Athén versenyt fut az idővel

Az olimpiai helyszínek felülnézetből. Egy hónapja még inkább építkezési területnek néztek ki.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a napokban valami olyasmit mondott, hogy most már ő is biztos benne, nem az athéni lesz minden idők legjobb olimpiája. Jacques Rogge azt mondta, nagy kockázatot vállaltak, amikor Athénnek adták a 2004-es olimpiát. Hozzátette, hogy csak a történelem és a tradíció szólt Athén mellett, mert a másik esélyessel, Rómával sokkal könnyebb dolguk lett volna. A NOB nyilvánosan most bírálta először a görögöket a csúszásokért, amelyekkel a sajtó szinte naponta foglalkozik. A görög szervezők hasonló éllel válaszoltak. Azt üzenték az olimpiai bizottság elnökének, hogy egy olimpia sikere nem az előkészületeken, hanem a versenyeken múlik.

„A jövőben csak olyan városok nyerhetik el az olimpia szervezésének jogát, amelyek rendelkeznek a lebonyolításhoz szükséges sport és közlekedési infrastruktúra gerincével” – mutatott rá a Financial Timesban (FT) Rogge a görög rendezés tanulságaira.

Az athéni olimpiai projekt elhúzódása kétségbeesett kapkodásra készteti a megvalósítókat. A szervezők versenyt futnak az idővel: a sajtó tele van az állandó határidő-túllépésekkel, az olimpiát körülvevő politikai csatározásokkal és az egekig emelkedő költségekkel.

Egy tizenegymilliós ország számára, amely korlátozott technikai és szervezési lehetőségekkel bír, egy ekkora rendezvény a tűrőképesség határát súrolja – figyelmeztet az FT. A teljes olimpiai költségvetés az eredetileg tervezett 4,6 milliárd eurónál jóval magasabb, hatmilliárd eurót tesz majd ki – ez a teljes görög GDP majdnem 5 százalékát teszi ki.

A Bloomberg hírügynökség emlékeztet, hogy ötven év óta nem rendezett ilyen kis állam olimpiát, és az 1980-as moszkvai játékok óta most a legmagasabb arányú a kényszerű állami tehervállalás a költségekből. A késedelem miatt az utóbbi hetekben már gazdaságossági szempontokat mellőzve kell fizetni, hogy legalább a legsürgősebb munkák elkészüljenek.

A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények óta az athéni az első olimpia, így aztán nem csoda, hogy hatalmas nyomás nehezedik a görög szervezőkre a lehető legmagasabb biztonsági előírások betartására. A játékokon legalább 50 ország kormány- és államfője teszi majd tiszteletét, ezen kívül gazdasági vezetők és persze a világ legjobb sportolói.

A sportlétesítmények tesztelése elégedettséggel töltötte el a külföldi sportolókat, akik többségében elismerően nyilatkoztak a pályákról. A játékok fő büszkesége az a szárnytető, amely a legnagyobb épület, az atlétikai stadion üléssorait hivatott befedni. A híres spanyol építész, Santiago Calatrava tervei alapján épülő tetőszerkezetet az idei nyári játékok szimbólumának szánják.

„Egy esetleges terrortámadást kivéve a legnagyobb veszélyt az áramellátás bizonytalansága jelentheti” – véli a kormány olimpiai krízismenedzsmentjéért felelős csoport FT-nek nyilatkozó egyik tagja. Az építési folyamatokért felelős cégek ezen felül aggódnak a vadonatúj közlekedési vonalak üzembeállítása és a tömegközlekedés túlterheltsége miatt is. Jelenleg is tesztelik a két újonnan megépült tömegközlekedési rendszert, melyek a reptér és a belváros között, illetve a város két szélén megépült sportstadionok között szállítják majd az utasokat.

Az olimpia ideje alatt közel 160 ezer önkéntes segíti majd a lebonyolítást. A görög gazdaság különböző szektoraiban az alkalmazottak az olimpia alatt nem mehetnek szabadságra, s hogy a sztrájk lehetőségét is elkerüljék, a görög kormány extrabéreket helyezett kilátásba az olimpia idejére. Eddig egyedül a taxisofőrök kísérelték meg a társadalmi konszenzus aláásását, mert nem tartják korrektnek, hogy az olimpia ideje alatt nem közlekedhetnek a buszsávokon.

A görögök az olimpiától várják a hazai turizmus fellendülését. A látogatók száma az utóbbi években – az olcsó török és bolgár utak miatt – 12-13 millió körül stagnál, és nem emelkedik. Az FT szerint a várakozások akár be is jöhetnek: az ország augusztusban 1,5 millióval több turistával számol, persze a vendégcsalogatáshoz le kellene vinni az utóbbi időkben egekig tornászott szállodai árakat. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az 5,3 millió belépő eddig még nem értékesített egyharmada a szervezők zsebében marad.

Már látják az alagút végét

Az athéni Olimpiai Stadion tervezője szerint a görögök túl fognak nőni önmagukon. Santiago Calatrava spanyol mérnök, az aréna megálmodója úgy látja, hogy a görögök túllendültek a pár héttel ezelőtti holtponton, és emberfeletti iramban végzik a munkálatokat. Mérnökszemmel ő úgy látja, a házigazdák utolérték önmagukat, nemcsak a stadionnal, hanem a játékok egészével kapcsolatban is. A spanyol építőművész érdekes párhuzamot vont a mostani athéni és a ‘92-es barcelonai helyzet között, bár az ottani gondok jóval kevesebb nyilvánosságot kaptak. (MobilPress)