A világ futballja összefogott a Chapecoenséért

A gárda játékosai a szakmai stábbal és több kísérővel együtt a második legrangosabb dél-amerikai kupa, a Copa Sudamericana döntőjére utaztak Medellínbe. A csapat a kolumbiai Atlético Nacional vendégeként lépett volna pályára a sorozat döntőjében. A szerencsétlenséget csak hatan élték túl, köztük három labdarúgó, 19 futballistának azonban ez volt az utolsó útja. A katasztrófát nagy valószínűséggel az okozta, hogy a gépből kifogyott az üzemanyag, és az ezzel járó vészhelyzetet a pilóta – tartva a későbbi retorzióktól – csak későn jelentette a földi légi irányítóknak, amikor már nem volt mit tenni. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257950","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"270","title":"A szerencsétlenségben 71 ember veszítette életét","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]A bolíviai Lamia légitársaság gépe a kolumbiai Medellín közelében zuhant le, a tragédiában összesen 71 ember veszítette életét.  Az Atlético Nacional nemes ellenfélként viselkedett A tragédia óta újabb és újabb hírek jelennek meg arról, hogy a világ minden tájáról segítő kezek nyúlnak a Chapecoense felé. A brazil csapat döntőbeli ellenfele, a kolumbiai Atlético Nacional rendkívüli gesztusként egyből felajánlotta a kupát döntőbeli ellenfelének, a mérkőzés napján pedig 130 000 ember gyűlt össze az elmaradt mérkőzés helyszínén, a medellíni Estadio Atanasio Girardot-ban. A stadionban összezsúfolódó emberek egyperces néma gyásszünettel, gyertyákkal, transzparensekkel és a brazil csapatot éltető dalokkal fejezték ki részvétüket,  valamint a 71 áldozat emlékére 71 fehér galambot eresztettek szabadon. Ezen a napon azonban nemcsak itt, hanem szinte a világ összes stadionjánál megemlékeztek a brazil gárda tragédiájáról, így a londoni Wembley és a müncheni Allianz Arena is zöld-fehér kivilágítással és gyászszöveggel állított emléket a szomorú eseménynek. Példamutató gesztusok A brazil klubok egységesen a Chapecoense címerét tették ki logónak minden közösségi oldalukra, valamint arra kérték a szövetséget, hogy a zöld-fehér klubnak adjanak három évig védettséget a kiesés ellen, de ezen felül még ingyen kölcsönjátékosokkal is segíteni kívánják a tragikus sorsú csapatot. Mellettük az Argentin Labdarúgó-szövetség (AFA) is közleményt adott ki arról, hogy az argentin bajnokság összes játékosát elérhetővé teszik a brazil klub számára, de a paraguayi bajnok Club Libertad is felajánlotta a teljes keretét, valamint a Benfica is jelezte, hogy szívesen adna játékosokat. A Chapecoense legnagyobb riválisa, a Figueirense FC is megható gesztussal vállalt szolidaritást vetélytársával, ugyanis a hétvégi fordulóban speciális mezben léptek pályára labdarúgói, mezükön az elhunyt Chape-futballisták neveivel, de például az AC Milan csapata is egy Chapecoense-címerrel és egy Forca Chape felirattal ellátott dresszben játszott vasárnap a Crotone ellen, és az olasz klub a mérkőzés után el is küldte a játékosok szerelését a brazil csapatnak.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257951","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"267","title":"Ronaldinho és Riquelme visszatérése álhírnek bizonyult","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Sajnos álhírekben sem volt hiány Napjainkban sajnos már megszokottá vált, hogy egy világszerte nagy figyelemmel követett eseményhez álhírek is kapcsolódnak. Nem volt ez másként ennek a tragédiának a kapcsán sem. Számos helyen megjelent, hogy a francia Paris Saint-Germain 40 millió eurót ajánlott fel a Chapecoense javára, azonban a francia klub mindezt később cáfolta. Arról is megannyi helyen olvashattunk, hogy Cristiano Ronaldo 3 millió euróval támogatja a szerencsétlenség áldozatainak családját, azonban ezt a hírt sem erősítette meg hivatalosan senki. Vezető szenzációként közölte jó néhány híroldal azt is, hogy két legendás játékos, Ronaldinho és Juan Román Riquelme is reaktiválja magát, és ingyen a Chapecoense játékosa lesz. Utóbbi cáfolta ezeket az információkat, és előbbi is udvariasan kitért a konkrét kérdések elől.  A Chape nem adja fel Bár csupán három olyan labdarúgója maradt a Chapecoensének, akik valamilyen okból nem tartottak a csapattal Kolumbiába, és azonnal bevethetőek lennének egy mérkőzésen, a Chape alelnöke, Ivan Tozzo szerint nem adják fel. „Újjáépítjük a klubot, igazolunk új játékosokat, egyeztetünk és türelmesek leszünk, megpróbáljuk folytatni a harcot a Brasileiróban, amely nagyon fontos nekünk” – jelentette ki. A légi katasztrófa három futballista túlélője is súlyos sérüléseket szerzett: a csapat tartalékkapusa, Jackson Follman egyik lábát a hírek szerint amputálni kellett, de Neto és Alan Ruschel esetében sem lehetünk biztosak abban, hogy folytatni tudják pályafutásukat. Mindenesetre a klub szurkolói, és a Chape-t támogatni kívánó emberek már találtak egy módot arra, hogy segítsék a csapatot: felvásárolták az összes fellelhető Chapecoense-mezt.  