A hodosi bajnokcsapat Rozsnyón, balról Kohút István vezetőségi tag, Jozef Kmeť, Samuel Novota, Peter Šereda és Zoltán Lelkeš (Facebook-felvétel)
Asztalitenisz: újabb hodosi arany és rozsnyói bronz
Éremszerzésben megismétlődött a tavalyi hodosi elsőség és a rozsnyói harmadik hely a férfi-asztalitenisz extraliga záróküzdelmei során. A rozsnyói négyes döntőben immár nyolcadik bajnoki címét szerezte a csallóközi alakulat, a gömöri pedig zsinórban negyedszer lett érmes, harmadszor harmadik.
Címvédőhöz méltóan szerepelt a Novota–Šereda–Lelkeš trió, miután az elődöntőben 5:1-re nyert a Hlohovec ellen, majd a döntőben fordulatos mérkőzésen 5:4-re verte az alapszakaszban negyedik Čadcát, amely az elődöntőben hatalmas meglepetésre szinte kiütötte (6:2) a vendéglátókat.
„Nyolcadik bajnoki címünk abszolút csúcs a szlovák férfimezőnyben. Játékosaim az alapszakaszbeli gyengélkedés után felszívták magukat. S bár mindkét meccsen egy közülük gyengébb napot fogott ki, másik két társa pótolta eredményességben, és végül behúzták a győzelmet – mondta lapunknak újabb diadaluk kapcsán Jozef Kmeť hodosi klubelnök. – Végül is dicséret illeti védenceimet, mert nagyon színvonalas mérkőzésen, nagy sorozatunk egyik legnehezebb döntőjében kerekedtünk felül a riválison. Vesztésre állva sem adták fel a fiúk, alázattal küzdöttek, és végül a tapasztalatuk döntött a négyes torna meglepetéscsapata ellen. Nem hagyhatom szó nélkül a körülményeket. A rozsnyóiak ugyan mindent megtettek azért, hogy újjávarázsolják a termet, de a bajnoki négyes döntőhöz nem megfelelő méreteivel nem tudtak mit kezdeni. Az már a szövetség felelőssége, hogy ilyen helyre vitte a zárótornát.”
Csalódás a rozsnyóiak számára a bajnoki bronzérem, főleg az elődöntőbeli vereség érte váratlanul őket. „Többre vágytunk – árulta el érdeklődésünkre egy nappal a harmadik helyet eredményező, Hlohovec elleni 5:1-es sikerük után Zoltán Gallo csapatvezető. – Megalapozott volt az önbizalmunk, hiszen megnyertük az alapszakaszt, közben csak kétszer kapunk ki, a bajnokkal is jobb volt az idei mérlegünk, ráadásul hazai pályán játszhattunk, de az elődöntőben nem bírtunk jobban teljesítő ellenfelünkkel. A hangos kulissza előtt két dolog történhetett: vagy inukba száll a vendégek bátorsága, vagy annyira feldobja őket a hangulat, hogy megállíthatatlanok lesznek. Utóbbi történt, miközben nagy adag balszerencsénk volt. Ám azt is hozzáteszem, kiválóan játszottak a Čadca fiataljai, mi meg mintha kezünkön gipszkötéssel álltunk volna asztalhoz, különösen a bajnokság legeredményesebbje, Péter Ingemer, aki kétszer is kikapott. Örülünk a bronzéremnek is, amögött is rengeteg munka rejlik.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.