van oldva…

Hát lehet… Bevallom, most nem nagyon használtam az internetet, nem nagyon olvasgattam, bár tudom, hogy nagyon sokan írtak, gratuláltak. De egyszerűen nem volt erre időm, mert most a családdal akarok együtt lenni, hiszen tudom, hogy még két napot leszek otthon, aztán előfordulhat, hogy csak egy fél év múlva tudok hazajönni.

Mikor indul Németországba?

Vagy vasárnap este repülünk, de valószínűbb, hogy hétfőn reggel, hogy meg tudjam nézni még mindkét meccset, a szlovákok és a magyarok Eb-nyolcaddöntőjét is. Szurkolni fogok, hogy mindketten jussanak tovább.