Százezren búcsúztak   Előbb a kolumbiai Rionegro város katonai repülőterén, majd a brazíliai Chapecóban is elbúcsúztatták a Chapecoense elhunyt labdarúgóit. A kolumbiai repülőtéren a légierő díszegységének tagjai vitték a koporsókat a Brazíliába induló szállítógépre. Amikor a járat hazatért, a heves esőzés ellenére több mint 100 ezren gyűltek össze a chapecói Arena Conda elnevezésű stadionban rendezett gyászmisén, hogy leróják kegyeletüket a légi katasztrófa áldozatainak.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257948","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"313","title":"Százezrek búcsúztak a klub játékosaitól, és a tragédia minden áldozatától","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A megemlékezésen részt vett Michel Temer brazil államelnök, Gian­ni Infantino, a Nemzetközi Lab­darúgó-szövetség (FIFA) elnöke, valamint Adenor Bacchi, azaz Tite, a brazil válogatott szövetségi kapitánya is. Chapeco polgármestere, Luciano Buligon könnyek között mondott köszönetet a kolumbiaiaknak a katasztrófát követő segítségükért és szolidaritásukért. Szerdán az Atlético Nacional több tízezer rajongója gyertyafényes virrasztást tartott az Atanasio Girardot stadion mellett, a chapecói megemlékezésre ezért sokan kolumbiai zászlókkal, vagy elismerő szavakat tartalmazó feliratokkal érkeztek. „Itt szeretném hagyni nektek a világfutball szolidáris ölelését. A FIFA veletek van, nem csak ma, mindig! Mindannyian brazilok vagyunk, mindannyian a Chapecoense szurkolói vagyunk!” – mondta beszédében Infantino, majd hozzátette, jól tudja, hogy a szavak nem csökkentik a fájdalmát azoknak, akik elveszítettek valakit a katasztrófában. A tragédia rendkívül mélyen érintette a 200 ezer lakosú Chapeco városát, amely Brazília déli részén, Santa Catarina államban található. Az elmúlt öt napban a gyászolók elözönlötték az Arena Condát, amely a csapat zöld-fehér színeiben pompázik. Számos iskola zárva maradt, és sok cégnél rendeltek el munkaszünetet. A bolíviai hatóságok csütörtökön felfüggesztették a Lamia légitársaság működési engedélyét, Evo Morales államelnök pedig teljes körű vizsgálatot ígért. Légi katasztrófák a futballban 1949. május 4-én a Torino FC a Benfica ellen játszott Lisszabonban egy gálameccset, a portugálok középpályását, Francisco Ferreirát búcsúztatták a találkozón. A 4–3-as hazai győzelem tökéletes búcsúként szolgált Ferreirának – egy végig nyitott, izgalmas meccs a kontinens ünnepelt sztárcsapata ellen. Az olasz sajtó sem vette különösebben a szívére a vereséget, sőt úgy látták, a Benfica elleni mérkőzés tökéletes felkészülés volt az előttük álló Latin Kupára.  Másnap reggel, csak órákkal azt megelőzően, hogy felszállt volna a csapatgépre, Luigi Cavallero újságíró is elküldte utolsó tudósítását Lisszabonból a Stampa Sera torinói irodájába. „A csapat korán ébredt ezen a reggelen, hogy felkészüljön a hazaútra. Néhány óra múlva a játékosokat, edzőket, újságírókat és a vezetőség tagjait szállító gép a magasba emelkedik majd, és délután 17.00-kor érkezik majd a torinói reptérre, ha az időjárás is úgy akarja. Legyen hozzánk kegyes a természet, viharos szél, sötét fellegek, bennünk kárt ne tegyetek…” – írta.  A mérkőzésről hazafele, a leszálláshoz készülődve a G212-es repülőgép a Superga-hegy tetején álló bazilikának csapódott a rossz látási körülmények, és a gép elavult technikája miatt. A gépen tartózkodó 31 ember azonnal meghalt, közte a csapat magyar légiósa, Schubert Gyula és Egri-Erbstein Ernő technikai vezető is. Az 1948/1949-es bajnokságból még hátralévő négy mérkőzésre a Torino az ificsapatával állt ki, és a fair play szellemét követve így tettek az ellenfeleik is. A szezont végül öt pont előnnyel zárta a csapat az Inter előtt.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257949","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"360","title":"Az MU tragédiáját a rossz időjárási körülmények okozták 1958-ban","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]1958-ban a Manchester United gépe felszálláskor tört össze a havas, latyakos müncheni kifutópályán, miután a kapitány harmadszor próbálkozott meg a felszállással. A csapat és a kísérői a BEK-negyeddöntőbeli továbbjutásuk után tartottak hazafelé Belgrádból, ám meg kellett állniuk tankolni, mivel a belgrádi indulás egy órát késett amiatt, mert az egyik futballista, Johnny Berry elhagyta az útlevelét, és a várakozás alatt folyamatosan járt a motor. A gép 44 utasából 23 vesztette életét, köztük 8 játékos. A szerencsétlenséget túlélte a később lovaggá ütött menedzser, Matt Busby is, miután az orvosok 72 napig küzdöttek az életéért, amelynek során kétszer feladták neki az utolsó kenetet is. A csapat másik legendás túlélője pedig az a Bobby Charlton volt, aki később a Manchester United egyik legeredményesebb játékosává vált, és aki 10 évvel később csapatkapitányként emelhette fel a BEK-serleget Matt Busby irányítása alatt. 1961-ben a chilei Cruz Verde (más néven Green Cross) csapata tűnt el és zuhant le ismeretlen helyen, amikor Santiagóból utazott Osornóba egy kupamérkőzésre. A gép roncsaira csak 2015-ben talált rá egy hegymászócsapat az An­dokban. A Cruz Verde sohasem heverte ki a tragédiát, nem sokkal a szerencsétlenség után egy másik városba, Temucóba költözött, majd 1985-ben végleg megszűnt.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257953","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"238","title":"Az Allianz Aréna is zöldbe borult az áldozatok emlékére","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] 1969-ben Bolívia legnépszerűbb csapata, a The Strongest 17 játékosa, az csapat edzője és a klub elnöke halt meg légi szerencsétlenség következtében, miután Santa Cruzból tartott hazafelé La Pazba, ám ismeretlen körülmények között az Andokban lezuhant a gép. Szerencsére a klub túlélte a tragédiát, azóta 11 bajnoki címet szerzett, és egyetlen csapatként több mint egy évszázad óta folyamatosan a bolíviai első osztály tagja. 1979-ben a Pahtakor Taskent csapatát szállító gép Ukrajna felett összeütközött egy másik repülőgéppel, és mindkét járat összes utasa odaveszett a tragédiában. A Pahtakor Taskent azonban nem omlott össze, néhány évvel később, 1982-ben érték el legjobb eredményüket a szovjet első osztályban, ekkor a 6. helyet szerezték meg a rendkívül erős bajnokságban olyan együttesek előtt, mint a Zenit Szentpétervár, a CSZKA Moszkva vagy a Sahtar Donyeck. A Szovjetunió felbomlása után a Pahtakor meghatározó csapat lett hazájában, hiszen 11 bajnoki címmel és 11 kupagyőzelemmel büszkélkedhet Üzbegisztánban.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257952","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"319","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] 1987-ben Peru legrégebbi és legnépszerűbb klubját, a Club Alianza Limát érte tragédia, miután egy Deportivo Pucallpa elleni bajnoki mérkőzésről hazatérőben a csapatot és a kísérőit szállító gép a tengerbe zuhant nem messze a perui fővárostól. A tragédiát csak a pilóta élte túl, a csapat játékosai, edzői és vezetői mind elhunytak. Bár a csapat győztes mérkőzésről tért haza, és néhány meccsel a bajnokság vége előtt vezette is a pontvadászatot, végül nem sikerült megszereznie a bajnoki címet, ugyanis a nagy rivális, az Universitario de Deportes kihasználva az alkalmat, megszerezve előttük az aranyérmet. Természetesen ez a mozzanat tovább mélyítette az ellentéteket a két csapat között, ugyanakkor a chilei Colo-Colóval ekkor kötött mély barátságot a klub, mivel a chilei csapat a tragédia után több játékossal is segítette a Club Alianzát. Bár a szerencsétlenség megrendítette a csapatot, és majdnem kiesett a első osztályból, végül sikerült visszakapaszkodnia a perui élvonal meghatározó csapatai közé, és azóta 5 bajnoki címet is szerzett.  1989-ben a holland labdarúgó-bajnokságban szerepelt, suriname-i származású futballisták június 7-én egy bemutató mérkőzést játszottak Suriname fővárosában, Paramaribóban. A találkozóról visszafelé azonban lezuhant a repülőgépük, 16-an meghaltak. Klubja nem engedte el a meccsre többek között Ruud Gullitot, Frank Rijkaardot és Aron Wintert sem, így ők megúszták a szerencsétlenséget. 1993-ban a zambiai válogatott Szenegálba tartott egy világbajnoki selejtezőre, amikor a gaboni partoktól 500 méterre a tengerbe zuhant a gépük. A tragédiát fatális tévedés okozta: kigyulladt a repülő egyik hajtóműve, azonban a kétségbeesett pilóta véletlenül a működő hajtóművet állította le, így a gép összes utasa odaveszett. A sors furcsa fintoraként Zambia 2012-ben ült fel először Afrika trónjára, méghozzá a gaboni Libreville-ben – néhány száz méterre az 1993-as tragédia helyszínétől. Villányi Gergely